Amit mindig is sejtettünk, ha a románok és a székelyek fizetéséről volt szó

A kivándorlás szándéka tekintetében nagy az eltérés, míg a románok 32,6 százalékát foglalkoztatja ez a kérdés, a magyarok mindössze 5,1 százaléka gondolkodik azon, hogy külföldre távozik. „Jó jel viszont, hogy konkrét lépéseket ez irányban kevesen tettek” – mondta Székely István Gergő.

A magyarok többsége Magyarországra és Németországba vándorolna ki, a románok inkább Olaszországba, és mind a két közösség tagjai szívesen mennének Nagy-Britanniába. A magyarok inkább családi okok miatt jönnek haza külföldről, míg a románok a határokon kívül megtapasztalt nehézségek miatt, vagy mert lejárt a munkaszerződésük.

A románok elégedettebbek, többet is keresnek

Mint a kutatásból kiderült, a románok elégedettebbek a jelenlegi helyzetükkel, mint a magyarok, a többségük állami munkahelyen dolgozik, és több a jövedelme. A román közösség köreiben feltűnően sokan dolgoznak a fegyveres és biztonsági erőknél, míg a magyarok elenyészően kevesen.

A magyar családokban az egy főre eső havi átlagjövedelem 1384 lej, míg a román családokban 1711 lej. Arra a kérdésre, hogy melyiket tartják Románia legfejlettebb régiójának, a magyarok és a románok is Erdélyt jelölték meg, ezen belül Székelyföldről megoszlanak a vélemények: a magyarok a második helyre sorolták, a románok az utolsó helyre, Olténiával és Moldvával egy szintre.

Elutasított jogok

Míg a magyarok többsége támogatja, hogy Sepsiszentgyörgyön hivatalos nyelv legyen a magyar, a románok egyharmada fogadná ezt el.

Mind a két csoport tagjai úgy nyilatkoztak, hogy Sepsiszentgyörgyön jobb az interetnikus viszony, mint az országban. A románok kétharmada csak az anyanyelvű kötelező oktatást és a kétnyelvű feliratokat támogatja, ám elutasítja a magyar nyelvű egyetemi oktatást, a különálló iskolákat, a közintézményekben az anyanyelvhasználatot és az autonómiát, sőt néhány százalék még a választhatóság jogát is. Székely István Gergő rámutatott, az elutasított jogok többsége törvényben szavatolt közösségi vagy egyéni jog.

Antal Árpád diszkriminációról beszél

„A kutatás világosan, számokkal erősíti meg, hogy Sepsiszentgyörgyön, de valószínűleg egész Székelyföldön létezik egy foglalkoztatási-gazdasági alapú etnikai diszkrimináció” – értékelte a kutatás eredményeit Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. Rámutatott, sok mindent megmagyaráz, hogy a városban élő románok több mint fele állami intézményeknél dolgozik, a magasabb fizetések is ennek tulajdoníthatók.

„Ez jelzi, hogy az állami intézményeken belül etnikai diszkrimináció működik, a magyarok a létszámukhoz képest elenyésző arányban tölthetnek be állami állásokat, tisztségeket” – fogalmazta meg az elöljáró. Antal arra is felhívta a figyelmet, hogy

más kulturális közegben szocializálódott. „Nehéz elfogadni, amikor a székelyföldi románok a keserű sorsukra panaszkodnak, hiszen több mint a felének állami munkahelye van, és magasabb jövedelme, mint a magyaroknak” – mondta a polgármester. Hozzátette, az is a románok munkahelyével magyarázható, hogy míg a magyarok a szubszidiaritásban, a decentralizációban, erős önkormányzatban érdekeltek, a székelyföldi románok a központosítást támogatják.

Pozitív jelzésként értékelte, hogy a magyarok és a románok egyaránt nagyobb gazdasági önállóságot szeretnének Erdélynek, és hogy jónak értékelik a sepsiszentgyörgyi magyar–román viszonyt. „Ijesztő viszont, hogy a románok 30–60 százaléka különböző már megszerzett jogokat venne el a magyarságtól, egynegyedük úgy gondolja, a városnak nem lehetne magyar polgármestere. Érdemes lenne megvizsgálni, mennyire szoros a korreláció a munkahely és a magyarsággal szembeni ellenérzés között” – emelte ki Antal Árpád.

A polgármester szerint ezekkel a számokkal, mutatókkal foglalkozni kell, felmutatni Bukarestben, Brüsszelben, mivel a kutatás jó kiindulópont, amire közpolitikákat lehet építeni.