Ami volt, szép volt, ami lesz, rajtunk áll

Tekintse meg fotógalériánkat!

Szülők, rokonok, barátok, iskolatársak vették körül péntek délelőtt a csíkszeredai Székely Károly Szakközépiskola udvarán a többnyire népviseletben felsorakozott ballagókat.

Elsőként Tankó István, az iskola igazgatója köszönt el tőlük. Rámutatott, a ballagás amellett, hogy emlékezés és búcsú, útra hívás és az eljövendő iránti kíváncsiság is, amelyben ott a megérkezés reménysége. A megérkezésig azonban hosszú az út, és ezen az úton sok nehézséggel találkozhatnak a fiatalok, akiknek az igazgató azt tanácsolta, ilyenkor jusson eszükbe az, amit az iskolában kaptak, ahol a tanórákon túlmutatóan, az életre is felkészítették őket pedagógusaik. Az igazgató figyelmeztette a ballagókat, hogy a döntések meghozatala nemcsak jog, hanem felelősség is.

Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere ünnepi beszédében az iskola hűvös falai közül a tűző napfényre kivonuló diákok menetét az életbe való kilépéshez hasonlította. Mint mondta, az élet ilyen, nem védenek benne többé falak, nincsenek már ott a tanárok, hogy támogassanak, segítsenek, és szülők sem, hogy védelmezzenek. A polgármester kijelentette, büszke arra, hogy az iskola épülete harminc esztendeje szolgálja a tanuló ifjúságot, és hogy itt mindig komoly tanári kar készítette fel az diákokat az életre. „Ezért hiszem, hogy ti, fiatalok bizakodóan léptek ki a kapun és megfeleltek a kihívásoknak. Azt kívánom nektek, hogy legyen mindig hitetek és erőtök, sose feledjétek el, hogy nektek itt, ezen a földön, Székelyföldön van és lesz mindig küldetésetek. Ehhez kívánok nektek sok erőt kitartást és hitet” – bocsátotta útjára a ballagókat a polgármester.

Ferencz S. Alpár, Hargita megye főtanfelügyelője felhívta a fiatalok figyelmét, hogy a felelősségtudatos, felnőtt embernek kötelessége a szülőföld védelmezése, az idősek tisztelete, a hagyományok ápolása, tudásunk szülőföldünk érdekében való bővítése, az alma mater és pedagógusaink munkájának elismerése. „A szülőföldet akkor becsülhetjük, ha az itthon maradást, a visszatérést választjuk, ha hagyományait ápoljuk. Az alma matert lehetőségeink szerint támogatnunk kell, és elismerően forduljunk felé felnőttkorunk minden esztendejében. A pedagógusok munkáját úgy ismerhetjük el, hogy ha azt tisztelettel megköszönjük. Hisz hídemberek a pedagógusok, akik munkájuk során híddá feszültek, segítettek tanítványaiknak átkelni az élet szerteágazó folyamai felett, majd büszkén roskadhatnak össze ilyen és hasonló eseményeken, továbbra is arra biztatva benneteket, hogy magatok is építsetek hidakat közösségetek jövőjének biztosítása érdekében” – fejtette ki a főtanfelügyelő.

Az iskolaközösség nevében a végzősöket a tizenegyedikes Péter Szidónia búcsúztatta, a ballagók nevében könnyes, meghatott hangon Lajos Henrietta búcsúzott el tanáraitól, iskolatársaitól, a tanulmányi díjak átadása után pedig Szatmári Szilárd református lelkész imájával zárult az ünnepség.