A leendő intézmény rendőrei szükség esetén testi kényszert is alkalmazhatnak intézkedéseik során, illetve használhatják a felszereltségükhöz tartozó eszközöket, továbbá az akcióról fotó- vagy videofelvétel készülhet az állat tulajdonosának beleegyezése nélkül is – áll a rendeletben.

„A rendőr dönti el, hogy az adott állatot el kell-e kobozni vagy sem, és természetesen, ha állatkínzást vagy elhanyagolást, rossz bánásmódot állapít meg a tiszt, akkor elviszik onnan az állatot egy megfelelő helyre. Az eset súlyosságától függ az, hogy szabálysértés miatti bírságot ró ki a rendőr, vagy bűncselekmény gyanújával indít nyomozást. Utóbbi esetben a bíróság dönt arról, hogy bűncselekménynek minősíti-e a tettet vagy sem, de

– tette hozzá a rendőrségi szóvivő.

A jogszabály eddig is kitért az állatkínzásra, és büntetőjogi eljárást indíthattak a hatóságok az állatkínzók ellen. Kérdésünkre, hogy miért is van szükség akkor egy külön intézményre a rendőrségen belül az állatvédelem érdekében, Gheorghe Filip kifejtette, ha létezik egy speciális operatív szerv, akkor szakszerűbb és hatékonyabb közbelépést biztosíthat a rendőrség, hiszen állatorvosokat is alkalmaznak. „Ők tudják, mi a teendő, ha elsősegélyre vagy ellátásra szorul egy állat, nem csak a papírokat állítják ki” – válaszolta meg kérdésünket a Hargita megyei rendőrség szóvivője.

Szükség van a hatóságok támogatására

A szászrégeni Fiducia Állatmenhely tulajdonosa, Maier Lídia tapasztalatai szerint is nagy szükség van az állatrendőrségre, de főleg a hatóságok támogatására a kidobott, megkínzott állatok megmentésekor. „A civilizált nyugati országokban sem egy személy vagy civil szervezet tesz mindent az állatvédelemmel kapcsolatban, hanem a hatóságok is támogatják a szervezetek munkáját, ezért is működhet ott az állatvédelem hatékonyabban” – fogalmazott az állatvédő.

Mint elmondta, a szászrégeni menhelyre eddig is kerültek be olyan kutyák, amelyeknek a viselkedésén látszott, hogy valószínűleg kínozhatták őket, hiszen nagyon féltek az embertől, elbújtak. Azt azonban az állatvédők sosem tudják, honnan kerül hozzájuk a kutya, mit élhetett át mielőtt biztonságba helyezték volna. Az állatkínzással kapcsolatos rendőri fellépések eredményét eddig nem érezték az állatvédők. A gond ott kezdődik, hogy sokan tekintenek tárgyként az állatokra, és saját kényük-kedvük szerint kínozzák vagy elhanyagolják őket – fogalmazott Maier Lídia.