Aki a semmiből egy új, más világot teremtett: Bolyai, Erdély géniusza Székelyudvarhelyen

Aki a semmiből egy új, más világot teremtett: Bolyai, Erdély géniusza Székelyudvarhelyen

Fotó: Csató Andrea

Nemcsak a nemeuklideszi geometria megszületését ünnepeljük, amikor Bolyai Jánost ünnepeljük, hanem a kreatív gondolkodás győzelmét, a keretek közül való kilépés bátorságát – hangzott el szombat délután a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum legújabb kiállításának megnyitóján.

Péter Beáta

2024. június 23., 14:592024. június 23., 14:59

2024. június 24., 11:522024. június 24., 11:52

A Haáz Rezső Múzeumnak otthont adó Haberstumpf-villában és a múzeumkertben a Szent Iván-éjhez legközelebb eső szombaton ismét megszervezték a Múzeumok éjszakája rendezvénysorozatot. A gyerekeket és felnőtteket foglalkozásokra, tárlatvezetésekre, bábelőadásra, folyóirat-bemutatóra, tűzzsonglőr mutatványra és koncertre is várták. A rendezvény kiemelkedő programpontja – amellyel rendhagyó módon az eseményt indították – a Bolyai – Erdély géniusza című új múzeumi tárlat megnyitója volt.

Galéria

Fotó: Csató Andrea

Mint ismeretes, a Nemzeti Kulturális Alap, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége szakmai partnerségével,

a Magyar Géniusz Program keretében öt erdélyi múzeumnak nyújtott pályázat útján kiemelt összegű támogatást – köztük a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumnak is – egy-egy időszakos kiállítás megrendezésére,

valamint tudományos tevékenységek megvalósítására.

Amint az a kiírásban olvasható, a program célja a magyar géniuszokat, tehetségeket, tudósokat, lángelméket, hazafiakat, patriótákat, valamennyi ismert és névtelen magyar hőst, a magyar kreativitás és zsenialitás példáit megjeleníteni, népszerűsíteni, többek között a jövendő generációk nemzettudatának és múzeumlátogatókká válásának, valamint a múzeumok, a vidék népszerűsítésének elősegítéséért.

„A Magyar Géniusz program, amelyet Demeter Szilárd kezdeményezésére tudhatott magáénak a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének minden tagja, egy olyan forráslehetőség, olyan ugródeszkát jelentett számunkra, amelyről elmondható, hogy

Idézet
az elmúlt tízéves múzeumvezetői tevékenységem alatt összesen nem tudtunk annyi pénzt pályázni, mint ebben az egy projektben.

Óriási nagy projekt és óriási nagy pályázati lehetőség, és ez kifejezetten a Nemzeti Kulturális Alap – Magyar Géniusz Program keretében” – mutatott rá Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója a megnyitón. Noha az ünnepségen számokat nem említett, de ismeretes az is, hogy több mint 23 millió forint támogatásban részesült az intézmény pályázat útján a kiállítás megvalósítására.

Galéria

Fotó: Csató Andrea

A székelyudvarhelyi múzeum munkatársai egy tágabb kulturális horizontot kívántak megnyitni a tervezett projektjük által, és nem mindenáron a lokalitásra, hanem Erdély géniuszára fókuszáltak. Így született meg a Bolyai – Erdély géniusza című kiállítás. Nem klasszikus kronológiai sorrendben mutatják be Bolyai életútját, hanem

kiragadják azokat a mérföldköveket, amelyeket említeni kell a tudóssal kapcsolatban, bemutatva Bolyait, az embert és Bolyait, a géniuszt.

Miklós Zoltán kiemelte, a gondolaton túlmenően, meg kellett keresniük a múzeum berkein belül azt a személyt, aki fel tudta fűzni, sztorit tudott ebből kialakítani, kiállítást tudott forgatókönyv által létrehozni.

Galéria

Fotó: Csató Andrea

„Noha nincsenek matematikusaink, de vannak kiváló történészeink, és Szász Hunor volt az a személy, aki tud interdiszciplinárisan gondolkodni, és kellőképpen tudta ezt az egész témát olyan formában elsajátítani, hogy

Idézet
talán még aki soha nem is gondolta volna, hogy megérti Bolyai matematikáját, az a kiállításon megteheti az első lépést”

– mutatta be az igazgató a kiállítás kurátorát, akit munkájában Berze Imre képzőművész is segített.

Galéria

Fotó: Csató Andrea

Erdély legnevesebb tudósai között tartjuk számon a két Bolyait, apát és fiút, akik zsenialitásuk és alkotótevékenységeik révén gazdagították a tudomány világát, elsősorban a matematikát, de kötelességünk ismerni rendkívül sokoldalú munkásságukat és természetüket is – hangsúlyozta a megnyitón Ölvedi Zsolt, Székelyudvarhely alpolgármestere.

„»Az ember az embert embernek nézi« szókapcsolat is Bolyai Jánostól származik. Sajnos keveset idézzük, pedig épp a magyar nemzet boldogulása kapcsán fogalmazott ennek szükségességéről. Egyetlen szótő és ragok játéka – számomra már ebben is zseniális gondolkodó Bolyai” – emelte ki.

Galéria

Fotó: Csató Andrea

Az eseményen Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa képviseletében Beke Mihály András első beosztott konzul mondott ünnepi beszédet. Rámutatott, a székelyudvarhelyi múzeum igen nehéz feladatot vállalt magára, hiszen Bolyai Jánosról, Erdély egyik legnagyobb géniuszáról nehéz újat mondani. Ismerjük az életútját, a küzdelmeit, a csalódásait, a sikereit, a kudarcait, tudjuk, hogy

tavaly novemberben volt kétszáz éve annak, hogy megírta tudós apjának, Bolyai Farkasnak, hogy „a semmiből egy új, más világot teremtettem”.

Vagyis megoldotta a nemeuklideszi geometria alapjait. Tudjuk, milyen nehezen ismerte el a világ az eredményeit, de tudjuk azt is, hogy a tavaly már az UNESCO Bolyai-emlékévet hirdetett a tiszteletére – magyarázta.

Galéria

Fotó: Csató Andrea

„Joggal mondhatjuk tehát, hogy ez a kiállítás teljes mértékben teljesíti a Nemzeti Kulturális Alap – Magyar Géniusz programjának a célját: szellemi emlékművet állít a magyar kreativitásnak és zsenialitásnak, ezzel is erősíti a nemzettudatot, a magyarság, és jelen esetben az erdélyi magyarság nemzettudatát. Közösségerősítő szerepet vállal azzal, hogy a nemzeti létünket, identitásunkat muzeális eszközökkel támogatva, a magyar tehetségek, lángelmék példáját mindennapjaink részévé kívánják tenni.

Idézet
Örvendetes, hogy a program kurátorai felismerték Bolyainak a nemzeti emlékezetben betöltött nagyon fontos szerepét, és azt, hogy milyen fontos szerepe van a magyarság, különösen az erdélyi magyarok identitástudatának a megerősítésében”

– mondta Beke Mihály András.

Galéria

Fotó: Csató Andrea

Úgy véli, az életmű, és az életmű megismertetésén túl ez a kiállítás arra is tanít, hogy a tudás érték, és a másik fontos üzenete pedig az, hogy nincs mentség, sose hivatkozzunk a körülményekre és nem lehetünk kishitűek, mert bőven van kikre büszkének lennünk.

A házigazda Miklós Zoltán elmondta, egyetlen olyan tárgyat birtokolnak Székelyudvarhelyen, amelyik Bolyai Jánoshoz köthető, éppen ezért a pályázat megfogalmazását követően az első útjuk Marosvásárhelyre vezetett, a Teleki Tékába.

Idézet
A Teleki-Bolyai Könyvtár a legelső pillanattól partnerként állt mellénk, hiszen egy szellemi bázis, azon túlmenően, hogy közgyűjteményként őrzik azt a tárgyi hagyatékot, amely a Bolyaiakhoz köthető.

Egyrészt kéziratokat, másrészt személyes tárgyakat, amelyeket az utókor megőrzött és meg lehet tekinteni egy állandó kiállítás keretében. Kevés az a tárgy, amelyet el tudtunk hozni, viszont abból a dokumentációból, amelyet papírra vetett Bolyai János, nagyon szívesen kölcsönöztek” – hangsúlyozta.

Galéria

Fotó: Csató Andrea

A kiállítás létrejöttében közreműködött még az Erdélyi Nemzeti Történelmi Múzeum (Kolozsvár), a Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár (Kolozsvár), a Magyar Nemzeti Múzeum (Budapest), a Magyar Tudományos Akadémia (Budapest), a Hadtörténeti Intézet és Múzeum (Budapest), az Alsó-szászországi Állami és Egyetemi Könyvtár (Göttingen), a Smithsonian Könyvtár és Levéltár (Washington, DC), a Hadtörténeti Múzeum (Bécs), az Osztrák Állami Levéltár (Bécs), a Penn Múzeum (Philadelphia) a New York-i Közkönyvtár és a Művészeti Múzeum (Bázel).

Galéria

Fotó: Csató Andrea

Lázok Klára, a Teleki-Bolyai Könyvtár főkönyvtárosa úgy fogalmazott, hogy a pazar kiállításon, amely valószínű, hogy mindenkit le fog nyűgözni, valami nagyon izgalmasat és újszerűt sikerült kihozni a kéziratokból és a tárgyakból.

Galéria

Fotó: Csató Andrea

A Teleki Téka könyvtárosaként fontosnak tartotta, hogy a megnyitón néhány szót szóljon azokról a kéziratokról, amelyek az alapját képezik a kiállításnak.

Idézet
Bolyai János 14 ezer oldalnyi kéziratát ma a Teleki-Bolyai Könyvtár őrzi, és ez hozzáférhető bárki számára, digitálisan és az olvasótermünkben is.

Könyvtárnyi irodalmat írtak ezekről a kéziratokról, mégsem állíthatjuk azt, hogy az életmű teljesen ismert. A hagyaték sorsának első stációit Kiss Elemér, Bolyai János matematikájának és munkásságának egyik legavatott kutatója összegezte a kilencvenes évek végén az addigi kutatások alapján. Ő írt a Bolyai ládákról, amelyekben a tudós halálakor a marosvásárhelyi katonai várparancsnokság utasítására lefoglalt Bolyai kéziratokat elszállították, hogy a hadmérnök esetleges katonai vonatkozású iratait visszatarthassák.

Galéria

Fotó: Csató Andrea

Kiss Elemértől tudjuk azt is, hogy a ládák a vásárhelyi református kollégium könyvtárába kerültek vissza számos viszontagság után, és innen indultak azután útnak Arany János, a Magyar Tudományos Akadémia akkori elnökének kérésére Budapestre, 1869-ben tudományos feldolgozás céljából. A kéziratok átvizsgálása akkor nem vezetett eredményre, úgyhogy azokat 1894-ben visszaszállították Marosvásárhelyre a református kollégiumba, innen kerültek át a Teleki Téka épületébe az ötvenes években, ahol ma is tanulmányozhatók” – ismertette.

A Tékában őrzött kéziratok között megtaláljuk Bolyai János nyomtatásban megjelent és meg nem jelent műveinek különböző fogalmazványait, vázlatait, és a hivatalos iratokat, levelezést.

A kéziratok jelentős részét azonban előre eltervezett rend nélkül keletkezett írások alkották és rendkívül nehezen olvashatók, hisz Bolyai János nem a nyilvánosságnak szánta őket. Befejezetlen tervezetek, egy-egy papírfecnire odavetett gondolat, keltezés nélküli jegyzetek sorakoznak az ötvenes években Benkő Samu és Abafáy Gusztáv által tematikai sorrendbe rendezett, mappába helyezett kéziratokban.

Galéria

Fotó: Csató Andrea

Úgy véli, a teleírt lapok még rengeteg fel nem tárt gondolatról vallanak az elkövetkező kutatóknak. A hagyaték teljes értékű feldolgozásához szükség lenne egy teljes akadémiai kutatócsoport összehangolt munkájára. Reményét fejezte ki, hogy a kiállítás is újra a középpontba állítja Bolyai alakját és felhívja a figyelmet a kéziratok monografikus kutatásának fontosságára.

Galéria

Fotó: Csató Andrea

„A zseniális gondolatoknak, a világot előre vivő eszméknek megvan a saját útjuk, függetlenül attól, hogy megalkotójukat rajongva ünnepli a környezete és könyvtárnyi méltatást írnak róla, vagy el nem ismerten éli le az életét és egyetlen ember kíséri ki a temetőbe. Ezek a gondolatok tovább gyűrűznek, a tudomány saját dinamikája szerint más, csendben gondolkodó és alkotó tudósok agyában megteremtik a megfelelő szinapszisokat, és tovább alakulnak formálva a világot és minket.

Idézet
A Bolyai élet megalkotásának hatalmas tudományos jelentősége van, hirdették ezt hírneves matematikusok hírneves egyetemeken, viszont nemcsak a nemeuklideszi geometria megszületését ünnepeljük, amikor Bolyai Jánost ünnepeljük, hanem a kreatív gondolkodás győzelmét, a keretek közül való kilépés bátorságát.

Ez a kiállítás abban, ahogyan létre lett hozva, ahogyan megmutatja ezt a hagyatékot, méltán áll be ezeknek a kreatív gondolkodóknak a sorába. Ünnepeljük ugyanakkor, amikor Bolyai Jánost ünnepeljük, a mindennapos munkát, amely eljuttat a felismerés pillanatáig, azt a keserves kitörlésekkel és újraírásokkal teli többszáz oldalt, aminek nyomán megszületett az új világ” – tette hozzá.

Galéria

Fotó: Csató Andrea

A megnyitón közreműködött a Cári Tibor Trió: Cári Tibor – zongora, Dávid Anna – hegedű, Szabó J. Attila – cselló.

A Bolyai – Erdély géniusza című tárlat – amely másfél évig látogatható – a klasszikus kiállítási elemeket ötvözi a korszerű muzeológiai és audiovizuális, valamint informatikai megoldásokkal, a fiatal generáció számára is élvezhetővé, és amely interaktív jellege folytán a játszva tanulás hatékony eszköze.

Galéria

Fotó: Csató Andrea

Galéria

Fotó: Csató Andrea

Galéria

Fotó: Csató Andrea

Galéria

Fotó: Csató Andrea

Galéria

Fotó: Csató Andrea

Galéria

Fotó: Csató Andrea

3 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. július 25., csütörtök

A várost úgy lehet(ne) tisztán tartani, ha nem dobjuk el a szemetet

Cigarettacsikkek, napraforgómag- és tökmaghéj, különböző csomagolóanyagok – a leggyakrabban előforduló szeméttípusok Csíkszereda járdáin és a szabadtéri padjainak rejtett zugaiban.

A várost úgy lehet(ne) tisztán tartani, ha nem dobjuk el a szemetet
2024. július 24., szerda

Zengett az ég, szakadt az eső, de a Tusványos töretlenül pörgött tovább

A nappali előadásokba ugyan bezavart a hirtelen lecsapó vihar, az estét azonban nem rontotta el, csupán néhány perces késéssel a Magashegyi Underground és később a Honeybeast is színpadra lépett, a körülményekhez képest igazán lelkes közönséggel.

Zengett az ég, szakadt az eső, de a Tusványos töretlenül pörgött tovább
2024. július 24., szerda

Vincze Lóránt: a béke is szitokszó az Európai Unióban

Az európai uniós elnökség célkitűzéseiről és az új intézményi ciklusról is értekeztek Tusványoson szerdán, a Lőrincz Csaba-sátorban. A meghívottak szerint a jelenlegi helyzettel ellentétben egyetértésre és szemléletváltásra lenne szükség.

Vincze Lóránt: a béke is szitokszó az Európai Unióban
2024. július 24., szerda

Mit hoznak magukkal Európába a bevándorlók? Nem sok jót

A migráció kérdéséről, és ezen belül elsősorban arról beszélgettek szerdán Tusványoson a Mátyás király udvarban, hogy Európának az életét hogyan alakította át az elmúlt nyolc-kilenc év migrációs politikája.

Mit hoznak magukkal Európába a bevándorlók? Nem sok jót
2024. július 24., szerda

Miért van jelentősége egy nyolcszáz évvel ezelőtti dokumentumnak napjainkban is?

Kerekasztal-beszélgetésen mutatták be az Andreanum 800, Az európai önrendelkezés kezdetei a Magyar királyságban című könyvet Tusványos első napján. A panelbeszélgetés során szó esett arról, miért volt fontos az Andreanum 1224-ben, és miért fontos most is.

Miért van jelentősége egy nyolcszáz évvel ezelőtti dokumentumnak napjainkban is?
2024. július 24., szerda

Az igazság teljesen más, mint amit az eddigi tapasztalatainkból ismerünk

Háború és béke – Kül- és biztonságpolitikai korszakváltás határán címmel tartottak beszélgetést Tusványos első napján a Lőrincz Csaba-sátorban. Hogyan változik a geopolitikai helyzet, és melyek erre a legfontosabb kérdések és válaszok?

Az igazság teljesen más, mint amit az eddigi tapasztalatainkból ismerünk
2024. július 24., szerda

Körforgalom épül a kőkereszt helyén – Gyergyószentmiklós számtalan pontján dolgoznak

Elkezdődtek a munkálatok a Gyergyószentmiklóst Maroshévízzel összekötő és a várost átszelő országút, illetve a Tűzoltó utca találkozásánál. Egy új körforgalmat építenek, ezért az ott több száz éve álló kőkeresztet elmozdították.

Körforgalom épül a kőkereszt helyén – Gyergyószentmiklós számtalan pontján dolgoznak
2024. július 24., szerda

Villám csaphatott egy melléképületbe Szentegyházán

Valószínűleg egy villámcsapás miatt gyulladt ki egy gazdasági épület Szentegyházán szerdán.

Villám csaphatott egy melléképületbe Szentegyházán
2024. július 24., szerda

Honeybeast: a legnagyobb öröm, ha érezni lehet a közönség háláját

A Honeybeast nem tartja magát zárkózottnak, számukra rendkívül fontos, hogy a rajongóikkal személyes kapcsolatot tudjanak kialakítani. Közönségtalálkozón beszéltek a dalszerzés folyamatáról, az együttes dinamikájáról.

Honeybeast: a legnagyobb öröm, ha érezni lehet a közönség háláját
2024. július 24., szerda

Második égszakadás pár óra alatt Tusványoson – fotók

Nem fogadta kegyeibe az időjárás eddig a tusványosozókat: kedden a nyitókoncertek előtt esett, szerdán délután pedig előbb két óra körül szakadt le az ég, egy-két órás szünet után aztán másodjára is.

Második égszakadás pár óra alatt Tusványoson – fotók
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik,
rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik, rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!