A víztározó építésének áldozatai: se pénz, se posztó

Miklós Erzsébet 1965-ben ment férjhez, akkor költözött a ma a víztározó előterében lévő területre. A négygyerekes családnak három hektár földje volt, valamint házuk is a mostani gát és Zeteváralja közötti területen állt. 1977-ig nyugodt életük volt, a bajok ezután jöttek – elkezdődtek ugyanis a leendő víztározó tereprendezési munkálatai. Az ott élő családokat a román államot képviselő akkori néptanács felszólította, hogy költözzenek el – az állam az újrakezdéshez területet, házhelyet ígért nekik. Elkezdődtek a robbantások, a környéken mindennapossá lett a dinamittal való területrendezés.

A zeteváraljai víztározó helyén és környékén a nyolcvanas éveket megelőzően összesen tizenkét olyan család lakott, akiket már a gát megépítése előtt felszólítottak, hogy költözzenek el a területről. Ők mindennap átélték azt, hogy kövek gurulnak a fűben, illetve repülnek területeik, ingatlanjaik felett. „Olyan is történt, hogy a tetőcserepet is betörte a repülő kő” – emlékszik vissza ma Miklós Erzsébet, akinek családja ellenszegült a kiköltöztetésnek, végül 1988 szeptemberében kénytelenek voltak mégis elköltözni Zetelakára. A beígért területet, illetve kárpótlást azóta sem kapták meg – se pénz, se posztó, mondhatnánk, pedig már a kilencvenes évek elején nekifogtak jogos tulajdonuk visszaszerzésének.

Húsz év sem volt elegendő?

Dr. Rátz-Illés Zoltán ügyvéd a Miklós és a Benedek család (a volt tulajdonosok leszármazottai) kártérítési ügyében jár el. Mint mondja, a tizenkét család összesen 180 hektár földdel rendelkezett. „A baj az, hogy a vonatkozó törvények alkalmazása kívánnivalót hagy maga után” – véli az ügyvéd, majd elmondta, hogy több ízben tárgyalt már az önkormányzat képviselőivel, Zetelaka polgármesterével, és elfogadható eredményekről tud beszámolni. A kisajátított területekkel kapcsolatban azonban rengeteg bonyodalom van – ha csak azt vesszük, hogy a földek jelentős része ma a tó vízfelülete alatt van, az azt is jelenti, hogy nehezen lehet felmérni.

A helyzetet az is nehezíti, hogy a volt tulajdonosok nem minden esetben voltak telekkönyvi tulajdonosok is. 2007-ben elvégeztek egy szakértői véleményt, ami a Miklós család területének akkori értékét határozta meg, de ez nem elégséges – akkor abban maradtak, hogy egy új szakértőt kell a zetelaki önkormányzatnak kineveznie, de ez a mai napig nem történt meg. Az ügyvéd arról is tájékoztatott, hogy múlt héten volt ugyan egy újabb szakbizottsági ülés Zetelakán, de azon sem nevezték ki a szakértőt, ezt július 21-ére, tehát holnapra halasztották.

„Amennyiben nem történik meg a szakértő kinevezése, akkor kénytelenek leszünk beperelni az önkormányzatot” – véli dr. Rátz-Illés Zoltán. „Rég ki kellett volna nevezni a szakértőt – ez a dolog húsz éve tart” – fűzte még hozzá az ügyvéd, aki tegnap is járt Zetelakán az ügyben, ahol – információi szerint – a polgármesteri hivatal saját szakértőjét szeretné kinevezni, akinek tárgyilagossága az ügyvéd szerint vitatható, hiszen a polgármesteri hivatal saját alkalmazottjáról van szó. A törvényes előírások szerint a független szakértőt a peres fél kérésére a bíróság nevezi ki. „Peren kívüli eljárásban próbáltam tisztázni az ügyet, de a tegnapi tárgyalás tükrében ez nem elképzelhető” – közölte az ügyvéd. Az ügyben Zetelaka polgármesterét többszöri megkeresésünkre tegnap kora délután sikerült elérnünk, de Korpos Béla elfoglaltságaira hivatkozva nem volt hajlandó a témáról beszélni.