
Az ingyenes kormánytízórai hiányában marad az otthonról hozott a Hargita megyei diákoknak. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Elkezdődött a tanév második fele, de még mindig nem lehet tudni, hogy mikor kaphatnak ingyen tízórait a Hargita megyei kisiskolások és óvodások, ugyanis elhúzódott a közbeszerzési eljárás előkészítése, és a versenytárgyalás megszervezése, amelyet Hargita Megye Tanácsa bonyolít le az egész megyére. Maros megyében nincsenek ilyen gondok.
2024. február 26., 11:492024. február 26., 11:49
2024. február 26., 11:522024. február 26., 11:52
A Székelyhon egyik olvasója kereste meg a szerkesztőségünket azzal, hogy fontos lenne tudni, miért nem kapnak a Hargita megyei gyermekek a tej-kifli programból tízórait, miközben más megyékben már megoldották ezt.
– nehezményezte a szülő.

Hétfőtől újra kapnak ingyen tízórait a Maros megyei óvodások és kisiskolások, miután a megyei tanács sikeresen lebonyolította a versenytárgyalást és szerződést kötött a szolgáltatókkal.
Néhány napja valóban arról számoltunk be, hogy Maros megyében a tanév második felétől kezdve már kapnak az óvodások és a kisiskolások ingyen tízórait. Ott a késés okai a közbeszerzések eredményének megóvásai voltak. Így megkérdeztük Borboly Csabát, Hargita Megye Tanácsának elnökét, hogy hogyan áll a közbeszerzése a tej-kifli programnak Hargita megyében.
„Először is azt szeretném kiemelni, hogy ez egy túlszabályzott, tipikusan bukaresti rossz program, amelynek magasztosak a céljai, de végrehajtását annyira centralizálták, hogy az elérhető célok töredéke érvényesül” – fogott bele a magyarázatba a megyei tanácselnök. Hozzátette,
„Mindehhez hozzájárul a Hargita Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) merev, néha ellenséges magatartása. Ez az iskolák személyzetét bizonytalanítja el a programtól. Ilyen körülmények között, új szerződést kötni nagy kihívás” – emelte ki Borboly.
Ráadásul a szakminisztérium későn fogadta el a romániai iskolákért programot szabályozó kormányhatározatot – folytatja –, és így
Mivel a közbeszerzési eljárás egy hosszú folyamat, több fázisa van, és mindegyikben lehetnek bonyodalmak, Borboly Csaba elismerte, hogy
„Idén újdonság, hogy az Országos Közbeszerzési Ügynökség (ANAP) ellenőrzi a feltöltött dokumentációt, és csak a javaslatok teljesítése után hagyja jóvá az országos elektronikus közbeszerzési rendszerben (SEAP) való megjelenítését. Így az ANAP által kért módosításokat hétfőn feltöltik a rendszerbe, így innentől kezdve az ANAP-tól függ, mikor engedélyezi a dokumentáció megjelenítését a SEAP-on.
– mondta el még Borboly.
Míg Maros megyében vannak olyan települések, ahol a megyei programból kiválva, maguk bonyolították le a versenytárgyalást a tej-kifli programra, addig Hargita megyében ezúttal egyik önkormányzat sem vállalta ezt, főként a korábbi kudarcba fulladt közbeszerzéseik miatt. Ezért Hargita Megye Tanácsa az egész megye részére bonyolítja le a versenytárgyalást.
A korábbi program során elérték, hogy helyi termelők szállítsanak számos Hargita megyei tanintézetbe, így friss termékeket kaphattak a gyerekek.
– fogalmazott Borboly.
Tekintve, hogy Borboly említést tett az APIA-ról, ezért megkerestük Haschi Andrást, az APIA Hargita megyei igazgatóját, hogy megtudjuk, milyen feladat hárul rájuk a tej-kifli programban. Az intézményvezető elmondta:
Mint ismeretes, tavaly szeptemberben jelezte Hargita Megye Tanácsa közleményében, és erről cikkeztünk is, hogy késni fog a tej-kifli program elindítása a 2023-2024-es tanévben.

Ahogy azt már az elmúlt években megszokhattuk, késni fog a tej-kifli-program elindítása Hargita megyében. A folyamathoz még nincsenek elfogadva a végrehajtási normák, és csak ezt követően lehet majd elkezdeni a közbeszerzési eljárást.
A romániai iskolaprogramot szabályozó kormányhatározat ugyanis csak tavaly augusztus 8-án lépett érvénybe 652-es számmal. A kormányhatározat megjelenését követően, szeptember 6-án jelent meg az alkalmazási eljárás, néhány nappal az iskolakezdés előtt. Így országszerte több megyében megkéstek a tej-kifli program közbeszerzésével.
Címlapon hozzák a 2026-os magyar országgyűlési választással kapcsolatos információkat a vezető román hírportálok.
A korábbiaknál magasabb részvételi aránnyal zárul a nap a 2026-os magyarországi országgyűlési választáson, hiszen már a délután öt órai (romániai idő szerint hat órai) részvétel felülmúlta az előző választások egész napi jelenlétét.
A szavazólapok feldolgozottságának függvényében, várhatóan vasárnap este 8 órától (helyi idő szerint, romániai idő szerint 9 órától) kezdi meg a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az országgyűlési választás eredményeinek közlését.
Helyi idő szerint délután három (romániai idő szerint négy) óráig a választópolgárok 66,01 százaléka voksolt a vasárnapi magyarországi országgyűlési választáson. Ez minden eddiginél nagyobb arány, az időszakot tekintve.
Helyi idő szerint kora délután egy óráig a választásra jogosultak 54,14 százaléka szavazott a magyarországi országgyűlési választáson. Ehhez képest a 2024-es romániai parlamenti választáson 52,33 százalékos volt a részvétel a teljes nap folyamán.
Új csengettyűre cserélték a régit Szentegyházán, a felszegi falurészen. Az ottlakók kezdeményezésére és az önkormányzat támogatásával megvalósult csengettyűt szombaton, ünnepélyesen adták át.
Tűz ütött ki vasárnap reggel a Vâlcea megyei Costești község területén lévő ortodox Beszterce-kolostorban, az apácák szállásául szolgáló épületben.
Harmadjára tett közzé részvételi adatokat a magyarországi országgyűlési választásról vasárnap a Nemzeti Választási Iroda helyi idő szerint tizenegy után, romániai idő szerint délben.
Leadta szavazatát vasárnap reggel a magyarországi országgyűlési választások alkalmával Orbán Viktor miniszterelnök és Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, miniszterelnök-jelöltje is.
Másodjára tettek közzé részvételi adatokat a vasárnapi magyarországi országgyűlési választások alkalmával, és ezek is azt mutatják, hogy korábban nem látott magasságokban a szavazási kedv.
3 hozzászólás