
Képünk illusztráció
Fotó: Gecse Noémi
Ahogy azt már az elmúlt években megszokhattuk, késni fog a tej-kifli-program elindítása Hargita megyében. A folyamathoz még nincsenek elfogadva a végrehajtási normák, és csak ezt követően lehet majd elkezdeni a közbeszerzési eljárást.
2023. szeptember 05., 13:572023. szeptember 05., 13:57
Augusztus 8-án lépett érvénybe a 2023/652-es Kormányhatározat, amellyel a Romániai Iskolaprogramot és annak költségvetését hagyják jóvá a 2023-2024-es tanévre. Ebbe az iskolaprogramba tartozik a tej-kifli program is, a korábbi, 2017-2023-as időszakra vonatkozó határozat érvényét vesztette. A kormányhatározat megjelenését követően harminc napra kell megjelenjen a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium és az Országos Közbeszerzési Ügynökség (ANAP) közös rendelete, amely a tej-kifli program közbeszerzésére vonatkozó tenderfüzetmodellt tartalmazza – jelezte közleményben Hargita Megye Tanácsának sajtóosztálya. Mint írják,
– olvasható a szerkesztőségünknek is elküldött dokumentumban.
Hargita Megye Tanácsa legutóbb keretszerződést kötött a 2020-2023-as időszakra, ez idén lejárt, ezért újra kell közbeszerezni a szolgáltatást. De
– tájékoztatnak.
Mint írják, Hargita Megye Tanácsának a programmal foglalkozó csapata ez alkalommal is kistérségekre osztja a megyét, és idén is keretszerződést terveznek kötni, amely jelentősen megkönnyíti a program lebonyolítását. A kistérségekre való bontásnak pedig az a célja, hogy a helyi termelők is kapjanak esélyt, amennyiben lehet, a gyerekek minél közelebbről kapjanak friss termékeket.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
1 hozzászólás