A nemzettudatot nem lehet aprópénzre váltani

Íme, egy gyorsleltár a maiakról, messze nem a teljesség igényével:

A székelyudvarhelyi Ilyés Ferenc kézilabdázó két olimpián vett részt a magyar válogatottal, Athénban és Londonban, mindkét alkalommal a 4. helyen végeztek. 2023-tól ő a Magyar Kézilabda-szövetség elnöke. Az ugyancsak székelyudvarhelyi születésű Bartók Csaba 1991 és 2003 között játszott címeres mezben, két Eb-n is. Ez idő alatt 75-ször lépett pályára a legjobbak között, 230 gólt szerzett.

Mátéfi Eszter a Maros megyei Mezőbándon született 1966-ban, 58 alkalommal játszott a magyar válogatott színeiben. Az 1995-ös világbajnokságon ezüst-, az 1996-os athéni olimpián bronzérmet szerzett (öt meccsen 35 gólt írtak a neve mellé), 1999-ben a Bajnokok Ligája-győztese lett a Dunaferrel. 2009 és 2011 között ő volt a magyar női kézilabda-válogatott szövetségi kapitánya.

A mostani magyar válogatott oszlopos tagjának számító Sipos Adrián családja a nyolcvanas években menekült Magyarországra. A székelykeresztúri édesapától és román édesanyától származó beálló Székelyudvarhelyen is játszott pályafutása során.

Dárdaitól a himnuszéneklő Horváthig

No de ne ragadjunk le a kézilabdánál! Dárdai Pál, a magyar válogatott korábbi szövetségi kapitánya bukovinai székely ivadéknak tartja magát. A marosszentgyörgyi származású, az olasz, a horvát és az osztrák labdarúgó-élvonalban is megforduló, 12-szeres magyar válogatott Csizmadia Csaba 11-szer a székely válogatott mezét is magára öltötte, a CONIFA Eb-bronzérmes (2017) és világbajnoki negyedik helyezett (2018) alakulatnak ő volt a csapatkapitánya.

Az 1871-től a Sepsiszentgyörgy melletti Előpatakon tanítóskodó Kásás György egyik unokája Kásás Zoltán olimpiai ezüstérmes, világ- és Európa-bajnok vízilabdázó, edző; az ő fia pedig a háromszoros olimpiai bajnok Kásás Tamás. A két feleségével összesen tizennyolc gyereket nemző, 1922-ben, 75 éves korában elhunyt elemi iskolai igazgató szavai felérnek egy intelemmel: „Hiszek és vallok egy hazát, melynek neve Magyarország. Átok szálljon arra, és verje meg az Isten, kinek a hazát szolgálni nem főtörekvése!”

A magyarországi jégkorongot székely edző támasztotta fel hamvaiból. A gyergyószentmiklósi születésű (1949) Kercsó Árpád mesteredző volt a dunaújvárosi aranygeneráció sikerkovácsa, szövetségi kapitányként pedig megalapozta a magyar hoki történetének legnagyobb diadalát, az elitcsoportba jutást.

A háromszoros magyar bajnok, nyolcszoros kupagyőztes Vargyas László három alkalommal a magyar címeres mezt is magára öltötte – ő Gyergyóalfaluban született 1970-ben. A válogatottban 2010-ben bemutatkozó, csíkszeredai születésű (1988) Sofron Istvánt 2012-ben az év játékosának választották Magyarországon. Nevét a 2026. január végén a Nemzetek Európai Kupája záró állomására készülő magyar férfi jégkorong-válogatott kihirdetett keretében is ott találtuk – a Gyergyói HK öt játékosa mellett.

A hokit 20 évesen abbahagyó, győri születésű, de székely származású Horváth László volt az, aki magyar U16-os válogatott 15 éves tagjaként a kanadai Kamloopsban profikat megszégyenítően énekelte el a himnuszt, miután a csarnokban meghibásodott a technika, és nem tudták azt lejátszani.

„Hiszen én székely vagyok!”

Vessünk egy pillantást a zenei porondra is! A Máté Péter-díjas zenész, zeneszerző, a Beatrice, a Karthago, a Lord, a Fáraó, a Cikk-Cakk Company és még számos zenekar billentyűse, Gidófalvy Attila nevében őrzi felmenői szülőföldjét. „Édesanyám felvidéki, édesapám ősei a Sepsiszentgyörgy melletti Gidófalváról származnak.

A Gidófalvy vérvonalon volt egy komikus, így ezt a fajta habitust volt honnan hoznom” – nyilatkozta egy alkalommal, és vélhetően gidófalvi Jancsó Pálra (1761–1845), a korai magyar színjátszás kiemelkedő alakjára célzott, aki a „székely nevettető” néven vált ismertté.

És ha már a Beatricet említettük, egy idézet Nagy Ferótól: „Sokat morfondíroztam, miért vagyok ilyen lehetetlen alak, miért lógok ki a sorból, mitől van ekkora igazságérzetem. Aztán rájöttem: hiszen én székely vagyok! A székely vérem vitt rá a lázadásra.”

Az ugyancsak Máté Péter-díjas Keresztes Ildikó is Marosvásárhelyről került az anyaországba. „Konok, makacs székely gyerek vagyok, aki egyenes, nem hajlik, hanem törik” – jellemzi önmagát. 2011-ben ő volt az X-Faktor második szériájába jelentkező, borzonti Baricz Gergő mentora, aki egészen a dobogóig jutott, hogy aztán az István, a király 2023-as jubileumi előadásán Koppányt alakítsa. Nem mellesleg a Loyal együttes, a Póka-Tátrai Regeneráció és az Acid/Dc frontembere!

Televíziós vetélkedőkről lévén szó: a kézdivásárhelyi László Attila 2011-ben nyerte meg a Csillag születik harmadik szériáját, Vaszi Levente, a gyimesi Kostelek szülöttje a 2014-es Fölszállott a páva népzenei és néptáncos megméretés közönségdíját érdemelte ki. A marosvásárhelyi László Andrea Beáta a Séfek Séfe című gasztro-tehetségkutató főzőshow második szériájának legjobb női séfe lett, a sepsiszentgyörgyi Pásztori István 2024 végén hozta el a Konyhafőnök 10 millió forintos fődíját, a Michelin-csillagos kézdivásárhelyi szakács, Veres István a Bocuse d’Or 2020-as magyarországi döntőjének megnyerése után a világdöntőben is az anyaországot képviselte.

A székelyudvarhelyi születésű Varga Szidónia, az UFO együttes énekesnője is működtet gourmé éttermet Budapest szívében. És esetleg jártak már a budapesti vagy az ábrahámhegyi Béterv lakásétteremben? Nos, a séfje, Biró Botond Boldizsár marosvásárhelyi.

Opera, népdal, tánc

No, de erősen elkalandoztunk a zene világától! A magyar név szépségét világszerte fokozni tudó Molnár Levente operaénekes Gyergyóremetén jött világra, Dancs Annamari, a Budapesti Operettszínház vezető színésznője pedig Sepsiszentgyörgyön. Csernik Csinszka autodidakta szerző-előadó, aki tavaly október 1-jétől a Spotify Equal magyar nagyköveteként képviseli Magyarországot a zene-streamelő szolgáltató globális, a női alkotók láthatóságát és elismerését a zeneiparban növelni hivatott kampányában, ugyancsak sepsiszentgyörgyi.

Fodor Réka színművész, a Szigligeti Társulat tagja (2000-től) Kolozsváron született, de énekes, táncos, ütőhangszeres névrokona 2012-ben a csíkszeredai Hargita Székely Néptáncszínháztól indult a nagyvilágba, hogy aztán többek között a Yalanda zenei projekt révén, a Patak zenekarban, Estas Tonne oldalán, illetve szabadúszóként hódítsa meg anyaországi, sőt európai rajongóit.

A közismert nótaelőadó, Barabás Izoldát Székelyudvarhelyen ringatta az édesanyja, Bögözben gyerekeskedett, 1997-ben telepedett át Magyarországra. Pályatársa, Bányai Márton Makfalván jött világra, tizenhét éves korában költözött ki, a 2014-es Nótasztáron a dobogó tetejéről fogadta a közönség tapsát.

A Szentegyházasfaluról Budapestre kerülő Ambrus Edit népdalénekes, bútorfestő egy kis Székelyföldet teremtett maga köré a magyar fővárosban. Nyitrai Marianna néprajzkutató és népdalénekes bukovinai székely családba született Bonyhádon. „Apám hadiki, anyám andrásfalvi származású. A rokonság székely beszéde vett körül.”

Várkonyi Attila (DJ Dominique) zenész, rádiós és televíziós műsorvezető, szakkommentátor, szerkesztő ugyan szegedi, de édesanyja, az idén Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett dr. Bálint Erzsébet székely család gyermekeként került az ottani egyetemre.

Koós János és Fábry Sándor is

A 2019-ben elhunyt, szülőföldje ételeit imádó Koós János táncdalénekest, előadóművészt, humoristát, színészt eredetileg Kupsa János néven anyakönyvezték Gyergyószárhegyen, családjával gyerekkorában került Miskolcra. Hogy miért pont oda? „Apám azt mondta, azért, mert szeretett volna olyan helyre költözni, ami kicsit hasonlít Erdélyhez, és a Bükk ezt megadta neki.” Rajta kívül a színészek köréből a Hunyadit alakító, zabolai Kádár L. Gellértet, a 2023-ban elhunyt Tiboldi Máriát és még sokakat említhetnénk.

Fábry Sándor humorista nagyapja Brassóban született, tanárként Székelyudvarhelyen kezdte pályáját. A Pulitzer-díjas televíziós újságíró Vujity Tvrtko horvátnak vallja magát, ugyanakkor 25–25 százalékban palóc és székely is: néhány éve derült ki, hogy apai ági nagyanyja a kézdiszéki Ozsdolán született. Azóta a világutazó riporter egy teljes könyvtárat és iskolai felszerelést juttatott a községbe, amely 2015-ben díszpolgári címmel tüntette ki.

És hányan vannak olyanok, akik a tudomány, a művészetek terén alkottak, alkotnak maradandót, és valamilyen formában a keleti végekhez kötődnek! Őket mind Székelyföld „adta” a magyarságnak, ezzel is igazolva az örök tézist: