Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:00

Tényleg nagyon nehéz volt a nyolcadikosok képességvizsgájának román tétele?

20:29

A szociális segélyek menedzselőjére is ráférne egy kis támogatás

19:48

Az erdőben kikötött, a hőségben sorsára hagyott kutyát mentettek a kézdi állatvédők

19:11

Megvannak az első eredmények, így vizsgáztak a nyolcadikosok

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Részleteket közölt a meteorológiai szolgálat a holnapra várható viharról

Megvan, hogy mikor jöhet a zivatar a vörös hőségriasztás idején

Ittas szekérhajtó okozott balesetet Csíkszeredában, a maszkosok bevetésére is szükség volt – videóval

Kiáll a fa az autóból: negyven kocsi mutatja a tegnapi vihar jeleit – fotók

Nem tudták megmenteni az életét a rendkívüli hőségben, a helyszínen meghalt

Ittas szekérhajtó okozott balesetet Csíkszeredában, a maszkosok bevetésére is szükség volt – videóval

Elfogadta a kormány Hargita megye címerét

George Simion a marosvásárhelyi városnapokon?

Elismert magyar személyiség díszpolgárrá avatásába kötött bele a románok civil fóruma

Bolojan: 40 százalékkal csökkent a deficit az első öt hónapban

A medvék megjósolták, mikor jön a tavasz

Fotó: Haáz Vince

Noha nem meteorológiai pontossággal, de minden év február 2-án időrájást jósolnak a marosvásárhelyi állatkert medvéi: idén a tavasz közeledtét remélhetjük, miután a nagyvadak nem látták meg az árnyékukat – legalábbis déli tizenkettőkor. A szakadozó felhőzet, a fel-felbukkanó napsugár nem könnyítette meg ugyanis a medvék előrejelzését: fél óra múlva már látták volna az árnyékukat is.

Szász Cs. Emese

2018. február 03., 11:242018. február 03., 11:24

2018. február 03., 11:292018. február 03., 11:29

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Gyertyaszentelő Boldogasszony napja, azaz február 2-a jeles nap a népi időjóslások között. A néphagyomány szerint a medve ezen a napon kijön a barlangjából, és a viselkedéséből következtetni lehet arra, hogy hosszú lesz-e még a tél. Ha ugyanis szép, napos idő van, és meglátja az árnyékát, akkor „megijed”, és visszamegy a barlangjába, folytatni a téli álmát – azaz még messze van a tél vége. Amennyiben viszont a borult idő miatt nem látja meg az árnyékát, akkor kint marad, ez pedig azt jelenti, hogy közeleg a tavasz.

Fotó: Haáz Vince

Ezt a néphagyományt használják ki a marosvásárhelyi állatkertben is, ahol már évek óta ez alkalomból MedvenapoZOOt szerveznek, vagy más néven medvenapot. Ez az állatkert oktatási tevékenységének nyitórendezvénye is, amelyre ezúttal is számos gyereket elhoztak a szülők, óvónők. A gyerekek medvés kvízjátékot játszottak, majd csemegét készítettek a medvéknek: a lekváros tobozokat később saját kezűleg dobhatták a medvék közé, miután megállapították, milyen időjárást jósolnak az elkövetkezendőkre a macik.

A Marosvásárhelyi Állatkertben jelen pillanatban nyolc medve él, egy hatalmas, öthektáros területen osztoznak a farkasokkal

– tudjuk meg Halmágyi Ildikótól, az állatkert biológusától. Kokó, a legidősebb olyan 15 éves lehet, neki van kétszer két generációs kölyke: Balu, Döme, Vackor és Elza, ezen kívül még Maxi régi vendég az állatkertben. Melléjük további két medve csatlakozott, őket a tordai állatkertből kapták ajándékba nemrég, úgyhogy a hímnek még neve sincs, de a kölyök Füles lett, mert olyan elálló fülei vannak.

Fotó: Haáz Vince

Az állatkerti medvék nem alszanak téli álmot, és idén még a látogatók kedvére sem zárták el őket, de

pontban déli tizenkettőkor – ahogy más években is – megnézték, látszik-e a medvék árnyéka. A felhők akkor éppen takarták a napot, így a tavasz közeledtét jósolhatták a ragadozók.

„A mi medvéink nem szoktak klasszikus téli álmot aludni, mert van ételük, aktivitásuk is itt bőven, de sokkal lustábbak, nem olyan aktívak, mint tavasszal és nyáron” – magyarázza Halmágyi Ildikó, aki szerint a medvék számára ez a Gyertyaszentelő Boldogasszony nap is csak olyan, mint a többi: sokat bóklásznak, táplálkoznak, a hús és gyümölcs mellett időnként kapnak ilyen „csemegét” is, mint a lekvárral bekent toboz, amelynek ugyan kicsi a tápértéke, de elég sokat kell dolgozni vele, s ez jól elszórakoztatja a négylábúakat.

Fotó: Haáz Vince

Az álltkerti medvék amúgy nem csak a téli nappalokat, de az éjszakákat sem töltik „barlangjukban”, a biológus elmondta, ásnak maguknak kis lyukakat a földben, és abban alszanak nyáron is, télen is, ugyanis ők jól bírják az időjárás viszontagságait.

Bár létezik az emberek fejében egy furcsa elképzelés, hogy a medvék nagy barlangokban élnek, ez nem igaz. A természetben sem hatalmas üregekben, sziklabarlangokban laknak, hanem ilyen kis szűk helyeken, akár egy fa gyökerénél ásnak egy kotorékot, és abban alszanak

– mutat rá a biológus, aki a pedagógiai programot is tartotta a kicsiknek.

Fotó: Haáz Vince

Jókai-találmány lenne?

Hogy honnan ered és mi az alapja ennek a népi hiedelemnek? A kutatások szerint az „időjós medve” Jókai Mór fantáziájában született meg, ugyanis Az új földesúr című művében így ír: „Van aztán egy napja a télnek, aminek »gyertyaszentelő« a neve. Miről tudja meg a medve e nap feltűnését a naptárban, az még a természetbúvárok fölfedezésére váró titok. Elég az hozzá, hogy gyertyaszentelő napján a medve elhagyja odúját, kijön széttekinteni a világban. Ha azt látja, hogy szép napfényes idő van, a hó olvad, az ég tavaszkék (...), akkor a medve visszamegy odújába, pihent oldalára fekszik, talpa közé dugja az orrát, s még negyven napot aluszik tovább; (...) Ha azonban gyertyaszentelő napján azt látja a medve, hogy rút, zimankós förmeteg van; (...) akkor a medve megrázza bundáját, megtörli szemeit és kinn marad; nem megy vissza többet odújába, hanem nekiindul elszánt jókedvvel az erdőnek. Mert a medve tudja azt jól, hogy a tél most adja ki utolsó mérgét.”