Fotó: Haáz Vince
Noha nem meteorológiai pontossággal, de minden év február 2-án időrájást jósolnak a marosvásárhelyi állatkert medvéi: idén a tavasz közeledtét remélhetjük, miután a nagyvadak nem látták meg az árnyékukat – legalábbis déli tizenkettőkor. A szakadozó felhőzet, a fel-felbukkanó napsugár nem könnyítette meg ugyanis a medvék előrejelzését: fél óra múlva már látták volna az árnyékukat is.
2018. február 03., 11:242018. február 03., 11:24
2018. február 03., 11:292018. február 03., 11:29
Gyertyaszentelő Boldogasszony napja, azaz február 2-a jeles nap a népi időjóslások között. A néphagyomány szerint a medve ezen a napon kijön a barlangjából, és a viselkedéséből következtetni lehet arra, hogy hosszú lesz-e még a tél. Ha ugyanis szép, napos idő van, és meglátja az árnyékát, akkor „megijed”, és visszamegy a barlangjába, folytatni a téli álmát – azaz még messze van a tél vége. Amennyiben viszont a borult idő miatt nem látja meg az árnyékát, akkor kint marad, ez pedig azt jelenti, hogy közeleg a tavasz.
Fotó: Haáz Vince
Ezt a néphagyományt használják ki a marosvásárhelyi állatkertben is, ahol már évek óta ez alkalomból MedvenapoZOOt szerveznek, vagy más néven medvenapot. Ez az állatkert oktatási tevékenységének nyitórendezvénye is, amelyre ezúttal is számos gyereket elhoztak a szülők, óvónők. A gyerekek medvés kvízjátékot játszottak, majd csemegét készítettek a medvéknek: a lekváros tobozokat később saját kezűleg dobhatták a medvék közé, miután megállapították, milyen időjárást jósolnak az elkövetkezendőkre a macik.
– tudjuk meg Halmágyi Ildikótól, az állatkert biológusától. Kokó, a legidősebb olyan 15 éves lehet, neki van kétszer két generációs kölyke: Balu, Döme, Vackor és Elza, ezen kívül még Maxi régi vendég az állatkertben. Melléjük további két medve csatlakozott, őket a tordai állatkertből kapták ajándékba nemrég, úgyhogy a hímnek még neve sincs, de a kölyök Füles lett, mert olyan elálló fülei vannak.
Fotó: Haáz Vince
pontban déli tizenkettőkor – ahogy más években is – megnézték, látszik-e a medvék árnyéka. A felhők akkor éppen takarták a napot, így a tavasz közeledtét jósolhatták a ragadozók.
„A mi medvéink nem szoktak klasszikus téli álmot aludni, mert van ételük, aktivitásuk is itt bőven, de sokkal lustábbak, nem olyan aktívak, mint tavasszal és nyáron” – magyarázza Halmágyi Ildikó, aki szerint a medvék számára ez a Gyertyaszentelő Boldogasszony nap is csak olyan, mint a többi: sokat bóklásznak, táplálkoznak, a hús és gyümölcs mellett időnként kapnak ilyen „csemegét” is, mint a lekvárral bekent toboz, amelynek ugyan kicsi a tápértéke, de elég sokat kell dolgozni vele, s ez jól elszórakoztatja a négylábúakat.
Fotó: Haáz Vince
Az álltkerti medvék amúgy nem csak a téli nappalokat, de az éjszakákat sem töltik „barlangjukban”, a biológus elmondta, ásnak maguknak kis lyukakat a földben, és abban alszanak nyáron is, télen is, ugyanis ők jól bírják az időjárás viszontagságait.
– mutat rá a biológus, aki a pedagógiai programot is tartotta a kicsiknek.
Fotó: Haáz Vince
Jókai-találmány lenne?
Hogy honnan ered és mi az alapja ennek a népi hiedelemnek? A kutatások szerint az „időjós medve” Jókai Mór fantáziájában született meg, ugyanis Az új földesúr című művében így ír: „Van aztán egy napja a télnek, aminek »gyertyaszentelő« a neve. Miről tudja meg a medve e nap feltűnését a naptárban, az még a természetbúvárok fölfedezésére váró titok. Elég az hozzá, hogy gyertyaszentelő napján a medve elhagyja odúját, kijön széttekinteni a világban. Ha azt látja, hogy szép napfényes idő van, a hó olvad, az ég tavaszkék (...), akkor a medve visszamegy odújába, pihent oldalára fekszik, talpa közé dugja az orrát, s még negyven napot aluszik tovább; (...) Ha azonban gyertyaszentelő napján azt látja a medve, hogy rút, zimankós förmeteg van; (...) akkor a medve megrázza bundáját, megtörli szemeit és kinn marad; nem megy vissza többet odújába, hanem nekiindul elszánt jókedvvel az erdőnek. Mert a medve tudja azt jól, hogy a tél most adja ki utolsó mérgét.”
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Szombaton – a tavaszi vakációt is kihasználva – két fontos útkereszteződésben kezdik meg az aszfaltozást Marosvásárhelyen.
Egy éven át tartó rendezvénysorozattal ünnepelte a csíkszeredai Mikó-vár történetének négyszáz évét, amelyet ezen a hétvégén zárnak be – ennek kapcsán adnak helyet a Mikó-vár története című kiállításnak.
A XXXV. Kájoni János Egyházikórus-találkozót tartják április 27-én, szombaton 10 órától Gyergyótekerőpatakon.
Három, Balavásár községbéli férfit gyanúsítanak azzal, hogy kiraboltak egy marosvásárhelyi látássérült férfit. Őrizetbe vették őket.
Első alkalommal szerveznek bazsarózsa-fesztivált a Maros megyei Mezőházon szombaton és vasárnap.
Színes felhozatallal várják az érdeklődőket péntektől vasárnapig a 28. Szent György Napokra Erdőszentgyörgyön.
Nagy füsttel járó tüzet oltanak a tűzoltók Székelyudvarhelyen – értesített a Hargita megyei tűzoltóság pénteken délután.
Börtönbe kísérték április 25-én azt a mezőpaniti férfit, akit egy kutya megölése miatt ítéltek letöltendő börtönbüntetésre.
Két utánfutónyi szemetet gyűjtöttek össze a helyiek a székelyvarsági folyóvizek és utak mentén pénteken, az Élővíz elnevezésű akció részeként. Szerencsére a hulladék mennyisége évről évre csökken.
Elmarasztalta az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) Vajna László sepsiszentgyörgyi városi tanácsost, és a prefektúra által erre szólította fel az önkormányzati képviselőket is. A testület azonban ártatlannak találta Vajnát.
szóljon hozzá!