
Fotó: Haáz Vince
Noha nem meteorológiai pontossággal, de minden év február 2-án időrájást jósolnak a marosvásárhelyi állatkert medvéi: idén a tavasz közeledtét remélhetjük, miután a nagyvadak nem látták meg az árnyékukat – legalábbis déli tizenkettőkor. A szakadozó felhőzet, a fel-felbukkanó napsugár nem könnyítette meg ugyanis a medvék előrejelzését: fél óra múlva már látták volna az árnyékukat is.
2018. február 03., 11:242018. február 03., 11:24
2018. február 03., 11:292018. február 03., 11:29
Gyertyaszentelő Boldogasszony napja, azaz február 2-a jeles nap a népi időjóslások között. A néphagyomány szerint a medve ezen a napon kijön a barlangjából, és a viselkedéséből következtetni lehet arra, hogy hosszú lesz-e még a tél. Ha ugyanis szép, napos idő van, és meglátja az árnyékát, akkor „megijed”, és visszamegy a barlangjába, folytatni a téli álmát – azaz még messze van a tél vége. Amennyiben viszont a borult idő miatt nem látja meg az árnyékát, akkor kint marad, ez pedig azt jelenti, hogy közeleg a tavasz.
Fotó: Haáz Vince
Ezt a néphagyományt használják ki a marosvásárhelyi állatkertben is, ahol már évek óta ez alkalomból MedvenapoZOOt szerveznek, vagy más néven medvenapot. Ez az állatkert oktatási tevékenységének nyitórendezvénye is, amelyre ezúttal is számos gyereket elhoztak a szülők, óvónők. A gyerekek medvés kvízjátékot játszottak, majd csemegét készítettek a medvéknek: a lekváros tobozokat később saját kezűleg dobhatták a medvék közé, miután megállapították, milyen időjárást jósolnak az elkövetkezendőkre a macik.
– tudjuk meg Halmágyi Ildikótól, az állatkert biológusától. Kokó, a legidősebb olyan 15 éves lehet, neki van kétszer két generációs kölyke: Balu, Döme, Vackor és Elza, ezen kívül még Maxi régi vendég az állatkertben. Melléjük további két medve csatlakozott, őket a tordai állatkertből kapták ajándékba nemrég, úgyhogy a hímnek még neve sincs, de a kölyök Füles lett, mert olyan elálló fülei vannak.
Fotó: Haáz Vince
pontban déli tizenkettőkor – ahogy más években is – megnézték, látszik-e a medvék árnyéka. A felhők akkor éppen takarták a napot, így a tavasz közeledtét jósolhatták a ragadozók.
„A mi medvéink nem szoktak klasszikus téli álmot aludni, mert van ételük, aktivitásuk is itt bőven, de sokkal lustábbak, nem olyan aktívak, mint tavasszal és nyáron” – magyarázza Halmágyi Ildikó, aki szerint a medvék számára ez a Gyertyaszentelő Boldogasszony nap is csak olyan, mint a többi: sokat bóklásznak, táplálkoznak, a hús és gyümölcs mellett időnként kapnak ilyen „csemegét” is, mint a lekvárral bekent toboz, amelynek ugyan kicsi a tápértéke, de elég sokat kell dolgozni vele, s ez jól elszórakoztatja a négylábúakat.
Fotó: Haáz Vince
Az álltkerti medvék amúgy nem csak a téli nappalokat, de az éjszakákat sem töltik „barlangjukban”, a biológus elmondta, ásnak maguknak kis lyukakat a földben, és abban alszanak nyáron is, télen is, ugyanis ők jól bírják az időjárás viszontagságait.
– mutat rá a biológus, aki a pedagógiai programot is tartotta a kicsiknek.
Fotó: Haáz Vince
Jókai-találmány lenne?
Hogy honnan ered és mi az alapja ennek a népi hiedelemnek? A kutatások szerint az „időjós medve” Jókai Mór fantáziájában született meg, ugyanis Az új földesúr című művében így ír: „Van aztán egy napja a télnek, aminek »gyertyaszentelő« a neve. Miről tudja meg a medve e nap feltűnését a naptárban, az még a természetbúvárok fölfedezésére váró titok. Elég az hozzá, hogy gyertyaszentelő napján a medve elhagyja odúját, kijön széttekinteni a világban. Ha azt látja, hogy szép napfényes idő van, a hó olvad, az ég tavaszkék (...), akkor a medve visszamegy odújába, pihent oldalára fekszik, talpa közé dugja az orrát, s még negyven napot aluszik tovább; (...) Ha azonban gyertyaszentelő napján azt látja a medve, hogy rút, zimankós förmeteg van; (...) akkor a medve megrázza bundáját, megtörli szemeit és kinn marad; nem megy vissza többet odújába, hanem nekiindul elszánt jókedvvel az erdőnek. Mert a medve tudja azt jól, hogy a tél most adja ki utolsó mérgét.”
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Fotó: Haáz Vince
Az idei első negyedévben 9444 lej volt egy romániai háztartás havi átlagjövedelme, 0,9 százalékkal kevesebb, mint az előző három hónapban; az egy főre jutó havi bevétel két százalékkal 3908 lejre nőtt – közölte az Országos Statisztikai Intézet.
Több különböző méretű, számos feliratot tartalmazó dróndarabot azonosítottak a szakértők Suceava megyében, miután csütörtökön lezuhant egy drón. A hatóságok tájékoztatása szerint az összes darabot begyűjtik és szakértői vizsgálatnak vetik alá.
A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 33 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Soha nem volt még ilyen drága az üzemanyag Romániában, mind a gázolaj, mind pedig a benzin rekordmagas áron kapható – írja két központi hírportál is.
Átlépte az ezres határt az Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztiválra benevezett alkotások száma: az előzsűri 1003 filmet tekintett meg, amelyek közül 44 került be a nemzetközi versenyprogramba.
Emelkedik a hulladékszállítás díja a legtöbb hargitai településen az új hulladékgazdálkodási rendszer decemberi bevezetésével. Gyergyó térségében lehet a legnagyobb a drágulás, de Csíkban és Udvarhelyszéken is többen magasabb költségekre számíthatnak.
Két személyautó ütközött össze Dédán csütörtök este, ketten meg is sérültek az ütközés során. Egyikük sürgősebb ellátást igénylő sérüléseket szenvedett.
Személyi sérülés nélkül, de jelentős közlekedési fennakadással járt a Bákó megyei Csobányoson történt hídbaleset. Szerdán hajnalban egy nehéz munkagépet szállító járműszerelvény alatt beszakadt a Tatros fölötti vasszerkezetű híd.
Közös fellépésre szólítja a székelyföldi önkormányzatokat október 25-én, a Székely Autonómia Napján a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), hangsúlyozva, hogy az idei ünnepnek különös jelentőséget ad „a közös cselekvés gondolata”.
A DIICOT marosvásárhelyi ügyészei azzal gyanúsítják Cristian Pomohaci népdalénekest, hogy online alkalmazásokon keresztül olyan fényképeket és videófelvételeket készített és osztott meg, amelyeken kiskorúakkal folytat szexuális viszonyt.
szóljon hozzá!