
Inkább szakmabeliek vettek részt az igen érdekes péntek délutáni beszélgetésen
Fotó: Boda L. Gergely
A kulturális és szórakoztató programok közt a Forgatag egyik kis színfoltja a majdnem minden napra jutó kerekasztal-beszélgetések sora, amelyekben hol a munkaerőpiaci kitörési pontokba, hol a magyar-román élettérbe, hol a médiahelyzetbe tekinthettek bele az érdeklődők szakemberek irányításával. Mi az utóbbiba kóstoltunk bele.
2017. augusztus 28., 14:272017. augusztus 28., 14:27
2017. augusztus 28., 14:512017. augusztus 28., 14:51
Milyen az erdélyi magyar sajtó? Hol a szerepe a Kárpát-medencei médiában? Szerepel-e eleget Erdély a magyarországi sajtóban? Kell-e egységesíteni a nagy magyar sajtót? – ilyen és ehhez hasonló kérdések kerültek napirendre azon a péntek délutáni kerekasztal-beszélgetésen, amelyen Sitkei Levente, a Magyar Idők külpolitikai rovatvezetője, Csinta Samu közíró, újságíró, Jakab Endre, a Székelyföldi Regionális Stúdió vezetője mellett a Vásárhelyi Hírlap főszerkesztője, Pataky István volt a meghívott.
Csinta Samu – aki számos erdélyi magyar napilapnál dolgozott, sokáig a Krónika főszerkesztője volt, ma pedig szabadúszó újságíróként többek közt anyaországi sajtónak is dolgozik – úgy vélte,
Fotó: Boda L. Gergely
Csinta úgy véli, ebben nem kizárólag az újságírók és a kiadók hibásak, hanem az a közeg is, amelyből kinőtt, és amelyet igyekszik szolgálni a média, de a politikum is felelős: elsősorban a sajtó felé sugalmazott elvárások miatt. Pataky István úgy véli,
– mutatott rá Pataky. Jakab Endre egyetértett azzal, hogy a többi elcsatolt területhez képest jobb helyzetben vagyunk, de úgy vélekedett, ha az anyaországi televíziózással hasonlítjuk össze a miénket, akkor látszik, hogy az erdélyi média kissé szegény.
Jakab Endre
Fotó: Boda L. Gergely
A Magyar Idők munkatársa, Sitkei Levente szerint sokkal érdekesebb az a felvetés, hogy a magyar média mit lát Erdélyből, hogy milyen polcra teszik Erdélyt, maguk fölé vagy alá. Sitkei szerint sokak fejében létezik még ez a tündérkert-mítosz Erdéllyel kapcsolatban,
A megszólalók egyetértettek abban, hogy sem az anyaországi részen, sem az erdélyi részen nincs elképzelés arra vonatkozóan, hogyan is kellene kezelni „egymást” a sajtóban. Az erdélyi lapoknál sem tudják, hogy a külföld rovatba tegyék a magyarországi híreket, vagy hozzanak létre egy anyaországi rovatot, ahogy például a Magyar Idők szerkesztőségében is nehéz a külföld rovatba tenni az erdélyi híreket. Sitkei elismerte, nehéz is nekik megérteni, hogy működik ez a kisebbségi lét. „Másfél millió ember nem egy massza, vannak itt ilyen meg olyan gondolkodók, s mégis mindenki ugyanarra kellene szavazzon ugye. Miért? Mert ez a magyar párt” – fogalmazta meg a magyarországi újságíró.
Sitkei Levente
Fotó: Boda L. Gergely
A beszélgetésen elhangzott
Jakab Endre, aki több mint 20 éve tudósít a magyarországi közmédiának székelyföldi híreket, állítja, sosem volt még ennyi erdélyi tartalom az M1-en, Duna televízióban, de sokszor úgy tűnik, még ez sem elég. „Az a szerkesztői elv, hogy minél többet foglalkozzunk erdélyi témákkal már csak azért is fontos, hogy megmutassuk, hogy a határokon túl még élnek és beszélnek magyarul.
– fogalmazott Jakab.
Pataky István
Fotó: Boda L. Gergely
Pataky István úgy véli, bár a televíziózásban behozhatatlan a hátránya az erdélyi magyar médiának, ahol erősíteni lehet, ahol lehet pozitív elmozdulás, az a helyi hírportálok tekintetében van.
– fogalmazott Pataky.
Bár nem ennél a kerekasztalnál próbálták megmenteni a nyomtatott sajtó jövőjét, Csinta Samu úgy vélte, a nyomtatott lapok fennmaradásának egyetlen esélye, hogy a napilapok is megpróbálnak hetilapként funkcionálni. „A hírversenyben felvenni a tempót nem lehet, minden hír 24 órás késéssel jelenik meg.
– mutatott rá Csinta.
Csinta Samu
Fotó: Boda L. Gergely
Játéknak vélte és hazavitte a lezuhant orosz drónt egy helyi férfi a moldovai Pepeni határából, majd szét is szerelte – a rendőrség szerint a szerkezet katonai megtévesztésre szolgált, robbanóanyagot nem tartalmazott.
Cáfolta csütörtökön a belügyminisztérium a közúti forgalomra és a nyilvános helyekre kiterjedő megfigyelőrendszer működésbe hozásáról szóló információkat.
Őrizetbe vettek egy harmincéves sofőrt, aki ittasan vezetett, amikor összeütközött egy küldetésben lévő rendőrautóval Târgu Neamț városában csütörtökön.
A múlt év azonos időszakához viszonyítva 2025 harmadik negyedévében az óránkénti munkaerőköltségek a legtöbb ágazatban emelkedtek. Csökkenést csak a tanügyben (4,39 százalék) és a közigazgatásban (1,23 százalék) jegyeztek.
Hatszáznál több romániai dolgozóját bocsátja el a német autóipari vállalat, az Aumovio – írja az MTI a Profit.ro után.
Az Ilie Bolojan vezette „progresszív kormány” képtelen kezelni az ország pénzügyeit, az egészségügyet, az oktatást, a szociális védelmet, az igazságszolgáltatást és a közigazgatást, ezért a kabinetnek le kell mondania – áll az indítványban.
Az ünnepi időszakra készülve minden élelmiszergyártót leellenőriz a szakhatóság, az utakon a rendőrséggel próbálják kiszűrni az illegális álltaszállítmányokat, és a disznóvágások miatt hétvégére is kiterjesztik a hús bevizsgáltatásának lehetőségét.
Körülbelül 250 tonnás sziklát robbantottak fel szerda délelőtt a Maros völgyében, ugyanis az veszélyt jelentett a 15-ös országúton áthaladókra.
Világpolitikai kitekintésben kiszámíthatatlan a jövő – jelentette ki Lázár János magyar építési és közlekedési miniszter szerdán Sepsiszentgyörgyön. A Lázárinfó a szokásos formában zajlott: a miniszter vállalta, hogy válaszol minden neki feltett kérdésre.
szóljon hozzá!