Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

17:31

Ambrus Pál nevét vette fel az új szentegyházi sportcsarnok

16:55

A Maros Megyei Tanács összehívja plénumát

16:00

A végéhez közelít két fontos községi út modernizálása Gyergyócsomafalván

15:29

Megtartotta az első miséjét XIV. Leó pápa

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Szalmonella-gyanú miatt azonnal visszahívja egyik termékét a Lidl

Fenyegető hangvételű plakátok Csíkszeredában

George Simion híve máris lebozgorozta a romániai magyarokat

A kerítésen másztak át a rendőrök, hogy kinyissák a kaput a házkutatásra – videóval

Meghalt egy húszéves fiatal, egy kiskorú pedig súlyosan megsérült, miután autójukkal felcsavarodtak egy fára

Fenyegető hangvételű plakátok Csíkszeredában

Kelemen Hunor Simion elsöprő győzelméről: óriási veszélyt jelent

Simion és Nicușor Dan jutott be a második fordulóba

Bors Béla a provokatív plakátokról: ez a realitás

George Simion híve máris lebozgorozta a romániai magyarokat

A média helyzetéről a Vásárhelyi Forgatagon

Inkább szakmabeliek vettek részt az igen érdekes péntek délutáni beszélgetésen

Fotó: Boda L. Gergely

A kulturális és szórakoztató programok közt a Forgatag egyik kis színfoltja a majdnem minden napra jutó kerekasztal-beszélgetések sora, amelyekben hol a munkaerőpiaci kitörési pontokba, hol a magyar-román élettérbe, hol a médiahelyzetbe tekinthettek bele az érdeklődők szakemberek irányításával. Mi az utóbbiba kóstoltunk bele.

Szász Cs. Emese

2017. augusztus 28., 14:272017. augusztus 28., 14:27

2017. augusztus 28., 14:512017. augusztus 28., 14:51

Milyen az erdélyi magyar sajtó? Hol a szerepe a Kárpát-medencei médiában? Szerepel-e eleget Erdély a magyarországi sajtóban? Kell-e egységesíteni a nagy magyar sajtót? – ilyen és ehhez hasonló kérdések kerültek napirendre azon a péntek délutáni kerekasztal-beszélgetésen, amelyen Sitkei Levente, a Magyar Idők külpolitikai rovatvezetője, Csinta Samu közíró, újságíró, Jakab Endre, a Székelyföldi Regionális Stúdió vezetője mellett a Vásárhelyi Hírlap főszerkesztője, Pataky István volt a meghívott.

Keresi a helyét az erdélyi magyar sajtó

Csinta Samu – aki számos erdélyi magyar napilapnál dolgozott, sokáig a Krónika főszerkesztője volt, ma pedig szabadúszó újságíróként többek közt anyaországi sajtónak is dolgozik – úgy vélte,

az erdélyi sajtó nem olyan, amilyennek lennie kellene, keresi a helyét folyamatosan a rendszerváltás óta, talán pillanatokra megtalálja, aztán el is veszíti, s keresi tovább.

Fotó: Boda L. Gergely

Csinta úgy véli, ebben nem kizárólag az újságírók és a kiadók hibásak, hanem az a közeg is, amelyből kinőtt, és amelyet igyekszik szolgálni a média, de a politikum is felelős: elsősorban a sajtó felé sugalmazott elvárások miatt. Pataky István úgy véli,

csak összehasonlítva tudjuk megállapítani, hogy milyen is az erdélyi magyar sajtó.

Nem állunk olyan rosszul a felvidéki, vajdasági helyzethez képest a helyi lapok tekintetében, de ha az internetes médiát nézzük, a felvidékiek előttünk járnak, nagyon komoly jól mutató tartalmas hírportáljaik vannak. A televízió- és rádiócsatornák tekintetében sem állunk rosszul

– mutatott rá Pataky. Jakab Endre egyetértett azzal, hogy a többi elcsatolt területhez képest jobb helyzetben vagyunk, de úgy vélekedett, ha az anyaországi televíziózással hasonlítjuk össze a miénket, akkor látszik, hogy az erdélyi média kissé szegény.

Jakab Endre

Fotó: Boda L. Gergely

Népviseletben mászkáló székely-kép

A Magyar Idők munkatársa, Sitkei Levente szerint sokkal érdekesebb az a felvetés, hogy a magyar média mit lát Erdélyből, hogy milyen polcra teszik Erdélyt, maguk fölé vagy alá. Sitkei szerint sokak fejében létezik még ez a tündérkert-mítosz Erdéllyel kapcsolatban,

sokan most is azt képzelik, hogy „valóban népviseletben mászkáló bácsik pálinkát isznak itt, miközben folyamatosan magyarként dobban a szívük, és harcolnak a románokkal”.

A megszólalók egyetértettek abban, hogy sem az anyaországi részen, sem az erdélyi részen nincs elképzelés arra vonatkozóan, hogyan is kellene kezelni „egymást” a sajtóban. Az erdélyi lapoknál sem tudják, hogy a külföld rovatba tegyék a magyarországi híreket, vagy hozzanak létre egy anyaországi rovatot, ahogy például a Magyar Idők szerkesztőségében is nehéz a külföld rovatba tenni az erdélyi híreket. Sitkei elismerte, nehéz is nekik megérteni, hogy működik ez a kisebbségi lét. „Másfél millió ember nem egy massza, vannak itt ilyen meg olyan gondolkodók, s mégis mindenki ugyanarra kellene szavazzon ugye. Miért? Mert ez a magyar párt” – fogalmazta meg a magyarországi újságíró.

Sitkei Levente

Fotó: Boda L. Gergely

Sosem volt még ennyi erdélyi tartalom a magyar köztévén

A beszélgetésen elhangzott

az erdélyi magyarok médiafogyasztásában olyan erősen jelen vannak a magyarországi televíziós csatornák, hogy például számos esetben tisztában vannak a magyarországi politikával, míg a román politikában mondjuk pártneveket sem igazán ismerik.

Jakab Endre, aki több mint 20 éve tudósít a magyarországi közmédiának székelyföldi híreket, állítja, sosem volt még ennyi erdélyi tartalom az M1-en, Duna televízióban, de sokszor úgy tűnik, még ez sem elég. „Az a szerkesztői elv, hogy minél többet foglalkozzunk erdélyi témákkal már csak azért is fontos, hogy megmutassuk, hogy a határokon túl még élnek és beszélnek magyarul.

Sajnos még mindig megtörténik, hogy anyaországi vendégek rácsodálkoznak, hogy Székelyudvarhelyen tudunk magyarul

– fogalmazott Jakab.

Pataky István

Fotó: Boda L. Gergely

Pataky István úgy véli, bár a televíziózásban behozhatatlan a hátránya az erdélyi magyar médiának, ahol erősíteni lehet, ahol lehet pozitív elmozdulás, az a helyi hírportálok tekintetében van.

A helyi híreket a médiafogyasztó nem fogja megtudni a magyarországi híradókból, hogy az ő városában, megyéjében mi történik, nem tudja meg sem a budapesti, sem a bukaresti sajtóból

– fogalmazott Pataky.

Bár nem ennél a kerekasztalnál próbálták megmenteni a nyomtatott sajtó jövőjét, Csinta Samu úgy vélte, a nyomtatott lapok fennmaradásának egyetlen esélye, hogy a napilapok is megpróbálnak hetilapként funkcionálni. „A hírversenyben felvenni a tempót nem lehet, minden hír 24 órás késéssel jelenik meg.

De lehet magyarázni a híreket, hátteret írni hozzá. Ehhez azonban több idő kell, képzettebbnek kell lenni

– mutatott rá Csinta.