Hirdetés
Hirdetés

A média helyzetéről a Vásárhelyi Forgatagon

Inkább szakmabeliek vettek részt az igen érdekes péntek délutáni beszélgetésen •  Fotó: Boda L. Gergely

Inkább szakmabeliek vettek részt az igen érdekes péntek délutáni beszélgetésen

Fotó: Boda L. Gergely

A kulturális és szórakoztató programok közt a Forgatag egyik kis színfoltja a majdnem minden napra jutó kerekasztal-beszélgetések sora, amelyekben hol a munkaerőpiaci kitörési pontokba, hol a magyar-román élettérbe, hol a médiahelyzetbe tekinthettek bele az érdeklődők szakemberek irányításával. Mi az utóbbiba kóstoltunk bele.

Szász Cs. Emese

2017. augusztus 28., 14:272017. augusztus 28., 14:27

2017. augusztus 28., 14:512017. augusztus 28., 14:51

Milyen az erdélyi magyar sajtó? Hol a szerepe a Kárpát-medencei médiában? Szerepel-e eleget Erdély a magyarországi sajtóban? Kell-e egységesíteni a nagy magyar sajtót? – ilyen és ehhez hasonló kérdések kerültek napirendre azon a péntek délutáni kerekasztal-beszélgetésen, amelyen Sitkei Levente, a Magyar Idők külpolitikai rovatvezetője, Csinta Samu közíró, újságíró, Jakab Endre, a Székelyföldi Regionális Stúdió vezetője mellett a Vásárhelyi Hírlap főszerkesztője, Pataky István volt a meghívott.

Keresi a helyét az erdélyi magyar sajtó

Csinta Samu – aki számos erdélyi magyar napilapnál dolgozott, sokáig a Krónika főszerkesztője volt, ma pedig szabadúszó újságíróként többek közt anyaországi sajtónak is dolgozik – úgy vélte,

Hirdetés

az erdélyi sajtó nem olyan, amilyennek lennie kellene, keresi a helyét folyamatosan a rendszerváltás óta, talán pillanatokra megtalálja, aztán el is veszíti, s keresi tovább.

•  Fotó: Boda L. Gergely Galéria

Fotó: Boda L. Gergely

Csinta úgy véli, ebben nem kizárólag az újságírók és a kiadók hibásak, hanem az a közeg is, amelyből kinőtt, és amelyet igyekszik szolgálni a média, de a politikum is felelős: elsősorban a sajtó felé sugalmazott elvárások miatt. Pataky István úgy véli,

csak összehasonlítva tudjuk megállapítani, hogy milyen is az erdélyi magyar sajtó.

Idézet
Nem állunk olyan rosszul a felvidéki, vajdasági helyzethez képest a helyi lapok tekintetében, de ha az internetes médiát nézzük, a felvidékiek előttünk járnak, nagyon komoly jól mutató tartalmas hírportáljaik vannak. A televízió- és rádiócsatornák tekintetében sem állunk rosszul

– mutatott rá Pataky. Jakab Endre egyetértett azzal, hogy a többi elcsatolt területhez képest jobb helyzetben vagyunk, de úgy vélekedett, ha az anyaországi televíziózással hasonlítjuk össze a miénket, akkor látszik, hogy az erdélyi média kissé szegény.

Jakab Endre •  Fotó: Boda L. Gergely Galéria

Jakab Endre

Fotó: Boda L. Gergely

Népviseletben mászkáló székely-kép

A Magyar Idők munkatársa, Sitkei Levente szerint sokkal érdekesebb az a felvetés, hogy a magyar média mit lát Erdélyből, hogy milyen polcra teszik Erdélyt, maguk fölé vagy alá. Sitkei szerint sokak fejében létezik még ez a tündérkert-mítosz Erdéllyel kapcsolatban,

sokan most is azt képzelik, hogy „valóban népviseletben mászkáló bácsik pálinkát isznak itt, miközben folyamatosan magyarként dobban a szívük, és harcolnak a románokkal”.

A megszólalók egyetértettek abban, hogy sem az anyaországi részen, sem az erdélyi részen nincs elképzelés arra vonatkozóan, hogyan is kellene kezelni „egymást” a sajtóban. Az erdélyi lapoknál sem tudják, hogy a külföld rovatba tegyék a magyarországi híreket, vagy hozzanak létre egy anyaországi rovatot, ahogy például a Magyar Idők szerkesztőségében is nehéz a külföld rovatba tenni az erdélyi híreket. Sitkei elismerte, nehéz is nekik megérteni, hogy működik ez a kisebbségi lét. „Másfél millió ember nem egy massza, vannak itt ilyen meg olyan gondolkodók, s mégis mindenki ugyanarra kellene szavazzon ugye. Miért? Mert ez a magyar párt” – fogalmazta meg a magyarországi újságíró.

Sitkei Levente •  Fotó: Boda L. Gergely Galéria

Sitkei Levente

Fotó: Boda L. Gergely

Sosem volt még ennyi erdélyi tartalom a magyar köztévén

A beszélgetésen elhangzott

az erdélyi magyarok médiafogyasztásában olyan erősen jelen vannak a magyarországi televíziós csatornák, hogy például számos esetben tisztában vannak a magyarországi politikával, míg a román politikában mondjuk pártneveket sem igazán ismerik.

Jakab Endre, aki több mint 20 éve tudósít a magyarországi közmédiának székelyföldi híreket, állítja, sosem volt még ennyi erdélyi tartalom az M1-en, Duna televízióban, de sokszor úgy tűnik, még ez sem elég. „Az a szerkesztői elv, hogy minél többet foglalkozzunk erdélyi témákkal már csak azért is fontos, hogy megmutassuk, hogy a határokon túl még élnek és beszélnek magyarul.

Idézet
Sajnos még mindig megtörténik, hogy anyaországi vendégek rácsodálkoznak, hogy Székelyudvarhelyen tudunk magyarul

– fogalmazott Jakab.

Pataky István •  Fotó: Boda L. Gergely Galéria

Pataky István

Fotó: Boda L. Gergely

Pataky István úgy véli, bár a televíziózásban behozhatatlan a hátránya az erdélyi magyar médiának, ahol erősíteni lehet, ahol lehet pozitív elmozdulás, az a helyi hírportálok tekintetében van.

Idézet
A helyi híreket a médiafogyasztó nem fogja megtudni a magyarországi híradókból, hogy az ő városában, megyéjében mi történik, nem tudja meg sem a budapesti, sem a bukaresti sajtóból

– fogalmazott Pataky.

Bár nem ennél a kerekasztalnál próbálták megmenteni a nyomtatott sajtó jövőjét, Csinta Samu úgy vélte, a nyomtatott lapok fennmaradásának egyetlen esélye, hogy a napilapok is megpróbálnak hetilapként funkcionálni. „A hírversenyben felvenni a tempót nem lehet, minden hír 24 órás késéssel jelenik meg.

Idézet
De lehet magyarázni a híreket, hátteret írni hozzá. Ehhez azonban több idő kell, képzettebbnek kell lenni

– mutatott rá Csinta.

Csinta Samu •  Fotó: Boda L. Gergely Galéria

Csinta Samu

Fotó: Boda L. Gergely

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 23., hétfő

Már Székelyföldön is kitették a 8,2 lej fölötti gázolajárat – íme egy friss elemzés, hogy meddig mehet

A 8,2 lejt is meghaladta a gázolaj literenkénti ára egyes töltőállomásoknál – például Csíkszeredában is –, és a következő időszakban akár 8,3–8,5 lejre is emelkedhet – mutat rá elemzésében az Intelligens Energia Egyesület.

Már Székelyföldön is kitették a 8,2 lej fölötti gázolajárat – íme egy friss elemzés, hogy meddig mehet
Hirdetés
2026. február 23., hétfő

Ukrán színekbe „öltözik” a román parlament

Február 24-én, kedden, az ukrajnai háború kezdetének negyedik évfordulóján az ukrán zászló színeivel világítják meg a parlament épületét.

Ukrán színekbe „öltözik” a román parlament
2026. február 23., hétfő

Otthonmaradós idő a vakáció első felében

Mérsékelt mennyiségű csapadékra, hegyvidéken hóviharra, valamint a szél megerősödésére vonatkozó figyelmeztetést bocsájtott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn délelőtt 10 órától szerda este 10 óráig.

Otthonmaradós idő a vakáció első felében
2026. február 22., vasárnap

Biztonsági okokból visszafordult és közel egy órát Bukarest felett körözött egy Hurghadába tartó repülőgép

Megszakította útját vasárnap este egy Bukarestből Hurghadába tartó HiSky-járat miután a fedélzeti rendszer nyomásérzékelő hibát jelzett a kabinban. A kapitány a biztonsági előírásoknak megfelelően a visszatérés mellett döntött Bukarestbe.

Biztonsági okokból visszafordult és közel egy órát Bukarest felett körözött egy Hurghadába tartó repülőgép
Hirdetés
2026. február 22., vasárnap

Határ és hit találkozása Gyimesbükkben | Templomtúra

Az első kontumáci hitbeli lépésektől a 20. századi nagytemplomig ívelő történetben a közösség erejéről és Székelyföld keleti kapujának lelki örökségéről mesél videónkban, Templomtúra sorozatunkban Salamon József gyimesbükki plébános.

Határ és hit találkozása Gyimesbükkben | Templomtúra
2026. február 22., vasárnap

Változások jönnek a RO-ALERT rendszerben: többféle riasztási szint és eltérő hangjelzések

Átalakul a RO-ALERT: a hatóságok többféle riasztási szint bevezetését tervezik, amelyek eltérő hangjelzéssel – vagy bizonyos esetekben hang nélkül – érkeznek majd a mobiltelefonokra.

Változások jönnek a RO-ALERT rendszerben: többféle riasztási szint és eltérő hangjelzések
2026. február 22., vasárnap

Nem altatókkal kell szabályozni a belső óránkat

Mit tegyünk, ha nem tudunk elaludni, ha éjszaka ébren agyalunk? Mikor kell orvoshoz fordulni és mit ajánlanak az altatók helyett a szakemberek? – ezekre a kérdésekre is keresték a választ a belső óránkról, a cirkadián ritmusról tartott konferencián.

Nem altatókkal kell szabályozni a belső óránkat
Hirdetés
2026. február 21., szombat

Mérséklődött a romániai földgázkitermelés, az import viszont jelentősen nőtt

Románia földgázkitermelése 2025-ben 7,503 millió tonna kőolaj-egyenértéket (toe) tett ki. Ez 0,9 százalékos, azaz 67 500 toe-s csökkenést jelent az előző évhez, 2024-hez képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet szombaton közölt adataiból.

Mérséklődött a romániai földgázkitermelés, az import viszont jelentősen nőtt
2026. február 21., szombat

Az orvosi kamara is a munkaidő tiszteletben tartását kéri az orvosoktól

A Román Orvosi Kamara (CMR) képviselői szombaton közölték, az egészségügyi rendszer megfelelő működésének elengedhetetlen feltétele a munkaidő tiszteletben tartása az orvosok részéről, és megfelelő munkakörülmények biztosítása a munkáltatók részéről.

Az orvosi kamara is a munkaidő tiszteletben tartását kéri az orvosoktól
2026. február 21., szombat

Vasárnaptól csak a chippel ellátott kukákat ürítik ki Marosvásárhelyen

Bár nem minden marosvásárhelyi kapta meg a rádiófrekvenciás azonosítóval ellátott kukákat, vasárnaptól a szolgáltató csak azt a hulladékot viszi el, amelyeket ezekben helyeznek ki. Mit tegyen, akinek nincs ilyen kukája? Változik-e a program?

Vasárnaptól csak a chippel ellátott kukákat ürítik ki Marosvásárhelyen
Hirdetés