
Inkább szakmabeliek vettek részt az igen érdekes péntek délutáni beszélgetésen
Fotó: Boda L. Gergely
A kulturális és szórakoztató programok közt a Forgatag egyik kis színfoltja a majdnem minden napra jutó kerekasztal-beszélgetések sora, amelyekben hol a munkaerőpiaci kitörési pontokba, hol a magyar-román élettérbe, hol a médiahelyzetbe tekinthettek bele az érdeklődők szakemberek irányításával. Mi az utóbbiba kóstoltunk bele.
2017. augusztus 28., 14:272017. augusztus 28., 14:27
2017. augusztus 28., 14:512017. augusztus 28., 14:51
Milyen az erdélyi magyar sajtó? Hol a szerepe a Kárpát-medencei médiában? Szerepel-e eleget Erdély a magyarországi sajtóban? Kell-e egységesíteni a nagy magyar sajtót? – ilyen és ehhez hasonló kérdések kerültek napirendre azon a péntek délutáni kerekasztal-beszélgetésen, amelyen Sitkei Levente, a Magyar Idők külpolitikai rovatvezetője, Csinta Samu közíró, újságíró, Jakab Endre, a Székelyföldi Regionális Stúdió vezetője mellett a Vásárhelyi Hírlap főszerkesztője, Pataky István volt a meghívott.
Csinta Samu – aki számos erdélyi magyar napilapnál dolgozott, sokáig a Krónika főszerkesztője volt, ma pedig szabadúszó újságíróként többek közt anyaországi sajtónak is dolgozik – úgy vélte,
Fotó: Boda L. Gergely
Csinta úgy véli, ebben nem kizárólag az újságírók és a kiadók hibásak, hanem az a közeg is, amelyből kinőtt, és amelyet igyekszik szolgálni a média, de a politikum is felelős: elsősorban a sajtó felé sugalmazott elvárások miatt. Pataky István úgy véli,
– mutatott rá Pataky. Jakab Endre egyetértett azzal, hogy a többi elcsatolt területhez képest jobb helyzetben vagyunk, de úgy vélekedett, ha az anyaországi televíziózással hasonlítjuk össze a miénket, akkor látszik, hogy az erdélyi média kissé szegény.
Jakab Endre
Fotó: Boda L. Gergely
A Magyar Idők munkatársa, Sitkei Levente szerint sokkal érdekesebb az a felvetés, hogy a magyar média mit lát Erdélyből, hogy milyen polcra teszik Erdélyt, maguk fölé vagy alá. Sitkei szerint sokak fejében létezik még ez a tündérkert-mítosz Erdéllyel kapcsolatban,
A megszólalók egyetértettek abban, hogy sem az anyaországi részen, sem az erdélyi részen nincs elképzelés arra vonatkozóan, hogyan is kellene kezelni „egymást” a sajtóban. Az erdélyi lapoknál sem tudják, hogy a külföld rovatba tegyék a magyarországi híreket, vagy hozzanak létre egy anyaországi rovatot, ahogy például a Magyar Idők szerkesztőségében is nehéz a külföld rovatba tenni az erdélyi híreket. Sitkei elismerte, nehéz is nekik megérteni, hogy működik ez a kisebbségi lét. „Másfél millió ember nem egy massza, vannak itt ilyen meg olyan gondolkodók, s mégis mindenki ugyanarra kellene szavazzon ugye. Miért? Mert ez a magyar párt” – fogalmazta meg a magyarországi újságíró.
Sitkei Levente
Fotó: Boda L. Gergely
A beszélgetésen elhangzott
Jakab Endre, aki több mint 20 éve tudósít a magyarországi közmédiának székelyföldi híreket, állítja, sosem volt még ennyi erdélyi tartalom az M1-en, Duna televízióban, de sokszor úgy tűnik, még ez sem elég. „Az a szerkesztői elv, hogy minél többet foglalkozzunk erdélyi témákkal már csak azért is fontos, hogy megmutassuk, hogy a határokon túl még élnek és beszélnek magyarul.
– fogalmazott Jakab.
Pataky István
Fotó: Boda L. Gergely
Pataky István úgy véli, bár a televíziózásban behozhatatlan a hátránya az erdélyi magyar médiának, ahol erősíteni lehet, ahol lehet pozitív elmozdulás, az a helyi hírportálok tekintetében van.
– fogalmazott Pataky.
Bár nem ennél a kerekasztalnál próbálták megmenteni a nyomtatott sajtó jövőjét, Csinta Samu úgy vélte, a nyomtatott lapok fennmaradásának egyetlen esélye, hogy a napilapok is megpróbálnak hetilapként funkcionálni. „A hírversenyben felvenni a tempót nem lehet, minden hír 24 órás késéssel jelenik meg.
– mutatott rá Csinta.
Csinta Samu
Fotó: Boda L. Gergely
A Székely Hadosztály a bátorság, a helytállás, az összefogás jelképe – hangsúlyozta a Magyarságkutató Intézet főigazgatója azon hétfői pódiumbeszélgetésen, amely a székely katonák 1918–1919-es szerepvállalásáról szólt.
Befejeződött az idei egységes mezőgazdasági támogatások előlegeinek az utalása a gazdák számlájára. Hargita megyében az igénylők többsége megkapta az előlegeket – napokon belül elkezdik utalni számukra a mezőgazdasági támogatások teljes összegét is.
Belügyminisztériumi egységek tartottak fáklyás felvonulást hétfőn este a december elsejei nemzeti ünnep alkalmából Csíkszeredában. Fotókon mutatjuk.
Bántalmazása miatt feljelentést tett a rendőrségen az a személy, aki hétfőn Gyulafehérváron azt kiáltotta Călin Georgescunak, hogy „Mars Moszkvába!”.
Szünetel az ivóvíz-szolgáltatás kedden reggel kilenc és délután két óra között a székelyudvarhelyi Kamilla utcában – közli a Harvíz vállalat.
Több mint 20 ezer ember vett részt hétfőn, Románia nemzeti ünnepén a gyulafehérvári katonai parádén, amelyen több mint ezer katona, tűzoltó, rendőr, kadét és Romániában állomásozó lengyel katona vonult fel.
55 éves korában, váratlanul elhunyt Kálloy Molnár Péter. Halálhírét először az Alma Együttes Facebook-oldalán közölték, ezt később magyarországi lapoknak többen is megerősítették.
Nicușor Dan államfő a felvonulást megtekintő tömeg közé vegyült, és közel két órán át szelfizett az ünneplőkkel a december 1-jei, Bukarestben tartott hivatalos állami ünnepség után.
A magyar filmművészet 130. évfordulója alkalmából öt héten át ingyen elérhető a Filmión 130 magyar film, köztük van a teljes Hunyadi-sorozat is.
Székelyföldön is debütál a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők. Mutatjuk, melyik székelyföldi településeken lesz látható a film decemberben.
szóljon hozzá!