Hirdetés
Hirdetés

A média helyzetéről a Vásárhelyi Forgatagon

Inkább szakmabeliek vettek részt az igen érdekes péntek délutáni beszélgetésen •  Fotó: Boda L. Gergely

Inkább szakmabeliek vettek részt az igen érdekes péntek délutáni beszélgetésen

Fotó: Boda L. Gergely

A kulturális és szórakoztató programok közt a Forgatag egyik kis színfoltja a majdnem minden napra jutó kerekasztal-beszélgetések sora, amelyekben hol a munkaerőpiaci kitörési pontokba, hol a magyar-román élettérbe, hol a médiahelyzetbe tekinthettek bele az érdeklődők szakemberek irányításával. Mi az utóbbiba kóstoltunk bele.

Szász Cs. Emese

2017. augusztus 28., 14:272017. augusztus 28., 14:27

2017. augusztus 28., 14:512017. augusztus 28., 14:51

Milyen az erdélyi magyar sajtó? Hol a szerepe a Kárpát-medencei médiában? Szerepel-e eleget Erdély a magyarországi sajtóban? Kell-e egységesíteni a nagy magyar sajtót? – ilyen és ehhez hasonló kérdések kerültek napirendre azon a péntek délutáni kerekasztal-beszélgetésen, amelyen Sitkei Levente, a Magyar Idők külpolitikai rovatvezetője, Csinta Samu közíró, újságíró, Jakab Endre, a Székelyföldi Regionális Stúdió vezetője mellett a Vásárhelyi Hírlap főszerkesztője, Pataky István volt a meghívott.

Keresi a helyét az erdélyi magyar sajtó

Csinta Samu – aki számos erdélyi magyar napilapnál dolgozott, sokáig a Krónika főszerkesztője volt, ma pedig szabadúszó újságíróként többek közt anyaországi sajtónak is dolgozik – úgy vélte,

Hirdetés

az erdélyi sajtó nem olyan, amilyennek lennie kellene, keresi a helyét folyamatosan a rendszerváltás óta, talán pillanatokra megtalálja, aztán el is veszíti, s keresi tovább.

•  Fotó: Boda L. Gergely Galéria

Fotó: Boda L. Gergely

Csinta úgy véli, ebben nem kizárólag az újságírók és a kiadók hibásak, hanem az a közeg is, amelyből kinőtt, és amelyet igyekszik szolgálni a média, de a politikum is felelős: elsősorban a sajtó felé sugalmazott elvárások miatt. Pataky István úgy véli,

csak összehasonlítva tudjuk megállapítani, hogy milyen is az erdélyi magyar sajtó.

Idézet
Nem állunk olyan rosszul a felvidéki, vajdasági helyzethez képest a helyi lapok tekintetében, de ha az internetes médiát nézzük, a felvidékiek előttünk járnak, nagyon komoly jól mutató tartalmas hírportáljaik vannak. A televízió- és rádiócsatornák tekintetében sem állunk rosszul

– mutatott rá Pataky. Jakab Endre egyetértett azzal, hogy a többi elcsatolt területhez képest jobb helyzetben vagyunk, de úgy vélekedett, ha az anyaországi televíziózással hasonlítjuk össze a miénket, akkor látszik, hogy az erdélyi média kissé szegény.

Jakab Endre •  Fotó: Boda L. Gergely Galéria

Jakab Endre

Fotó: Boda L. Gergely

Népviseletben mászkáló székely-kép

A Magyar Idők munkatársa, Sitkei Levente szerint sokkal érdekesebb az a felvetés, hogy a magyar média mit lát Erdélyből, hogy milyen polcra teszik Erdélyt, maguk fölé vagy alá. Sitkei szerint sokak fejében létezik még ez a tündérkert-mítosz Erdéllyel kapcsolatban,

sokan most is azt képzelik, hogy „valóban népviseletben mászkáló bácsik pálinkát isznak itt, miközben folyamatosan magyarként dobban a szívük, és harcolnak a románokkal”.

A megszólalók egyetértettek abban, hogy sem az anyaországi részen, sem az erdélyi részen nincs elképzelés arra vonatkozóan, hogyan is kellene kezelni „egymást” a sajtóban. Az erdélyi lapoknál sem tudják, hogy a külföld rovatba tegyék a magyarországi híreket, vagy hozzanak létre egy anyaországi rovatot, ahogy például a Magyar Idők szerkesztőségében is nehéz a külföld rovatba tenni az erdélyi híreket. Sitkei elismerte, nehéz is nekik megérteni, hogy működik ez a kisebbségi lét. „Másfél millió ember nem egy massza, vannak itt ilyen meg olyan gondolkodók, s mégis mindenki ugyanarra kellene szavazzon ugye. Miért? Mert ez a magyar párt” – fogalmazta meg a magyarországi újságíró.

Sitkei Levente •  Fotó: Boda L. Gergely Galéria

Sitkei Levente

Fotó: Boda L. Gergely

Sosem volt még ennyi erdélyi tartalom a magyar köztévén

A beszélgetésen elhangzott

az erdélyi magyarok médiafogyasztásában olyan erősen jelen vannak a magyarországi televíziós csatornák, hogy például számos esetben tisztában vannak a magyarországi politikával, míg a román politikában mondjuk pártneveket sem igazán ismerik.

Jakab Endre, aki több mint 20 éve tudósít a magyarországi közmédiának székelyföldi híreket, állítja, sosem volt még ennyi erdélyi tartalom az M1-en, Duna televízióban, de sokszor úgy tűnik, még ez sem elég. „Az a szerkesztői elv, hogy minél többet foglalkozzunk erdélyi témákkal már csak azért is fontos, hogy megmutassuk, hogy a határokon túl még élnek és beszélnek magyarul.

Idézet
Sajnos még mindig megtörténik, hogy anyaországi vendégek rácsodálkoznak, hogy Székelyudvarhelyen tudunk magyarul

– fogalmazott Jakab.

Pataky István •  Fotó: Boda L. Gergely Galéria

Pataky István

Fotó: Boda L. Gergely

Pataky István úgy véli, bár a televíziózásban behozhatatlan a hátránya az erdélyi magyar médiának, ahol erősíteni lehet, ahol lehet pozitív elmozdulás, az a helyi hírportálok tekintetében van.

Idézet
A helyi híreket a médiafogyasztó nem fogja megtudni a magyarországi híradókból, hogy az ő városában, megyéjében mi történik, nem tudja meg sem a budapesti, sem a bukaresti sajtóból

– fogalmazott Pataky.

Bár nem ennél a kerekasztalnál próbálták megmenteni a nyomtatott sajtó jövőjét, Csinta Samu úgy vélte, a nyomtatott lapok fennmaradásának egyetlen esélye, hogy a napilapok is megpróbálnak hetilapként funkcionálni. „A hírversenyben felvenni a tempót nem lehet, minden hír 24 órás késéssel jelenik meg.

Idézet
De lehet magyarázni a híreket, hátteret írni hozzá. Ehhez azonban több idő kell, képzettebbnek kell lenni

– mutatott rá Csinta.

Csinta Samu •  Fotó: Boda L. Gergely Galéria

Csinta Samu

Fotó: Boda L. Gergely


Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

Hirdetés
2025. november 28., péntek

Caritas-vezető: sok önkormányzatnál a szociális feladatokra már nem jut pénz

A költségvetési megszorítások súlyosan érintik a Gyulafehérvári Caritas működését is: több településen szolgáltatások szűnnek meg, leginkább a hátrányos helyzetű gyermekek maradnak segítség nélkül, fejlesztésekre pedig egyáltalán nem jut pénz.

Caritas-vezető: sok önkormányzatnál a szociális feladatokra már nem jut pénz
2025. november 27., csütörtök

Holttestet találtak egy kolozsvári tóban

Egy 26 éves Szatmár megyei férfi holttestét találták meg csütörtökön a kolozsvári Györgyfalvi lakónegyed egyik tavában.

Holttestet találtak egy kolozsvári tóban
Holttestet találtak egy kolozsvári tóban
2025. november 27., csütörtök

Holttestet találtak egy kolozsvári tóban

2025. november 27., csütörtök

Még az is lehet, hogy Ludovic Orban visszatérhet a PNL-be

Ludovic Orban, a Jobboldal Ereje párt elnöke megerősítette, szándékában áll visszatérni a Nemzeti Liberális Pártba (PNL), és ez ügyben beszélt Ilie Bolojan pártelnökkel is.


Még az is lehet, hogy Ludovic Orban visszatérhet a PNL-be
Hirdetés
2025. november 27., csütörtök

Költségvetés-kiigazítás: pénzt kap az egészségügy és a mezőgazdaság, pénzt vonnak el a pénzügyminisztériumtól

Az egészségügyi, a szállításügyi és a mezőgazdasági minisztériumnak kiegészítik a költségvetését, míg a pénzügyi, a munkaügyi, illetve az uniós alapokért felelős tárcától forrásokat vonnak el.

Költségvetés-kiigazítás: pénzt kap az egészségügy és a mezőgazdaság, pénzt vonnak el a pénzügyminisztériumtól
2025. november 27., csütörtök

A déli féltekére hív a Kőrösi Csoma Sándor Program

November 30-ig lehet jelentkezni a Kőrösi Csoma Sándor Program déli féltekére szóló felhívására. Az anyaországtól távol élő magyar közösségek segítése a feladat.

A déli féltekére hív a Kőrösi Csoma Sándor Program
2025. november 27., csütörtök

Indulhatnak a kisajátítások a Székelyföldet átszelő autópálya nyomvonalán

A kormány csütörtöki ülésén jóváhagyta az A8-as autópálya Nyárádszereda és a Neamț megyei Leghin közötti, II-es szakaszának végleges építkezési nyomvonalát, valamint elindította a kisajátítási eljárást – tájékoztat közleményében az RMDSZ.

Indulhatnak a kisajátítások a Székelyföldet átszelő autópálya nyomvonalán
Hirdetés
2025. november 27., csütörtök

Ellenőrzésekbe kezdett a munkaügyi felügyelőség, 4,5 millió lejnyi bírság lett a vége

Összesen 4,5 millió lejre bírságolt öt nap alatt a munkaügyi felügyelőség jogszerűtlenül foglalkoztatott alkalmazottak, valamint a munkavédelmi és munkaegészségügyi előírások be nem tartása miatt – tájékoztatott csütörtökön az intézmény.

Ellenőrzésekbe kezdett a munkaügyi felügyelőség, 4,5 millió lejnyi bírság lett a vége
2025. november 27., csütörtök

Tilos lesz ezentúl ATV-vel közlekedni Sepsiszentgyörgy utcáin, többet fizetnek a földszinti üzlethelyiségek tulajdonosai

Népszerűtlen intézkedésekre is rábólintott csütörtöki ülésén a sepsiszentgyörgyi tanács: többek között nagyobb koncessziós díjat fizetnek a földszinti lakásokból kialakított üzletek tulajdonosai, továbbá tilos lesz a városban ATV-vel közlekedni.

Tilos lesz ezentúl ATV-vel közlekedni Sepsiszentgyörgy utcáin, többet fizetnek a földszinti üzlethelyiségek tulajdonosai
2025. november 27., csütörtök

Ingyen adhatta az áramot cégeknek és egyházi intézményeknek a Hidroelectrica

Bogdan Ivan energiaügyi miniszter elküldte ellenőrző testületét a Hidroelectricához, miután a nyilvánosságban megjelent, hogy a vállalat 20 cégnek és egyházi intézménynek adott el áramot kiállított számla nélkül.

Ingyen adhatta az áramot cégeknek és egyházi intézményeknek a Hidroelectrica
Hirdetés