Hirdetés
Hirdetés

A média helyzetéről a Vásárhelyi Forgatagon

Inkább szakmabeliek vettek részt az igen érdekes péntek délutáni beszélgetésen •  Fotó: Boda L. Gergely

Inkább szakmabeliek vettek részt az igen érdekes péntek délutáni beszélgetésen

Fotó: Boda L. Gergely

A kulturális és szórakoztató programok közt a Forgatag egyik kis színfoltja a majdnem minden napra jutó kerekasztal-beszélgetések sora, amelyekben hol a munkaerőpiaci kitörési pontokba, hol a magyar-román élettérbe, hol a médiahelyzetbe tekinthettek bele az érdeklődők szakemberek irányításával. Mi az utóbbiba kóstoltunk bele.

Szász Cs. Emese

2017. augusztus 28., 14:272017. augusztus 28., 14:27

2017. augusztus 28., 14:512017. augusztus 28., 14:51

Milyen az erdélyi magyar sajtó? Hol a szerepe a Kárpát-medencei médiában? Szerepel-e eleget Erdély a magyarországi sajtóban? Kell-e egységesíteni a nagy magyar sajtót? – ilyen és ehhez hasonló kérdések kerültek napirendre azon a péntek délutáni kerekasztal-beszélgetésen, amelyen Sitkei Levente, a Magyar Idők külpolitikai rovatvezetője, Csinta Samu közíró, újságíró, Jakab Endre, a Székelyföldi Regionális Stúdió vezetője mellett a Vásárhelyi Hírlap főszerkesztője, Pataky István volt a meghívott.

Keresi a helyét az erdélyi magyar sajtó

Csinta Samu – aki számos erdélyi magyar napilapnál dolgozott, sokáig a Krónika főszerkesztője volt, ma pedig szabadúszó újságíróként többek közt anyaországi sajtónak is dolgozik – úgy vélte,

Hirdetés

az erdélyi sajtó nem olyan, amilyennek lennie kellene, keresi a helyét folyamatosan a rendszerváltás óta, talán pillanatokra megtalálja, aztán el is veszíti, s keresi tovább.

•  Fotó: Boda L. Gergely Galéria

Fotó: Boda L. Gergely

Csinta úgy véli, ebben nem kizárólag az újságírók és a kiadók hibásak, hanem az a közeg is, amelyből kinőtt, és amelyet igyekszik szolgálni a média, de a politikum is felelős: elsősorban a sajtó felé sugalmazott elvárások miatt. Pataky István úgy véli,

csak összehasonlítva tudjuk megállapítani, hogy milyen is az erdélyi magyar sajtó.

Idézet
Nem állunk olyan rosszul a felvidéki, vajdasági helyzethez képest a helyi lapok tekintetében, de ha az internetes médiát nézzük, a felvidékiek előttünk járnak, nagyon komoly jól mutató tartalmas hírportáljaik vannak. A televízió- és rádiócsatornák tekintetében sem állunk rosszul

– mutatott rá Pataky. Jakab Endre egyetértett azzal, hogy a többi elcsatolt területhez képest jobb helyzetben vagyunk, de úgy vélekedett, ha az anyaországi televíziózással hasonlítjuk össze a miénket, akkor látszik, hogy az erdélyi média kissé szegény.

Jakab Endre •  Fotó: Boda L. Gergely Galéria

Jakab Endre

Fotó: Boda L. Gergely

Népviseletben mászkáló székely-kép

A Magyar Idők munkatársa, Sitkei Levente szerint sokkal érdekesebb az a felvetés, hogy a magyar média mit lát Erdélyből, hogy milyen polcra teszik Erdélyt, maguk fölé vagy alá. Sitkei szerint sokak fejében létezik még ez a tündérkert-mítosz Erdéllyel kapcsolatban,

sokan most is azt képzelik, hogy „valóban népviseletben mászkáló bácsik pálinkát isznak itt, miközben folyamatosan magyarként dobban a szívük, és harcolnak a románokkal”.

A megszólalók egyetértettek abban, hogy sem az anyaországi részen, sem az erdélyi részen nincs elképzelés arra vonatkozóan, hogyan is kellene kezelni „egymást” a sajtóban. Az erdélyi lapoknál sem tudják, hogy a külföld rovatba tegyék a magyarországi híreket, vagy hozzanak létre egy anyaországi rovatot, ahogy például a Magyar Idők szerkesztőségében is nehéz a külföld rovatba tenni az erdélyi híreket. Sitkei elismerte, nehéz is nekik megérteni, hogy működik ez a kisebbségi lét. „Másfél millió ember nem egy massza, vannak itt ilyen meg olyan gondolkodók, s mégis mindenki ugyanarra kellene szavazzon ugye. Miért? Mert ez a magyar párt” – fogalmazta meg a magyarországi újságíró.

Sitkei Levente •  Fotó: Boda L. Gergely Galéria

Sitkei Levente

Fotó: Boda L. Gergely

Sosem volt még ennyi erdélyi tartalom a magyar köztévén

A beszélgetésen elhangzott

az erdélyi magyarok médiafogyasztásában olyan erősen jelen vannak a magyarországi televíziós csatornák, hogy például számos esetben tisztában vannak a magyarországi politikával, míg a román politikában mondjuk pártneveket sem igazán ismerik.

Jakab Endre, aki több mint 20 éve tudósít a magyarországi közmédiának székelyföldi híreket, állítja, sosem volt még ennyi erdélyi tartalom az M1-en, Duna televízióban, de sokszor úgy tűnik, még ez sem elég. „Az a szerkesztői elv, hogy minél többet foglalkozzunk erdélyi témákkal már csak azért is fontos, hogy megmutassuk, hogy a határokon túl még élnek és beszélnek magyarul.

Idézet
Sajnos még mindig megtörténik, hogy anyaországi vendégek rácsodálkoznak, hogy Székelyudvarhelyen tudunk magyarul

– fogalmazott Jakab.

Pataky István •  Fotó: Boda L. Gergely Galéria

Pataky István

Fotó: Boda L. Gergely

Pataky István úgy véli, bár a televíziózásban behozhatatlan a hátránya az erdélyi magyar médiának, ahol erősíteni lehet, ahol lehet pozitív elmozdulás, az a helyi hírportálok tekintetében van.

Idézet
A helyi híreket a médiafogyasztó nem fogja megtudni a magyarországi híradókból, hogy az ő városában, megyéjében mi történik, nem tudja meg sem a budapesti, sem a bukaresti sajtóból

– fogalmazott Pataky.

Bár nem ennél a kerekasztalnál próbálták megmenteni a nyomtatott sajtó jövőjét, Csinta Samu úgy vélte, a nyomtatott lapok fennmaradásának egyetlen esélye, hogy a napilapok is megpróbálnak hetilapként funkcionálni. „A hírversenyben felvenni a tempót nem lehet, minden hír 24 órás késéssel jelenik meg.

Idézet
De lehet magyarázni a híreket, hátteret írni hozzá. Ehhez azonban több idő kell, képzettebbnek kell lenni

– mutatott rá Csinta.

Csinta Samu •  Fotó: Boda L. Gergely Galéria

Csinta Samu

Fotó: Boda L. Gergely

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 01., csütörtök

INS: Románia népességének 20,5 százaléka 65 éven felüli

Idén január 1-jén 3,903 millió 65 éves vagy annál idősebb ember élt Romániában, azaz az ország 19,041 milliós lakónépességének 20,5 százaléka tartozott ebbe a korosztályba – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön.

INS: Románia népességének 20,5 százaléka 65 éven felüli
Hirdetés
2026. október 01., csütörtök

Helikopterekkel és repülőgépekkel oltják az erdőtüzeket a nemzeti parkban

Nagy erőkkel oltják a Herkulesfürdő közelében pusztító erdőtüzet: már három Black Hawk helikoptert és két Spartan repülőgépet is bevetettek, miközben a földi egységek az aktív tűzfészkek felszámolásán dolgoznak a Domogled – Cserna Nemzeti Park területén.

Helikopterekkel és repülőgépekkel oltják az erdőtüzeket a nemzeti parkban
2026. október 01., csütörtök

Októbertől a személyautónk Euro-besorolása is számít az útadónál

Október 1-jétől megváltozott a személyautókra érvényes romániai úthasználati díj is. Az útadó megmaradt ugyan, viszont az ára mostantól az autó környezetvédelmi, vagyis Euro-besorolásától is függ.

Októbertől a személyautónk Euro-besorolása is számít az útadónál
2026. október 01., csütörtök

Szinten maradt a munkanélküliség a nyár utolsó hónapjában

A szezonálisan kiigazított munkanélküliségi ráta augusztusban 6,4 százalék volt, nem változott júliushoz képest – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Szinten maradt a munkanélküliség a nyár utolsó hónapjában
Hirdetés
2026. október 01., csütörtök

Forgalomba be nem jegyzett autóval vontatott egy szekeret – baleset lett a vége

A Héjjasfalvához tartozó Erkeden egy 53 éves sofőr forgalomba be nem jegyzett gépkocsival vontatott szerda este egy szintén be nem jegyzett szekeret, ebbe szaladt bele egy másik 37 éves autós.

Forgalomba be nem jegyzett autóval vontatott egy szekeret – baleset lett a vége
2026. október 01., csütörtök

Románia benyújtotta az utolsó PNRR-kérelmet: több mint 4,3 milliárd eurót kér Brüsszeltől

Elküldte az Európai Bizottságnak a PNRR utolsó kifizetési kérelmét Románia. A 6,04 milliárd eurós csomagból a korábbi előfinanszírozás levonása után 4,348 milliárd euró tényleges kifizetését igényli az ország – közölte Dragoș Pîslaru ügyvivő miniszter.

Románia benyújtotta az utolsó PNRR-kérelmet: több mint 4,3 milliárd eurót kér Brüsszeltől
2026. október 01., csütörtök

Új útdíjrendszer indult Romániában: erre már érdemes figyelniük a teherautósoknak

Élesben elindult október 1-jén a TollRo, Románia új elektronikus útdíjfizetési rendszere. A 3,5 tonnánál nehezebb teherjárművek útdíját már a megtett távolság, a jármű tömege, EURO kibocsátási osztálya és az úttípus alapján számítják.

Új útdíjrendszer indult Romániában: erre már érdemes figyelniük a teherautósoknak
Hirdetés
2026. október 01., csütörtök

Ilie Bolojan ismét „színre lépett”: szerinte indexálni kellene a nyugdíjakat és a béreket

Bármilyen összetételű kormány alakul is, indexálnia kellene majd a nyugdíjakat és a közalkalmazotti béreket, mert az idei és a tavalyi infláció csökkentette a lakosság vásárlóerejét.

Ilie Bolojan ismét „színre lépett”: szerinte indexálni kellene a nyugdíjakat és a béreket
2026. október 01., csütörtök

Erdélyi sóbánya turisztikai fejlesztésébe fektetnek eurómilliókat

Mintegy 14 millió euróval finanszírozza a tordai sóbánya turisztikai irányú bővítését és fejlesztését a Transilvania Bank, a projekt teljes beruházási értékét pedig mintegy 25 millió euróra becsülik a bank közleménye szerint.

Erdélyi sóbánya turisztikai fejlesztésébe fektetnek eurómilliókat
2026. október 01., csütörtök

Nicușor Dan szerint az AUR részvétele a kormányban ártana Románia külkapcsolatainak

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kormányzati szerepvállalása ártana Románia kapcsolatainak mind a biztonsági partnereivel, mind az Európai Unióval – jelentette ki Nicușor Dan államfő szerda este, csehországi hivatalos látogatása végén.

Nicușor Dan szerint az AUR részvétele a kormányban ártana Románia külkapcsolatainak
Hirdetés