
Jónéhány egynyelvű táblát ki kell cserélni. Archív
Fotó: Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo)
A megyehatárt jelző táblák kihelyezésével mindössze az első lépéseket tette meg az önkormányzat a Maros megyei utak „kétnyelvűsítése” érdekében: a több mint hétszáz kilométer mentén a helységnévtáblákon kívül alig lelhető fel egy-egy magyar felirat.
2018. április 17., 14:352018. április 17., 14:35
A múlt év novemberében arról számoltunk be, hogy nehézkesen szerez érvényt a Románia által is ratifikált regionális vagy kisebbségi nyelvek chartájának a Maros megyei önkormányzat részeként működő útügyi osztály. Akkor egy, a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben
Ezeket folyamatosan fogják kicserélni a megyei utak javításával párhuzamosan.
A megyei önkormányzat idén
Fotó: Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo)
Számításaink szerint, ha minden évben mindössze 45 kilométert sikerül felújítani, akár 2017-ben, az önkormányzatnak tizenhat esztendőre lesz szüksége ahhoz, hogy az ügykezelésében lévő 727 kilométeren kicserélje a táblákat.
– írta többek között lapunk kérdéseire válaszolva 2017 őszén az önkormányzat sajtóosztálya.
Ehhez képest, 2018 elején Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke lapunknak arról számolt be, hogy „egyelőre folyik a kicserélésre szoruló táblák felleltározása”.
– tette hozzá. Péter Ferenc már januárban nyomatékosította, hogy első lépésként a megyehatár-táblákat cserélik ki. A Maros megyei utászok kissé túl is lőttek a célon: Fehér megye területére is kétnyelvű táblát tettek ki, amely jókora magyarellenes hullámverést váltott ki. A szakemberek javítottak a hibájukon, és „hazaköltöztették” Maros megye végébe az egyesek által szentségtörőnek számító Judeţul Alba – Fehér megye feliratot. Szeben megye Kund és Erzsébetváros közti határában a közelmúltban ismeretlen tettesek festették le a kétnyelvű táblát.
Ehhez képest számos színmagyar kistérségben még mindig várni kell az útjelzők kétnyelvűsítésére. Mint emlékezetes, az ősszel
Némileg hasonló a helyzet a hidak esetében is, amelyeken a patakok vagy folyók nevét szintén csak az állam nyelvén tüntették fel. „A patakok, folyók nevét jelző táblák kihelyezéséért a vízügyi hatóság felel, így ezek cseréje nincs a megyei önkormányzat hatáskörében” – válaszolta novemberben a sajtóiroda. Ezzel szemben az vízügyi igazgatóság sajtószóvivője, Călin Fokt leszögezte:
Fotó: Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo)
Közben Péter Ferenc is meggyőződött, hogy a megyei tanácsnak nincs igaza, a táblacsere az önkormányzatra hárul.
– látta be Péter.
Maros megyében az útügy egyelőre csak a Nyárádmagyaros és Sóvárad közti megyei útszakaszra helyezett ki kétnyelvű irányjelzőtáblákat, a többi létezőt önkormányzatok vagy civilek rendelték meg és szerelték fel. A helységnévtáblák esetében is akad bepótolnivalója az önkormányzatnak: miután a tavaly egynyelvűre cserélte Szászrégen Görgényszentimre felőli bejáratánál a város nevét, a helyhatósági törvény értelmében kötelező módon ki kell javítania a hibát. Akárcsak Vámosgálfalván, ahol helytelenül jelenik a település magyar neve.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!