
Közel harmincmillió lejes fejlesztést célzott meg a Gyergyószentmiklósi Városi Kórház
Fotó: Gergely Imre
29 millió lejes fejlesztést célzott meg a Gyergyószentmiklósi Városi Kórház, amelynek célja, hogy a lehető legminimálisabbra csökkentsék a belső kórházi fertőzések lehetőségét. A tervek szerint az intézmény minden részében éreztetheti majd a hatását a változás.
2022. december 19., 18:132022. december 19., 18:13
Most is alaposan odafigyelnek a kórházi higiéniára, a tisztaságra, sterilizálásra, de mindig van ahová fejlődni. Ennek érdekében nyújtottak be pályázatot, hogy
– mondta el érdeklődésünkre Fülöp Enikő, a Gyergyószentmiklósi Városi Kórház menedzsere.
„Felmértük a teljes intézmény szükségletét, a bejáratoktól a kórtermekig, és amikor mindezt összeadtuk, ez a közel 30 millió lejes igény lett összesítve. Hozzáteszem, ezek nem extrák, hanem ez lenne az a normális szint, amit minden kórházban el kellene érni” – tette hozzá.
Fülöp Enikő elmondta, hogy Romániában az Európai Unióban éves szinten milliós nagyságú a hivatalosan számontartott kórházi fertőzések száma, és
A kórházaknak az Országos Helyreállítási Terv (PNNR) révén nyílt lehetőségük most pályázni, és amennyiben a gyergyószentmiklósi kórház igényeit pozitívan bírálják el, lényegesen csökkenteni tudják majd a fertőzések kockázatát.
Amint Fülöp Enikőtől megtudtuk: többek között olyan készülékeket helyeznének el minden kórteremben, amely a fertőtlenítést úgy tudja biztosítani, hogy működése közben nem kell kiüríteni a helyiségeket, azaz a betegek jelenlétében is alkalmazható, de fejlesztenék a mosodát is például.
„Most is nagyon odafigyelünk a tisztaságra, a fertőtlenítésre, azaz természetesen nem a nulláról indulunk ezen a téren, de most a lehető legkorszerűbb szintet szeretnénk megcélozni.
– ismertette a kórházmenedzser.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
szóljon hozzá!