A kóbor kutyák nem csak az emberre veszélyesek

Nem csak az embernek kellemetlenenk, a biodiverzitást is befolyásolják a kóbor állatok

Fotó: Haáz Vince

Egy-egy település, utca lakóira nézve kellemetlenek, nem ritkán veszélyesek is a kóbor háziállatok, de még nagyobb gondot okoznak a környezet számára – vallják többen is az állat- és környezetvédők közül, akik az énekesmadarakat, a mezei és erdei kisállatokat féltik, és a pusztulásuk okozta következményektől tartanak.

Antal Erika

2021. augusztus 12., 18:572021. augusztus 12., 18:57

2021. augusztus 13., 09:202021. augusztus 13., 09:20

Annak ellenére, hogy több civil szervezet is kezdeményezett ivartalanítást, felhíva a figyelmet a kóbor háziállatok okozta veszélyekre, illetve arra, hogy csak akkor lehet a jelenséget teljesen visszaszorítani, ha megakadályozzák a szaporodásukat, az eredmény még mindig elenyésző.

A Societatea Română de Sălbăticie nevű egyesület országos programot indított, amelynek célja felszínre hozni a problémát, beszélni róla és felkelteni a döntéshozók figyelmét is, hogy „végre történjen is e téren valami”. Ahogy Alexandru Bulacu, az egyesület elnöke a Székelyhon érdeklődésére kifejtette, „véleménye mindenkinek van, de felelősséget senki nem vállal” e téren. Arra nem törekednek, hogy megoldást javasoljanak, hiszen nem is lenne rá lehetőségük, de a projektjükkel a közbeszédben akarják tartani a kérdést, amely egyre súlyosbodik – mutatott rá.

Nincsenek pontos adatok

Érdeklődésünkre, hogy környékünkre mennyire jellemző a szabadon kószáló háziállatok, kutyák és macskák jelenléte, Vizi Julia, a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársa elmondta, annak ellenére, hogy sok civilszervezet kezdeményezett ivartalanítási akciót, az mégsem hozta meg a várt eredményt.

A kutyák falkákba verődve a kistestű mezei és erdei állatokat veszélyeztetik, illetve az aljnövényzetben fészkelő madarakat. Ha azok kipusztulnak, akkor a táplálékláncolat láncszemei ritkulnak, kiesnek, ami további következményekkel jár.

„Még az őzgidákat is megtámadják, a macskák pedig a madarakra jelentik a legnagyobb veszélyt” – magyarázta Vizi Julia.

A most kezdődő országos projektről a kezdeményező egyesület elnöke érdeklődésünkre elmondta, a kóbor kutyák és macskák kérdése nem csak az állatvédőket vagy állatbarátokat, illetve azokat az állampolgárokat érinti, akiknek a lakókörnyezetében ez gondot okoz, társadalmi vetülete is van a kérdésnek. Három munkacsoportot hoznak létre, amelyek a problémát különböző szemszögből vizsgálja. Az egyik a kérdés szociális jellegét kutatja, a másik az állat-jóléti szempontokat veszi figyelembe, míg a harmadik a természetvédelmit. Adatokat gyűjtenek, mivel pontos számok nincsenek arra vonatkozóan, hogy az országban vagy egy-egy településen mennyi kóbor háziállat él.

Találkozásokat, megbeszéléseket terveznek, az adatgyűjtésbe bevonják a civilszervezetek mellett a hatóságokat, a politikusokat is, elemzik a jelenlegi törvénykezést, közvitát szerveznek, kampányt indítanak.

„Egyszerűbb az ivartalanítás, ami olcsó, vagy akár ingyenes is lehet, mint a már megszületett állatokról való gondoskodás vagy azok elpusztítása” – mondta Alexandru Bulacu, aki érdeklődésünkre azt is közölte, hogy a jövő év őszéig tart a projekt.