Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

16:17

Benzint locsolt élettársára a Szatmár megyei gyújtogató

16:06

Már van egy áldozata az idei influenzaszezonnak

15:32

Növekszik az influenzás megbetegedések száma

14:41

Beteltek a helyek, elmarad a címvédés az Udvarhelyi körzeti teremtornán

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Holtan találták meg a nőt, aki december 5-én tűnt el Székelyudvarhelyről

Addig driftelt a parkolóban, míg betörte az Altex kirakatát – videó

Hét autó ütközött össze Dálnok községben – fotók

A székelyudvarhelyi apa-lánya duó nyerte a Csillag születik tehetségkutatót

Két ember a megrongálódott autóba szorult Csíkdánfalva határában

Nagy Zoltánt megválasztották a gyergyószentmiklósi RMDSZ élére

Autók ütköztek a csíkszeredai Brassói úton

Pénzügyi engedmény a tanügyben

Csíkszereda polgármestere: kormányzati megszorítások és pénzügyi bizonytalanságok éve volt az idei

Kipróbáltuk a városi buszjáratokat

A járvány következtében megfelelő szintre nőtt az otthoni beteggondozás finanszírozása

Tavaly és idén sem akadályozta a pénzhiány a szolgáltatás működését

Fotó: Gyulafehérvári Caritas

A járvány kialakulása óta jelentősen megnőtt az otthoni beteggondozás részaránya az egészségügyi ellátásban, lévén, hogy a fertőzés terjedése és a beutalásra szoruló koronavírusos betegek száma miatt gyakran korlátozásokat kellett bevezetni a kórházakban. Az otthoni beteggondozásra fordított állami finanszírozás több mint a kétszeresére nőtt, alig nagyobbra, mint amennyire „békeidőben” is szükség lenne a szolgáltatás akadálytalan működtetéséhez.

Széchely István

2021. október 27., 21:572021. október 27., 21:57

Jócskán több mint a kétszeresére nőtt a járvány kialakulása óta az otthoni beteggondozásra fordított finanszírozás mértéke Hargita megyében.

A világjárvány kitörése előtti évben, azaz 2019-ben 665 ezer lejt kapott e célra a megye az országos egészségbiztosítási rendszerben, tavaly viszont a kórházakban bevezetett korlátozások miatt megnőtt az otthoni ápolásra szorulók száma, így a finanszírozás – amelyet központi szinten nem korlátoztak – majdnem a háromszorosára, mintegy 1,6 millió lejre nőtt, idén szeptember végéig pedig meghaladta az 1,3 millió lejt. Az egészségbiztosítási pénztár által elszámolt ilyen jellegű szolgáltatások száma is megkétszereződött, az erre jogosult betegek száma pedig nagyjából a harmadával nőtt, tavaly 806-ra, idén szeptember végén pedig ez a szám már 744 volt – ők esetenként évente több alkalommal is részesültek ilyen szolgáltatásokban.

Segítség a kórházaknak

„Mivel a kórházi tevékenységet korlátozták, egyre több olyan igény született, hogy akit otthon lehet kezelni, kapjon otthoni betegellátást, éppen azért, hogy segítsünk a kórházaknak, tehát akinek nem muszáj, ne kerüljön kórházba. Őket a szakszemélyzet otthon látta el. Ez egy nagyon hasznos tevékenység,

legalább két előnye van annak, ha a beteg nem a kórházban részesül ezekben a szolgáltatásokban. Az egyik az, hogy ha a lakhelyén részesül rendszeresen ezekben a szolgáltatásokban a beteg, akkor a családi környezet, az otthon segíti a gyógyulását. A másik előny, hogy sokkal kisebb költségből tudjuk elérni ugyanazt az eredményt

– foglalta össze lapunknak az otthoni betegellátás előnyeit, illetve a járványnak a szolgáltatásra gyakorolt hatását Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója.

További haszna az otthoni betegellátásnak, hogy a szakszemélyzettel való napi rendszerességű találkozások során a beteg hozzátartozói is tájékozottabbakká válnak az ellátással kapcsolatban. Természetesen az otthoni beteggondozás csak azon betegek esetében alkalmazható, akik nem szorulnak kórházi kezelésre. Az otthoni beteggondozás tulajdonképpen a kórházi ellátás kiegészítő szolgáltatása, ilyen például a műtétek utáni ellátás, amire a beteg állapotának a stabilizálása után van szükség – magyarázta Duda Tihamér.

Modellértékű hálózat Hargita megyében

Hargita megyében két egészségügyi szolgáltatónak van ilyen jellegű szerződése a megyei egészségbiztosítási pénztárral, az egyik a Gyulafehérvári Caritas, amely a megye nagy részén látja el a feladatot, a másik szolgáltató Maroshévíz térségében tevékenykedik. Az otthoni beteggondozó rendszer egyébként országos viszonylatban is példaértékű Hargita megyében:

idén egy, az egészségügyi minisztérium irányítása alatt indított programban, amely az otthoni betegápolás és palliatív ellátás stratégiájának a kidolgozását célozza, Hargita megyét választották ki modellként.

A közel nyolcvan oldalas tanulmányban több Hargita megyei egészségügyi szakhatóság vezetője is megszólal, valamint az otthoni beteggondozásban részt vevő szakszemélyzet tagjai is. Ebben egyébként a problémákról – főként a szükségesnél kisebb finanszírozásról – is szó esik.

Finanszírozás

Az otthoni beteggondozás és palliatív ellátás költségvetése, noha folyamatosan nőtt, valóban szűkös volt a járvány előtt, mondta el kérdésünkre Duda Tihamér, aki szerint

„békeidőben” lenne szükség akkora finanszírozásra – évente nagyjából 1,2-1,3 millió lejre –, mint most, a járvány idején.

A szűkös finanszírozás azt eredményezheti, hogy át kell ütemezni az ellátást – ami a gyakorlatban általában nem megvalósítható –, ilyenkor prioritási sorrend alapján hagyják jóvá az ellátást, vagy a beteg családja kifizeti a szolgáltatást, így nem kell várakozzanak. Tavaly egyébként, éppen a járvány miatti finanszírozási korlátozások feloldása miatt minden beteg esetében időben megkezdhették az otthoni ellátást a szolgáltatók. Így fejlesztésre leginkább csak a finanszírozás terén lenne szükség, illetve a palliatív – azaz a gyógyíthatatlan, illetve végstádiumú betegségekben szenvedő páciensek életminőségének a javítását célzó – otthoni betegellátás esetében palliációs kompetenciával rendelkező orvosokra lenne szükség, ugyanis ez is egy hiányszakma az egészségügyben – tudtuk meg duda Tihamértől. A finanszírozás esetében idei változásnak számít, hogy ugyan már központi szinten meghatározták az e célra jóváhagyott költségvetés felső határát, ez viszont lényegesen magasabb, mint a járvány előtti időszakban.

Először fordult elő, hogy elegendő volt az állami finanszírozás.

Fotó: Gyulafehérvári Caritas

„Hál’istennek az átlagéletkor egyre hosszabb – ez a javuló orvosi ellátásnak, a jobb gyógyszereknek, illetve annak köszönhető, hogy az emberek egyre több figyelmet fordítanak a megelőzésre –, ez azonban azt is jelenti, hogy egyre többen lesznek, akiknek ilyen szolgáltatásokra lesz szüksége. Hargita megyében megfelelő finanszírozást kell erre biztosítani és akkor nem lesz probléma, mert a két szolgáltató eleget tud tenni azoknak az igényeknek, amelyeket ezeknek a betegeknek az ellátása jelent. Ezt az elmúlt év bizonyította” – mondta az otthoni betegellátás jövőjével kapcsolatban Duda Tihamér.

Kik jogosultak otthoni ellátásra?

Az egészségbiztosítási törvény előírásai értelmében otthoni beteggondozásra az 50 százalékban mozgáskorlátozott vagy teljesen ágyhoz kötött betegek jogosultak, ez nem haladhatja meg a 90 napot az utolsó 11 hónapban, és szükség szerint több szakaszban is elvégezhető.

Az ellátás – amely a szakorvos, háziorvos, illetve az egészségbiztosítási pénztárral szerződéses viszonyban álló orvos javaslatára kezdődhet el – mindennapos, hétvégékre és az ünnepnapokra is kiterjed.

Hasonló a helyzet a palliatív otthoni ellátás esetében is: az ellátás hossza nem haladhatja meg a 90 napot 11 hónap alatt, otthoni beteggondozással együtt pedig a 180 napot, és szakaszosan is elvégezhető. A palliatív ellátás a pszichés tünetek kezelését is magában foglalja.