
Tavaly és idén sem akadályozta a pénzhiány a szolgáltatás működését
Fotó: Gyulafehérvári Caritas
A járvány kialakulása óta jelentősen megnőtt az otthoni beteggondozás részaránya az egészségügyi ellátásban, lévén, hogy a fertőzés terjedése és a beutalásra szoruló koronavírusos betegek száma miatt gyakran korlátozásokat kellett bevezetni a kórházakban. Az otthoni beteggondozásra fordított állami finanszírozás több mint a kétszeresére nőtt, alig nagyobbra, mint amennyire „békeidőben” is szükség lenne a szolgáltatás akadálytalan működtetéséhez.
2021. október 27., 21:572021. október 27., 21:57
Jócskán több mint a kétszeresére nőtt a járvány kialakulása óta az otthoni beteggondozásra fordított finanszírozás mértéke Hargita megyében.
A világjárvány kitörése előtti évben, azaz 2019-ben 665 ezer lejt kapott e célra a megye az országos egészségbiztosítási rendszerben, tavaly viszont a kórházakban bevezetett korlátozások miatt megnőtt az otthoni ápolásra szorulók száma, így a finanszírozás – amelyet központi szinten nem korlátoztak – majdnem a háromszorosára, mintegy 1,6 millió lejre nőtt, idén szeptember végéig pedig meghaladta az 1,3 millió lejt. Az egészségbiztosítási pénztár által elszámolt ilyen jellegű szolgáltatások száma is megkétszereződött, az erre jogosult betegek száma pedig nagyjából a harmadával nőtt, tavaly 806-ra, idén szeptember végén pedig ez a szám már 744 volt – ők esetenként évente több alkalommal is részesültek ilyen szolgáltatásokban.
„Mivel a kórházi tevékenységet korlátozták, egyre több olyan igény született, hogy akit otthon lehet kezelni, kapjon otthoni betegellátást, éppen azért, hogy segítsünk a kórházaknak, tehát akinek nem muszáj, ne kerüljön kórházba. Őket a szakszemélyzet otthon látta el. Ez egy nagyon hasznos tevékenység,
– foglalta össze lapunknak az otthoni betegellátás előnyeit, illetve a járványnak a szolgáltatásra gyakorolt hatását Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója.
További haszna az otthoni betegellátásnak, hogy a szakszemélyzettel való napi rendszerességű találkozások során a beteg hozzátartozói is tájékozottabbakká válnak az ellátással kapcsolatban. Természetesen az otthoni beteggondozás csak azon betegek esetében alkalmazható, akik nem szorulnak kórházi kezelésre. Az otthoni beteggondozás tulajdonképpen a kórházi ellátás kiegészítő szolgáltatása, ilyen például a műtétek utáni ellátás, amire a beteg állapotának a stabilizálása után van szükség – magyarázta Duda Tihamér.
Hargita megyében két egészségügyi szolgáltatónak van ilyen jellegű szerződése a megyei egészségbiztosítási pénztárral, az egyik a Gyulafehérvári Caritas, amely a megye nagy részén látja el a feladatot, a másik szolgáltató Maroshévíz térségében tevékenykedik. Az otthoni beteggondozó rendszer egyébként országos viszonylatban is példaértékű Hargita megyében:
A közel nyolcvan oldalas tanulmányban több Hargita megyei egészségügyi szakhatóság vezetője is megszólal, valamint az otthoni beteggondozásban részt vevő szakszemélyzet tagjai is. Ebben egyébként a problémákról – főként a szükségesnél kisebb finanszírozásról – is szó esik.
Az otthoni beteggondozás és palliatív ellátás költségvetése, noha folyamatosan nőtt, valóban szűkös volt a járvány előtt, mondta el kérdésünkre Duda Tihamér, aki szerint
A szűkös finanszírozás azt eredményezheti, hogy át kell ütemezni az ellátást – ami a gyakorlatban általában nem megvalósítható –, ilyenkor prioritási sorrend alapján hagyják jóvá az ellátást, vagy a beteg családja kifizeti a szolgáltatást, így nem kell várakozzanak. Tavaly egyébként, éppen a járvány miatti finanszírozási korlátozások feloldása miatt minden beteg esetében időben megkezdhették az otthoni ellátást a szolgáltatók. Így fejlesztésre leginkább csak a finanszírozás terén lenne szükség, illetve a palliatív – azaz a gyógyíthatatlan, illetve végstádiumú betegségekben szenvedő páciensek életminőségének a javítását célzó – otthoni betegellátás esetében palliációs kompetenciával rendelkező orvosokra lenne szükség, ugyanis ez is egy hiányszakma az egészségügyben – tudtuk meg duda Tihamértől. A finanszírozás esetében idei változásnak számít, hogy ugyan már központi szinten meghatározták az e célra jóváhagyott költségvetés felső határát, ez viszont lényegesen magasabb, mint a járvány előtti időszakban.
Először fordult elő, hogy elegendő volt az állami finanszírozás.
Fotó: Gyulafehérvári Caritas
„Hál’istennek az átlagéletkor egyre hosszabb – ez a javuló orvosi ellátásnak, a jobb gyógyszereknek, illetve annak köszönhető, hogy az emberek egyre több figyelmet fordítanak a megelőzésre –, ez azonban azt is jelenti, hogy egyre többen lesznek, akiknek ilyen szolgáltatásokra lesz szüksége. Hargita megyében megfelelő finanszírozást kell erre biztosítani és akkor nem lesz probléma, mert a két szolgáltató eleget tud tenni azoknak az igényeknek, amelyeket ezeknek a betegeknek az ellátása jelent. Ezt az elmúlt év bizonyította” – mondta az otthoni betegellátás jövőjével kapcsolatban Duda Tihamér.
Az egészségbiztosítási törvény előírásai értelmében otthoni beteggondozásra az 50 százalékban mozgáskorlátozott vagy teljesen ágyhoz kötött betegek jogosultak, ez nem haladhatja meg a 90 napot az utolsó 11 hónapban, és szükség szerint több szakaszban is elvégezhető.
Hasonló a helyzet a palliatív otthoni ellátás esetében is: az ellátás hossza nem haladhatja meg a 90 napot 11 hónap alatt, otthoni beteggondozással együtt pedig a 180 napot, és szakaszosan is elvégezhető. A palliatív ellátás a pszichés tünetek kezelését is magában foglalja.
Székelyudvarhelyen, Székelykeresztúron, illetve Csíkszentdomokos, Bögöz és Zetelaka községekben is kaptak el ittas, illetve jogosítvány nélkül vezető embereket a rendőrök az elmúlt hétvégén.
Megállt a szíve és leállt a légzése a 74 éves férfinak, aki hétfőn délután egy kútba esett Nagycsergeden. A férfit a kiérkező mentőegységek újraélesztették.
Székelyudvarhelyen és a Csíkszentimrei Büdösfürdő közelében is történt egy-egy baleset szombaton. Az egyik sofőr alkohol hatása alatt volt a történtek idején – derül ki a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság hétfői közleményéből.
Elutasította hétfői együttes ülésén a képviselőház és a szenátus az ellenzéki pártok Románia nem eladó – progresszisták nélküli kormányt című bizalmatlansági indítványát. Az ülésen 420 képviselő és szenátor vett részt.
Törtkővel megrakott teherautó borult fel hétfőn délután Sepsiszentgyörgy Csíkszereda felőli bejáratánál, ahol rendőrök irányítják a forgalmat – tudtuk meg a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányságtól.
Fél éve fennálló áldatlan helyzetet zár le a Gyulakután üzembe helyezett sótalanító berendezés, így ismét iható a csapvíz. Hétfőn Maros megye politikai elöljárói és szakemberek mutatták be a sajtónak a rendszer működését a gyulakutai vízüzemnél.
Közzétette friss időjárás-előrejelzését az Országos Meteorológiai Szolgálat a következő két hétre. A leghidegebb éjszakákon úgy tűnik, hamar túlleszünk.
A PSD támogatni fogja a szenátusban a környezetvédelmi miniszter elleni egyszerű indítványt, mert Diana Buzoianunak vállalnia kell a politikai felelősséget a katasztrofálisan rossz döntések miatt – közölte hétfőn a Facebook-oldalán Mihai Fifor képviselő.
A kivágás időpontjától és a tárolás módjától is függ a természetes fenyő „élettartama”, ugyanakkor néhány egyszerű módszer már vásárlás előtt segíthet megállapítani, hogy mennyire friss a fa, ami lakásunkat fogja ékesíteni az ünnepek alatt.
Rodica Stănoiu volt igazságügyi miniszter holttestét hétfőn exhumálták és az igazságügyi orvostani intézetbe szállítják boncolásra, miután az ügyészek gyanús haláleset ügyében eljárást indítottak – nyilatkozták az Agerpresnek ügyészségi források.
szóljon hozzá!