A gond és a megoldás ismert – a kivitelezést várjuk

A belga ARCADIS céggel és a Genti Egyetemmel közösen kivitelezett 172 589 euró értékű projektet 2008-ban hagyta jóvá a flamand kormány, amely 50 százalékát fedezte, a Maros megyei tanácsra 35, az ARCADIS-ra 15 százalék hárult.

Országos premier

A Maros megyei tanulmányt modellnek szánják az ország többi megyéje számára, hiszen hasonló még nem készült Romániában. „Közép-Kelet Európa fontos Flandria számára, ezért segítünk Romániának, hogy az európai elvárásoknak megfelelően alakítsa át úthálózatát. Az elméleti tanulmányt gyakorlatba kell ültetni. Ez csak a projekt kezdete, más megyékben folytatódik, más szakterületen együttműködünk Dâmboviţa és Călăraşi megyékkel” – ismertette a flamand kormány képviselője, Olivier Vandersmidt. Constantin Moga projektvezető elmondta, a tervezett 18 hónap helyett 24 hónap alatt valósították meg a tervet, de ez nem jelentett többletkiadást. „A know-how-t akartuk átültetni a mi intézményi szintünkre, megismerni a döntéshozatal mikéntjét, a környék infrastruktúrájának átalakítási módozatát, és ezt összevetni a flamand helyzettel. Ha a mostani ismeretekkel újrakezdenénk a tanulmányt, akkor sokkal jobban végrehajthatnánk” – fogalmazott a szakember.

Marosszentkirályi „kísérlet”

Számítógépes software-t vásároltak, az adatgyűjtést, adatbevitelt, adatfeldolgozást és az adatbázis létrehozását a flamandok tanították meg. Forgalomfigyelő és -számoló eszközt is beszereztek, amelyet „élesben” kipróbáltak a marosszentkirályi útkereszteződésnél. A megyei önkormányzat alelnöke, Szabó Árpád kiemelte: míg Romániában ügykezelés és finanszírozás alapján minősítik országúttá, megyei úttá, illetve helyi érdekeltségű, községi úttá a szakaszokat, addig Flandriában a terheltség és a fontosság szerint sorolják be. „A tanulmány is rávilágított, hogy az Ákosfalva–Nyárádtő közötti útszakaszt át kellene minősíteni országúttá. A megyei önkormányzat már háromszor kérte az Országos Útügytől ezt, de nem hagyták jóvá, szerintük ugyanis nem indokolt, maradhat megyei út”– mondta Szabó Árpád.

Dirk Lauwers projektmenedzser szerint a gazdasági válság miatt kétszer is meg kell gondolni, hol és mennyit költenek az úthálózatra, ebben pedig igen hasznos a tanulmány.

Még mindig csak az autók...

A két térség közötti közúti közlekedés szintjén felmerülő felfogásbeli különbséget tükrözi, hogy Flandriában kerékpárúttérkép létezik, sőt: amikor autópályát építenek, akkor a régi utat kerékpárúttá alakítják, és annak ellenére, hogy a tanulmány tartalmaz alternatív közlekedési eszközökre, biciklikre vonatkozó elképzeléseket, Romániában ezzel egyelőre nem foglalkoznak.