Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

11:51

Csaknem hetvenéves melegrekord dőlt meg Csíkszeredában

11:44

Változatlanul az M4 Sport közvetíti a magyar focibajnokság mérkőzéseit

11:34

Nemzetközi kutatásokba kapcsolódik be a csíkszeredai kórház nőgyógyászati osztálya

11:30

Perzselő hőség, heves zivatarok – kettészakad az ország időjárása

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Havas táj és fagypont alatti hőmérséklet ma hajnalban

Huszonkét éves juhász holttestét találták meg Málnáson

Tusványosi részvétel: új helyzetet teremt a magyarországi kormányváltás a Sapientiánál

Ennyi volt, visszahívták a csíkszeredai főkonzult

Ma reggeli jelentés: a férfi lábán ejtett sebeket a medve

Ennyi volt, visszahívták a csíkszeredai főkonzult

Elfogadta az Országgyűlés az alaptörvény módosítását, megszűnik Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása

Egyre kevesebb helyen lehet készpénzzel számlát fizetni

Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői tisztségéről

Sepsiszentgyörgyön is le kell cserélni az utcanévtáblákat

A fakitermelés teljes betiltását követelik a védett területeken, ennek viszont a szakemberek szerint semmi értelme

Időnként szükség van az emberi beavatkozásra és a hatékony erdőgazdálkodásra a nemzeti parkok esetében is. Képünk illusztráció

Fotó: Gábos Albin

Indokolatlannak tartják az egyik bukaresti civil szervezet botránykeltését, amely azt követeli a környezetvédelmi minisztériumtól, hogy százszázalékos szigorú védelmet biztosítsanak az ország összes nemzeti parkjának, amely a fakitermelés teljes tiltását jelentené. Az illetékes szakemberek szerint ez nem megalapozott, hiszen vannak esetek, amikor kifejezetten szükséges az emberi beavatkozás az erdő védelmében, másrészt alaptalan az a félelem is, hogy elfogynak az erdők, hiszen az elmúlt 20 évben nemhogy csökkent, hanem nőtt az erdős területek száma Romániában.

Barabás Hajnal

2022. szeptember 30., 18:042022. szeptember 30., 18:04

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Néhányan az egyik bukaresti civil szervezet kezdeményezésére pénteken elindultak a fővárosból Hargita megyébe, hogy követeljék Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti minisztertől, hogy

százszázalékos szigorú védelmet vezessen be az összes nemzeti parkra.

A téma kapcsán megkérdeztünk egy erdészeti szakembert, egy nemzeti parkot kezelő szakembert, valamint az érintett minisztert is.

Esetenként kéne elbírálni

Az országban 13 nemzeti parkot tartanak nyilván, amelyeknek a természetes, érintetlen táj védelme a célja. Minden nemzeti parknak van kezelője, amelyek menedzsment tervet kellett kidolgozzanak az adott területre, leszabályozva benne az emberi tevékenységeket is. Hegyi Barna, a Békás-szoros–Nagy-Hagymás Nemzeti Park igazgatója érdeklődésünkre elmondta, hogy

négy övezetre osztják a nemzeti parkokat: fenntartható fejlődési övezet, átmeneti (tampon) zóna, fokozottan védett övezet, valamint a szigorúan védett zóna.

Ez utóbbi két övezetben tilos a fakitermelés, csak abban az esetben lehet megvalósítani, ha természeti katasztrófa, például széldöntés következik be, mert akkor elszaporodnak a kórokozók, megfertőzik az egészséges fákat is, károsodik az erdő. Ugyanakkor

közbeavatkozhat az ember olyan esetben is, amikor egy nem őshonos fákkal teleültetett erdőrészt próbálnak visszaállítani eredeti őshonos formájába.

Jelenleg a nemzeti park 72,5 százaléka szigorúan védett, a környezetvédelmi minisztérium azonban nekifogott egy olyan változtatás életbe ültetésének, hogy az európai uniós irányelveknek megfelelően 75 százalékra emeljék ezen területek arányát a nemzeti parkokban.

Ehhez minden nemzeti park kezelője át kell gondolja a menedzsment-terveket, esetünkben 200 hektáros terület szabályozását kell szigorítani. Azonban fontos lenne az is, hogy ne egységesen minden nemzeti parkra húzzák rá a jogszabályt, hanem egyedi elbírálás szerint, hiszen nem lehet egységesíteni, mindenhol más és más a kihívás

– véli az igazgató. Van rá példa, hogy a nemzeti park területén belterületek, házak vannak, ezeken a helyeken nem indokolt a szigorú szabályozás.

Fotó: Barabás Ákos

Túlzás lenne a teljes tiltás

Melles Előd, gyergyószentmiklósi erdészeti szakembertől azt kérdeztük: mennyire lehet indokolt az a követelés, hogy a nemzeti parkokat szigorúan védetté nyilvánítsák, ami azt jelentené, hogy nem lehetne semmilyen fakitermelési munkát ezekben a parkokban végezni.

Abban az esetben megalapozott a szigorú védelem, amikor valamilyen élőhelyet kell megóvni, amelyet tönkretehetnének a gépek. Azonban túlzás teljes tiltást bevezetni az összes nemzeti park minden övezetére. Sőt adott esetben káros is lehet, például nemrég a Nagy-Hagymás nemzeti parkban sok fát kidöntött a szél, és, ha azokat nem szállíthatták volna el, elszaporodtak volna a szúbogarak, kiszáradt volna az érintett erdőrész

– magyarázta. Hozzátette, minden nemzeti parknak van kezelési menedzsment terve, amelyben szabályozva van a kitermelési tevékenység. Ugyanakkor hozzátette azt is, hogy Romániában az elmúlt időszakban nemhogy csökkent, hanem nőtt az erdőállomány.

Fotó: Barabás Ákos

Nőtt az erdős területek száma

Tánczos Barna, környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter szintén arról beszélt, hogy

az elmúlt 20 évben Romániában jelentősen nőtt az erdős területek száma a legelők és kaszálók kárára, százezernél több hektárral.

Ehhez a klímaváltozás is hozzájárul, hiszen rövidebbé vált a tél, gyorsabban nőnek a fák. Többek között emiatt sem megalapozott az a félelem, hogy elfogynak a fák az erdőkből. A nemzeti parkok védelmének szigorítása kapcsán elmondta, hogy a minisztérium dolgozik azon, hogy az európai uniós irányelvekkel összhangban szigorítsák azok védelmét, ennek kapcsán folynak a megbeszélések a nemzeti parkok kezelőivel, illetve az érintett erdőtulajdonosokkal is egyeztetnek, utóbbiak számára fontos, hogy megfelelő kompenzációban részesülhessenek. Ugyanakkor hozzátette, hogy a százszázalékos szigorításnak nincs értelme.

A székely közbirtokosságok megmutatták, hogyan tudnak tisztességesen fenntartható erdőgazdálkodást végezni. A székely ember nem kell tanácsot kérjen egy ilyen szervezettől az erdőgazdálkodásról

– jegyezte meg.