
Időnként szükség van az emberi beavatkozásra és a hatékony erdőgazdálkodásra a nemzeti parkok esetében is. Képünk illusztráció
Fotó: Gábos Albin
Indokolatlannak tartják az egyik bukaresti civil szervezet botránykeltését, amely azt követeli a környezetvédelmi minisztériumtól, hogy százszázalékos szigorú védelmet biztosítsanak az ország összes nemzeti parkjának, amely a fakitermelés teljes tiltását jelentené. Az illetékes szakemberek szerint ez nem megalapozott, hiszen vannak esetek, amikor kifejezetten szükséges az emberi beavatkozás az erdő védelmében, másrészt alaptalan az a félelem is, hogy elfogynak az erdők, hiszen az elmúlt 20 évben nemhogy csökkent, hanem nőtt az erdős területek száma Romániában.
2022. szeptember 30., 18:042022. szeptember 30., 18:04
Néhányan az egyik bukaresti civil szervezet kezdeményezésére pénteken elindultak a fővárosból Hargita megyébe, hogy követeljék Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti minisztertől, hogy
A téma kapcsán megkérdeztünk egy erdészeti szakembert, egy nemzeti parkot kezelő szakembert, valamint az érintett minisztert is.
Az országban 13 nemzeti parkot tartanak nyilván, amelyeknek a természetes, érintetlen táj védelme a célja. Minden nemzeti parknak van kezelője, amelyek menedzsment tervet kellett kidolgozzanak az adott területre, leszabályozva benne az emberi tevékenységeket is. Hegyi Barna, a Békás-szoros–Nagy-Hagymás Nemzeti Park igazgatója érdeklődésünkre elmondta, hogy
Ez utóbbi két övezetben tilos a fakitermelés, csak abban az esetben lehet megvalósítani, ha természeti katasztrófa, például széldöntés következik be, mert akkor elszaporodnak a kórokozók, megfertőzik az egészséges fákat is, károsodik az erdő. Ugyanakkor
Jelenleg a nemzeti park 72,5 százaléka szigorúan védett, a környezetvédelmi minisztérium azonban nekifogott egy olyan változtatás életbe ültetésének, hogy az európai uniós irányelveknek megfelelően 75 százalékra emeljék ezen területek arányát a nemzeti parkokban.
– véli az igazgató. Van rá példa, hogy a nemzeti park területén belterületek, házak vannak, ezeken a helyeken nem indokolt a szigorú szabályozás.
Fotó: Barabás Ákos
Melles Előd, gyergyószentmiklósi erdészeti szakembertől azt kérdeztük: mennyire lehet indokolt az a követelés, hogy a nemzeti parkokat szigorúan védetté nyilvánítsák, ami azt jelentené, hogy nem lehetne semmilyen fakitermelési munkát ezekben a parkokban végezni.
– magyarázta. Hozzátette, minden nemzeti parknak van kezelési menedzsment terve, amelyben szabályozva van a kitermelési tevékenység. Ugyanakkor hozzátette azt is, hogy Romániában az elmúlt időszakban nemhogy csökkent, hanem nőtt az erdőállomány.
Fotó: Barabás Ákos
Tánczos Barna, környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter szintén arról beszélt, hogy
Ehhez a klímaváltozás is hozzájárul, hiszen rövidebbé vált a tél, gyorsabban nőnek a fák. Többek között emiatt sem megalapozott az a félelem, hogy elfogynak a fák az erdőkből. A nemzeti parkok védelmének szigorítása kapcsán elmondta, hogy a minisztérium dolgozik azon, hogy az európai uniós irányelvekkel összhangban szigorítsák azok védelmét, ennek kapcsán folynak a megbeszélések a nemzeti parkok kezelőivel, illetve az érintett erdőtulajdonosokkal is egyeztetnek, utóbbiak számára fontos, hogy megfelelő kompenzációban részesülhessenek. Ugyanakkor hozzátette, hogy a százszázalékos szigorításnak nincs értelme.
– jegyezte meg.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
1 hozzászólás