
A „papírmunka” kiküszöbölésével a betegek és a szolgáltatók egyaránt nyernének
Fotó: Haáz Vince
A pácienseket és az egészségügyi szolgáltatókat érintő ügyintézés teljes digitalizálására, a betegek hiányos elektronikus kórlapadatainak a bővítésére és a hatékonyabb egészségpolitikai döntések, stratégiák kidolgozását elősegítő, az egészségbiztosítási pénztár adatbázisába bekerülő adatok átfogó feldolgozását lehetővé tevő informatikai háttér megteremtésére igényel EU-s finanszírozást az Országos Egészségbiztosítási Pénztár.
2020. június 12., 19:392020. június 12., 19:39
Három nagy informatikai projekt megvalósítására igényel európai uniós pénzeket az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, ezek közül kettőnek a haszna is érinti majd a pácienseket.
Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés korszerűsítését célzó elképzelés az adminisztratív teendőket – például küldőpapírok, ártámogatott receptek, betegszabadságos igazolások kiállítását – az elektronikus térbe kívánják áthelyezni.
– magyarázta a majdani fejlesztés gyakorlati hasznát Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója. Hozzáfűzte, az elmúlt nehéz és szokatlan időszakban, amikor működő rendszereket kellett a rendkívüli helyzet miatt menet közben átalakítani, egyszersmind az is
„Most csak az ártámogatott receptek kiállítása történik így, de ha ezt ki tudjuk minden szolgáltatásra terjeszteni és létrejön az ehhez szükséges informatikai háttér, az óriási előrelépés lesz mindenkinek, és könnyít mindenkinek a munkáján” – mondta a három közül általa legfontosabbnak tartott fejlesztési tervről, amelynek a kivitelezése az Országos Egészségbiztosítási Pénztár számításai szerint 121,7 millió lejbe kerül majd.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár mindhárom elképzelést három év alatt tervezi kivitelezni. A második informatikai fejlesztéshez mintegy 82 millió lejes EU-s finanszírozás igényel az intézmény. Ebből az összegből az eredetileg az egészségügyi alapellátás és a kórházak számára kifejlesztett Elektronikus Kórlapok Rendszeréhez (DES) szeretnének csatlakoztatni minden egészségügyi szolgáltatót. Így felkerülnének a páciensek elektronikus kórlapjaira a számukra biztosított paraklinikai, rehabilitációs, fogászati és járóbeteg-rendelőkben elvégzett szolgáltatások, az otthoni gondozás, otthoni sürgősségi konzultációk, illetve a palliatív ellátás is.
„Vannak olyan szolgáltatások, amelyek eddig nem kerültek be ebbe az adatbázisba, és pont az a lényege a projektnek, hogy az elektronikus kórlapot kiterjesszék minden egyéb szolgáltatásra. Ha ez megtörténik, akkor
Magyarán, ha elment a háziorvoshoz, onnan elküldték egy laborba, utána elment egy szakorvoshoz, esetleg kórházba került. Ezek az adatok visszanézhetők lesznek, és amikor egy orvos vagy egy konzílium meghoz egy döntést egy beteggel kapcsolatban, akkor ezeket az adatokat fel tudják használni annak érdekében, hogy a leghelyesebb diagnózist, a legjobb kezelést tudják alkalmazni” – fejtette ki a tervezett fejlesztés hasznáról Duda Tihamér.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a rendszerébe bekerülő adatok átfogó és hatékony feldolgozása érdekében is létrehozna egy integrált informatikai platformot, ennek a finanszírozására már januárban megkötötték a szerződést egy országos operatív programban. A beruházás értéke 101,98 millió lej, amiből 85,64 millió vissza nem térítendő támogatás.
„Ez tulajdonképpen egy olyan eszköz lesz, amely az egészségbiztosítási pénztár rendelkezésére áll majd annak érdekében, hogy azokat az adatokat, amelyeket az intézmény rendszere szolgáltat, hasznosan és az egészségügy, valamint a biztosított érdekében minél hatékonyabban fel tudjuk használni.”
Duda Tihamér elmondta, az egészségbiztosítási pénztárnak óriási elektronikus adatbázisa van, hiszen az intézménnyel szerződéses viszonyban álló minden egészségügyi szolgáltatótól érkeznek be adatok. A hatékony egészségpolitikai döntések, stratégiák kidolgozását fogják majd segíteni azok az átfogó adatfeldolgozások, amelyeket az újonnan kiépítendő rendszerben el tudnak majd végezni.
A tervezett projekteket részletező országos egészségbiztosítási közleményben arról nem esik szó, hogy az elmúlt években gyakori leállásokat produkáló és ezzel az egészségügyi szolgáltatóknak meglehetősen sok bosszúságot okozó elektronikus egészségügyi kártyák rendszerét tervezik-e korszerűsíteni.
Tizennyolc éves, ittasan vezető sofőrt is lekapcsoltak a Hargita megyei rendőrök a húsvéti ünnepek során.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közölt adatai szerint februárban 11 898 személynek folyósítottak különnyugdíjat, 40-nel többnek, mint előző hónapban.
A húsvétvasárnapi szabadtéri ételszentelés legfelemelőbb pillanatai közé tartozik a magyar és a székely himnuszok eléneklése.
Az élelmiszerárak tavaly április óta mintegy 10 százalékkal emelkedtek, és ortodox húsvét után újabb drágulás jöhet az energia- és üzemanyagköltségek növekedése miatt – jelentette ki a vasárnap Agerpresnek Aurel Popescu.
Háziállatok is áldozatul estek annak a tűzvésznek, amely a Maros megyei Petelén ütött ki és amelyhez vasárnap kora hajnalban riasztották a szászrégeni tűzoltókat.
Immár 25 éve, mindössze egy év kimaradással töltik meg a csíkszeredai Szabadság teret és a Promenádot a legnagyobb szabadtéri ételszentelés résztvevői.
Húsvétvasárnap, az immár ötödjére megszervezett sepsiszentgyörgyi ételszentelésen minden eddiginél többen, mintegy 1500-an vettek részt: szinte minden történelmi egyház képviseltette magát hívei által.
Több ezren vettek részt idén is a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelésén, Csíkszereda főterén, amelynek idén volt a jubileumi, 25. kiadása.
Mi is képesek vagyunk a béke és az egység új világának életre keltésére – mondta homíliájában XIV. Leó pápa a Szent Péter-bazilikában a nagyszombat esti vigília szertartásán, amelyen tíz felnőttet keresztelt meg.
Új szokás indult útjára Gyergyószentmiklóson: a húsvétvasárnapi eledelszentelés idén először városi eseménnyé bővült. A Szent Miklós Plébánia ezúttal a városközponti parkban szervezte meg az étkek megáldását.
2 hozzászólás