Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

11:00

Jönnek a 24. Gyergyóremetei Falunapok

10:48

A szabályos parkolásért fizetni kell, a törvénytelen ingyenes

10:28

PSG–Real Madrid csúcsrangadó – szerdán a tévében

10:04

A vigasztalhatatlan medvebocs ma már legalább hároméves medve

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Helikopter segítségét is kérték a fenyédi autóbalesethez

Négy új papot szentelnek fel, Böjte Csaba csíksomlyói lelkész lesz

Motorost ölt meg a medve a Transzfogarason – videóval

Csak a bruttó hatezer lejnél kisebb alapbérű közalkalmazottak részesülnek étkezési támogatásban

Elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el Hargita és Kovászna megyében is

Négy új papot szentelnek fel, Böjte Csaba csíksomlyói lelkész lesz

Tánczos Barna magyarázatot fűzött a nagy állami pénzbehajtáshoz

Majdnem megduplázták az egyévest – íme az új útdíjak és a büntetések

Leosztották a feladatait Tánczos Barna miniszterelnök-helyettesnek

A miniszterelnök elismerte, hogy Nicușor Dan nem akart áfát emelni

A csűr mint a székely gazda büszkesége

Fotó: Pinti Attila

A csűr volt régen a székely gazda büszkesége, gyakran büszkébb volt rá, mint a házára. A kis családi gazdaságok azonban mára eltűnőben vannak, így ezek az építmények kezdték elveszíteni eredeti funkciójukat. Ennek az építészeti értéknek a megőrzését szolgálja, ha az eredeti formavilágát és anyaghasználatát megtartva alakítják át a csűröket, akár új rendeltetést adva azoknak.

Barabás Hajnal

2023. június 27., 21:342023. június 27., 21:34

2023. június 27., 21:362023. június 27., 21:36

Szakmai konferenciát tartottak kedden Csíkdelnén a csűrátalakításokról, amelynek helyszínéül találóan választottak egy korábban átalakított csűrt, a Kulturcsűr épületét. Esztány Győző csíkszeredai építész, tervező régóta foglalkozik ezzel a témával, a szakmai fórumon kutatásairól, munkáiról osztott meg részleteket.

A csűröket kalákában építették

A szakember előadásában bevezetésként kifejtette, a csűrök karakterét a családi kisgazdaságok életformája csiszolta az idők során a használhatóság és egyszerűség elvén olyanná, amilyennek ma ismerjük.

A csűr mai formája a több évszázados tapasztalat generációról generációra továbbadott, egyre tökéletesedő mesterségbeli tudás eredménye

– fogalmazott az előadó.

Fotó: Pinti Attila

Hozzátette, közösségi mesterségbeli tudás ez, mivel ezek a csűrök a Székelyföldön elterjedt közösségi építési összefogással épültek, kalákában. Ezeknek az építményeknek a formája, az anyaghasználata és a szerkezete nagyon letisztult és egységes.

Takarmánytároló és istálló

A kezdetekről Esztány elmondta, régen a szarvasmarhákat, lovakat és juhokat ridegtartásban tartották Székelyföld hegyvidéki részein egész évben, a 19. század végétől azonban elkezdték ezeket az állatokat istállóban tartani, ekkor jelennek meg a tágas méretű csűrök és istállók. A csűröket háziállatok tartására, takarmány tárolására, régen a gabona cséplésére is használták, azonban

a mai csűr formája a takarmánytároló és az istálló épülettípusok összeépítéséből jött létre.

„A családi kis gazdaságok épülete volt ez, amelyre büszke volt a székely gazda, gyakran büszkébb mint a házára” – jegyezte meg az építész.

Építészeti jellemzői

A legrégebbi csűrök hántolt borona-rönkökből épültek, sátortetős, azaz kerekfedeles tetővel. Eleinte szalmát használtak fedésre, később zsindelyt, dránicát, majd deszkát.

Fotó: Pinti Attila

A tető formája is változott idővel: elterjedtek a nyereg- és vízvetős tetők, a csonkakonyt típusú tetők, illetve az utóbbi kettő kombinációja, a csonkakontyos vízvetős tetők. A fa alapanyag mellett megjelentek a kő-, tégla- vagy vegyes építésű változatok is.

Ennek az építménynek egyik szembetűnő jellegzetessége a nagy csűrkapu,

amely a szintén magas, akár négy méteres belmagasságú csűrközére nyílt (más nevén: szérű vagy csűr), itt csépelték régen a gabonát, kézzel vagy cséphadaróval. Ma leginkább a szénás szekér rakodására használják ezt a teret.

Kezdeti formájában a csűr két vagy három osztatú volt, istálló nélkül, a csűrköze mindkét, vagy csak az egyik oldalán az odor tereivel, ahol egykoron kévékbe kötött gabonát tárolták. Amint az istálló bekerült a csűrbe, kiszorította az egyik odor, esetleg mindkét odor helyét

– magyarázta Esztány. Ezen kívül a többi takarmányt a csűr padlásterén, a csűrhíjában vagy felső odorban tárolták. A csűr tereinek padozata régen döngölt agyagból készült, a 20. századtól kezdve azonban vastag pallódeszkákból alakították ki. A csűrhöz gyakran toldottak pajtákat, ólakat, fásszíneket, szekértárolókat, vagy építettek az eresz alá sarjúszárítókat.

Mire figyeljünk átalakításakor?

A csűrök jelentős hányada még ma is áll, és mivel egyre kevesebben gazdálkodnak, így ezeknek nagy részét raktározásra használják ma.

Fotó: Pinti Attila

„Még megvan az épületállomány jó része, ezért az újrahasznosítási lehetőségekről beszélni kell” – hangsúlyozta az előadó. Hozzátette, a legfontosabb, hogy

figyeljünk az újraépítés során az apró részletekre, például a csűr sarokpántjára, zárszerkezetére, az ácsszerkezetek megtartására, mint például a boronafalak illesztéseire, az eredeti nyílászárókra, a kő-téglafalakra, a különböző díszítésekre.

„Fontos a sok apró, szép részlet megőrzése is a felújítás során” – jegyezte meg. Hozzátéve, hogy az átalakítás során az a szerencsés, ha megőrzi az épület a régi formavilágát. Néhány olyan átalakított csűrt is bemutatott, amelyek különböző településeken többek között közösségi térként, vendégházként, művészeti műteremként, nyaralóként, vagy lakóházként hasznosultak újra.

A tervezőirodájának a honlapján egyébként részletesen tanulmányozhatók a csűr újrahasznosításának lehetséges módozatairól szóló ötletek; ugyanakkor a hagyományos székely gazdasági épület múltjáról, jelenéről és jövőjéről végzett kutatást is érdemes átböngészni.

Fotó: Pinti Attila

A szakmai fórumot az Agri-Cultura-Natura Transylvaniae Egyesület és az Országépítő Kós Károly Egyesülés szervezte, a konferencia második napján, szerdán egynapos kirándulás során fognak bemutatni jól sikerült és éppen zajló csűrátalakításokat Csíksomlyón, Gyimesben és Szentegyházán.

Csíkszék Konferencia Csíkdelne