Fotó: Pinti Attila
A csűr volt régen a székely gazda büszkesége, gyakran büszkébb volt rá, mint a házára. A kis családi gazdaságok azonban mára eltűnőben vannak, így ezek az építmények kezdték elveszíteni eredeti funkciójukat. Ennek az építészeti értéknek a megőrzését szolgálja, ha az eredeti formavilágát és anyaghasználatát megtartva alakítják át a csűröket, akár új rendeltetést adva azoknak.
2023. június 27., 21:342023. június 27., 21:34
2023. június 27., 21:362023. június 27., 21:36
Szakmai konferenciát tartottak kedden Csíkdelnén a csűrátalakításokról, amelynek helyszínéül találóan választottak egy korábban átalakított csűrt, a Kulturcsűr épületét. Esztány Győző csíkszeredai építész, tervező régóta foglalkozik ezzel a témával, a szakmai fórumon kutatásairól, munkáiról osztott meg részleteket.
A szakember előadásában bevezetésként kifejtette, a csűrök karakterét a családi kisgazdaságok életformája csiszolta az idők során a használhatóság és egyszerűség elvén olyanná, amilyennek ma ismerjük.
– fogalmazott az előadó.
Fotó: Pinti Attila
Hozzátette, közösségi mesterségbeli tudás ez, mivel ezek a csűrök a Székelyföldön elterjedt közösségi építési összefogással épültek, kalákában. Ezeknek az építményeknek a formája, az anyaghasználata és a szerkezete nagyon letisztult és egységes.
A kezdetekről Esztány elmondta, régen a szarvasmarhákat, lovakat és juhokat ridegtartásban tartották Székelyföld hegyvidéki részein egész évben, a 19. század végétől azonban elkezdték ezeket az állatokat istállóban tartani, ekkor jelennek meg a tágas méretű csűrök és istállók. A csűröket háziállatok tartására, takarmány tárolására, régen a gabona cséplésére is használták, azonban
„A családi kis gazdaságok épülete volt ez, amelyre büszke volt a székely gazda, gyakran büszkébb mint a házára” – jegyezte meg az építész.
A legrégebbi csűrök hántolt borona-rönkökből épültek, sátortetős, azaz kerekfedeles tetővel. Eleinte szalmát használtak fedésre, később zsindelyt, dránicát, majd deszkát.
Fotó: Pinti Attila
A tető formája is változott idővel: elterjedtek a nyereg- és vízvetős tetők, a csonkakonyt típusú tetők, illetve az utóbbi kettő kombinációja, a csonkakontyos vízvetős tetők. A fa alapanyag mellett megjelentek a kő-, tégla- vagy vegyes építésű változatok is.
amely a szintén magas, akár négy méteres belmagasságú csűrközére nyílt (más nevén: szérű vagy csűr), itt csépelték régen a gabonát, kézzel vagy cséphadaróval. Ma leginkább a szénás szekér rakodására használják ezt a teret.
– magyarázta Esztány. Ezen kívül a többi takarmányt a csűr padlásterén, a csűrhíjában vagy felső odorban tárolták. A csűr tereinek padozata régen döngölt agyagból készült, a 20. századtól kezdve azonban vastag pallódeszkákból alakították ki. A csűrhöz gyakran toldottak pajtákat, ólakat, fásszíneket, szekértárolókat, vagy építettek az eresz alá sarjúszárítókat.
A csűrök jelentős hányada még ma is áll, és mivel egyre kevesebben gazdálkodnak, így ezeknek nagy részét raktározásra használják ma.
Fotó: Pinti Attila
„Még megvan az épületállomány jó része, ezért az újrahasznosítási lehetőségekről beszélni kell” – hangsúlyozta az előadó. Hozzátette, a legfontosabb, hogy
„Fontos a sok apró, szép részlet megőrzése is a felújítás során” – jegyezte meg. Hozzátéve, hogy az átalakítás során az a szerencsés, ha megőrzi az épület a régi formavilágát. Néhány olyan átalakított csűrt is bemutatott, amelyek különböző településeken többek között közösségi térként, vendégházként, művészeti műteremként, nyaralóként, vagy lakóházként hasznosultak újra.
A tervezőirodájának a honlapján egyébként részletesen tanulmányozhatók a csűr újrahasznosításának lehetséges módozatairól szóló ötletek; ugyanakkor a hagyományos székely gazdasági épület múltjáról, jelenéről és jövőjéről végzett kutatást is érdemes átböngészni.
Fotó: Pinti Attila
A szakmai fórumot az Agri-Cultura-Natura Transylvaniae Egyesület és az Országépítő Kós Károly Egyesülés szervezte, a konferencia második napján, szerdán egynapos kirándulás során fognak bemutatni jól sikerült és éppen zajló csűrátalakításokat Csíksomlyón, Gyimesben és Szentegyházán.
Befejeződött a Sepsikőröspatak központjától a Vadas-tető aljág vezető útszakasz kiépítése, a véglegesített költségvetést csütörtökön fogadta el Kovászna Megye Tanácsa. A kézdiszéki úthálózatot érintő, nagy beruházásra is benyújtották a pályázatot.
Bezártak a sípályák a Madarasi Hargitán, a sízés szerelmeseit egy kis pihenés után várják 2025-ös szezonban is majd, de kikapcsolódni az év bármely szakában lehet.
A megengedettnél nagyobb területet foglaló nyári kertekért, jogtalanul kihelyezett reklámtáblákért is bírságolhat a helyi rendőrség. Jó tudni, hogy a házak felújításához felállított állványok közterület-foglalásához is jóváhagyásra van szükség.
A Maros Megyei Tanács konzultációra hívja a megye területén működő ifjúsági és ifjúságért tevékenykedő civil szervezeteket, valamint ifjúsági alapítványokat.
A Brassó, Kézdivásárhely, Csíkszereda felől Sepsiszentgyörgy felé irányuló teherforgalmat az elkerülőútra terelik, a kamionok csak alapos indokkal közlekedhetnek a városban.
Nagyszabású ingyenes koncertre készül a Bagossy Brothers Company: a népdalokkal fűszerezett dalaikat június 14-én a csíksomlyói nyeregben adják elő. Gyakorlatilag egy egybefüggő szerelmi történetet hallhatunk. Mindezt néptáncprodukcióval színesítik.
Fél napra lezárják a csíkszeredai Venczel József utca egy szakaszát április 4-én, pénteken – tájékoztatja az érintetteket a Csíkszeredai Polgármesteri Hivatal.
Ismét színpadra léphetnek Erdély tehetséges zenészei a Siculus fesztiválon. A verseny kiugrási lehetőséget kínál magyar nyelven alkotó együtteseknek, megemelt értékű főnyereménnyel, értékes díjakkal, stúdiófelvétellel és fesztiválfellépésekkel.
A magyar Indotek Group befektetési csoport tulajdonában lévő Plaza M bevásárlóközpont újabb lépést tesz a látogatók vásárlási és szabadidős élményének további javítása érdekében. A mai nap ugyanis a Plaza M megnyitotta az új Kidopolis játszóteret.
Litvániát és kultúráját ismerhetik meg az érdeklődők áprilisban a Care2Travel Egyesület és a Kájoni János Megyei Könyvtár interkulturális estjén. Ūla Čiočytė litván önkéntes mesél hazájáról, nyelvéről, szokásairól.
szóljon hozzá!