A csíkiaknál kopognak a legtöbben

A csíkszeredai Demokrácia Központ bejáratát jelző tábla. Sokak iránymutatója

„Nemzeti összefogás nélkül nem lehet kilábalni a krízisből. Azzal, hogy az év végére 200 ezer magyar teszi le az állampolgársági esküt, bebizonyítottuk, hogy nem kívánunk belesüppedni a válság bénító világába” – így fogalmazott Budapesten minap Orbán Viktor magyar miniszterelnök. A magyar állampolgárság megszerzésében, pontosabban az állampolgárság megszerzéséhez szükséges dosszié összeállításában segítenek az Erdély-szerte létrehozott huszonöt demokrácia központ munkatársai.

A legfelkapottabb iroda

„Nálunk eddig tizenötezren érdeklődtek, ötezer dossziét állítottunk össze, amelyekben összesen nyolcezer háromszáz személy kérvényezte a magyar állampolgárság felvételét. Azért eltérő a dossziék és a kérvényezők száma, mert egy iratcsomóban több ügyfél kérvénye is lehet: egy házaspár esetében például egyetlen aktacsomót állítunk ki” – értesült portálunk Tiboldi Lászlótól, a csíkszeredai Demokrácia Központ vezetőjétől.

Arányaiban a létező huszonöt erdélyi demokrácia központ közül a csíkszeredai a „legfelkapottabb”: itt fogadták a legtöbb ügyfelet, és itt állították össze az Erdélyben kiállított összes aktacsomó 12,3 százalékát.

Könnyített honosítás

„Valóban sokan keresnek fel minket, ám még mindig az az érzésünk, mintha az emberek nagy része attól tartana, hogy egy ilyen állampolgársági iratcsomó összeállítása hatalmas utánajárást igényel. Egyáltalán nincs így, az eljárás nevében is benne van, hogy ez a folyamat nem hasonlít az egykori állampolgárságok megszerzése körüli bonyodalmakhoz. Jelen esetben minden egyszerűbb, nemhiába nevezik könnyített honosításnak, illetve visszahonosításnak” – hangsúlyozza az irodavezető, majd hozzáteszi: ők nem csak a honosítási eljáráshoz szükséges iratok  összeállításában, hanem a dosszié konzulátusra való leadási időpontjának foglalásába is besegítenek.

A vidékiek egyelőre kivárnak

„Ezt a szolgáltatást természetesen ingyen végezzük, az ügyfeleknek csak a dokumentumok fordításáért kell fizetniük. Az érintetteknek annyi a dolguk, hogy találják meg annak a legközelebbi felmenőjüknek az iratait, aki valamikor magyar állampolgár volt. Íme, egy példa: akik 1940. augusztus 30. és 1945. január 20. között Észak-Erdélyben éltek, amelybe Székelyföld is beletartozott, azok a személyek az említett időszak alatt magyar állampolgárok voltak, ezért az ő esetükben nagyon egyszerű a dosszié összeállítása. Sőt az említett periódusban élők leszármazottai is egyetlen papírral, a felmenő valamely hivatalos okiratával igazolhatják, hogy van olyan családtagjuk, aki valamikor magyar állampolgár volt” – példálózik Tiboldi. Házastársak esetében a feleknek saját felmenői águkon kell igazolniuk elődeik magyar állampolgárságát.

Az ötezredik, Csíkszeredában összeállított honosítási dossziét Karda Erika Györgyi sepsiszentgyörgyi lakos vehette át hétfőn

A csíkszeredai irodát eddig nagyrészt a megyeszékhely lakói, valamint a környező településeken élők keresték fel. „A vidékiek továbbra is kivárnak. Épp ezért úgy döntöttünk, hogy ezentúl kihelyezett fogadóórákat tartunk. Gyimesközéplokon már nyolc alkalommal jártunk, hamarosan Csíkszépvízen és Csíkszentdomokoson, illetve valamely alcsíki községben fogunk kihelyezett fogadóórákat szervezni” – jegyzi meg az illetékes.   

Számok Erdélyből

Erdélyben a demokrácia központok eddig 67 ezer személynek állították össze a magyar állampolgárság megszerzéséhez szükséges iratcsomóját. A legtöbben Csíkszeredában (8300 személy) fordultak az illetékes irodához. Marosvásárhelyen 7400-an, Sepsiszentgyörgyön 5100-an,  Székelyudvarhelyen 4500-an, Kolozsváron 7600-an, Nagyváradon 5800-an, Szatmárnémetiben 5700-an, Brassóban 1900-an, Nagybányán 3400-an, Gyergyószentmiklóson pedig 2300-an vették igényben a helyi demokrácia központok segítségét. A kisebb „forgalmat” lebonyolító székelyföldi irodák: Kézdivásárhely (1900), Székelykeresztúr (920), Kovászna (530), Nyárádszereda (560), Erdőszentgyörgy (320), Barót (650).