Fotó: Szabó Ádám
Az utóbbi hónapokban egyre nagyobb az érdeklődés az alternatív energiaforrások iránt, s mióta Környezetvédelmi Alaptól magánszemélyek is igényelhetnek támogatást, a napelemes rendszerek különösen a középpontba kerültek. A téma egyik csíkszeredai szakértőjét, Dávid Zoltán vállalkozót faggatuk.
2011. február 03., 22:202011. február 03., 22:20
2011. február 04., 09:592011. február 04., 09:59
– Érdemes Csíkban napelemes rendszerbe beruházni? – kérdeztük Dávid Zoltánt.
– Az országos statisztikai adatok szerint Hargita megye elég jó helyzetben van a napsütés és a napenergia szempontjából. Mivel magasabban fekszik, a légszennyezés is kisebb és az infrasugárzások is sokkal hatékonyabbak a mi vidékünkön és általában a hegyvidékeken, mint máshol, így a napkollektoroknak is nagy a hatékonyságuk. Ugyanakkor a Csíki-medencében, a mikroklímája miatt, eléggé kevés a napsütés a hideg periódusban. A csíkszeredai meteorológiai állomás adatai szerint a legkevesebb napsütés február és november hónapokban van: mindössze 10–11 nap. A többi hideg hónapban is kevés a napsütéses periódus: mindössze napi 6–8–9 óra. Nyári időszakban viszont két kollektorral elegendő napenergiát tudunk összeszedni ahhoz, hogy egy 300 literes tartályban 65 fokos vizet kapjunk minden nap.
Mivel mi a napnak az infrasugárzását használjuk és abból származó hőt, ezért vidékünkön a vákuumcsöves napkollektoros rendszerek az hatékonyabbak. Ezek a napnak az infrasugárzását maximálisan fel tudják használni, ugyanis a vákuumcső egy üveghenger, amely bármilyen szögből a napnak az infrasugárzását összeszedi, és ugyanazt a hatékonyságot biztosítja, miközben ezzel szemben a síkkollektorok hatékonyságának a legfontosabb feltétele az, hogy merőlegesen süssön rá a nap.
Jó tudni, hogy infrasugárzás akkor is van, ha esetleg vékony rétegben felhős az ég, mert az infrasugarak így is el tudják érni a felszínt, és ez elegendő ahhoz, hogy a napkollektor tudjon működni.
Dávid Zoltán
– Hogyan döntsük el napelemes rendszer tervezésekor, hogy mit válasszunk?
– Elsősorban azt kell eldöntenie a felhasználónak, hogy az év mely szakaszában szeretné használni a kialakítandó napelemes rendszert. Vannak a termoszifonos rendszerek, amelyek a gravitációt használják fel: ezekben felül van egy tartály, alul a napkollektor, és a víznek a hőcseréje gravitáció segítségével történik. Viszont ezeket a rendszereket a téli periódusra le kell üríteni, mivel a tartály is ott van elhelyezve, ahol a napkollektor, és amikor hidegre fordul az idő, a tartályba könnyen belefagy a víz, és tönkremegy. Ha a felhasználó a kevés téli napsütést is szeretné hasznosítani, úgy spirálos rendszert kell kialakítania. Ezekben egy kollektor egy külön spirálon adja át a hőt egy tartályba, és ez a spirál –45 fokra garantált fagyásgátlóval van feltöltve. Ez a rendszer nem igényel leürítést.
– Feltételezem, hogy ezek a rendszerek drágábbak...
– Valóban, mivel ehhez keverőpompa és egy vezérlő elektronika is jár. Ez az utóbbi a kontroller, amely figyeli a napelem és a tartály hőszenzorait, és ha a kettő között hőmérsékletkülönbséget veszi észre, vagyis ha a napkollektor magasabb hőmérsékleten van, mint a tartályban levő víz, akkor automatikusan elindul a keverőpompa. Ugyanakkor azért is drágább egy ilyen rendszer, mert aki egy ilyen rendszerbe akar beruházni, az eleve több napkollektort vásárol, hogy a napsütés mennyiségének csökkenésével is ugyanazt a hőmennyiséget elő tudja állítani.
– Egyébként milyen költségei vannak a napkollektoros rendszer kiépítésének? A Környezetvédelmi Alap által nyújtott hatezer lejes támogatás mennyire fedezi egy ilyen rendszer költségeit?
– Egy termoszifonos rendszer, amelyet csak nyáron lehet használni, egy nagyon kevéssel, talán 10%-al megpótolva, megvalósítható a hatezer lejes támogatással. Hogyha egy komolyabb rendszert akarunk venni, pl. egy kétkollektoros rendszert, háromszáz literes tartállyal, elektronikával, keverőpompával, akkor annak az ára elérheti a tíz-tizenegyezer lejt is felszerelési költséggel együtt. Viszont, hogy ha a hatezer lejes támogatást az ember megkaphatja az államtól, a hozzátett pénzmennyiség ezek esetében is hamar visszatérül, mert egy ilyen rendszer, amelyik a télen is tud valamit produkálni, kb. 80%-ban elő tudja állítani azt a vízmennyiséget, amire szüksége van egy négy-öttagú családnak.
További részletek a Csíki Hírlap február 4-i, pénteki számának A mi házunk rovatában.
Új emlékjellel gyarapodott pünkösdhétfőn a nyergestetői kopjafaerdő, a szabadságharc egyik utolsó ütközetének helyszíne. Sulyok Tamás magyar köztársasági elnök a kopjafaavatást követően a székely hősök emlékművénél is fejet hajtott.
Három gépjármű balesetezett Csíkrákoson hétfőn, három személyt kórházba kellett szállítani – tájékoztat a Hargita megyei tűzoltóság sajtóosztálya.
Ezrek zarándokoltak idén is a Gyimesekbe, ahol imával és mély lelki tartalommal ünnepelték pünkösdvasárnapot a kontumáci templom melletti szabadtéri oltárnál bemutatott szentmisén.
A csíksomlyói nyeregbe sokan nemcsak imával, hanem kisszékkel is érkeztek. A búcsúra zarándoklók között egyre többen választják a kényelmesebb megoldást, összeállításunkban megtekintheti, milyen ülőalkalmatosságokat hoztak a Csíksomlyóra látogatók.
Naptári szempontból igencsak kitolódott az idei pünkösd, de ez még így, ebben az időszakban is szokatlan: 30 Celsius-fok volt szombaton a legmagasabb hőmérsékleti érték Csíkszeredában.
Nem az a medvebocs tévedt a csíkszeredai Kalász lakótelepre, amelyiket a nyeregből elhajtottak, de az biztos, hogy ezt most már nem fogják mással összetéveszteni – részletek a tegnap éjjeli „medvevadászatról”.
Medve jelenlétéről küldött Ro-Alert figyelmeztető üzenetet a csíkszeredaiaknak a Hargita megyei katasztrófavédelem. A vadállat az emberektől való félelmében egy fára menekült, ahonnan csak később, elkábítva tudták lehozni.
Korán keltünk és annyi időt töltöttünk Csíksomlyón, amennyit csak tudtunk – beszélhetik egymás közt a zarándokok, megosztva a szombati élményeket. De mondhatják fotóriportereink is, akik egy kicsit másfajta szolgálatot, sajtószolgálatot teljesítettek.
Noha rendszerint eső, sőt gyakran zápor zavarja – illetve ha úgy tetszik, áldja – meg a zarándokokat a pünkösdi búcsú idején a csíksomlyói nyeregben, 2025-ben szó sem volt hűsítő csapadékról.
Idén 335 ezer zarándok gyűlt össze a csíksomlyói nyeregben szombaton. Közülük többeket kellett ellátni egészségügyi szempontból, egy személyt pedig újra kellett éleszteni. Megterhelő volt a hőség a zarándokok számára.
szóljon hozzá!