Történelmi régiók igen, Székelyföld nem

Igen a történelmi régiók visszaállítására, nem a Magyar Autonóm Tartomány „szomorú emlékeit\" felidéző önálló Székelyföld létrehozására – hangzott el a legtöbb meghívott előadásában a hét végén, Marosvásárhelyen. Végigfutva a Románia regionalizációja – hagyomány és európai modell között címmel rendezett konferencia szervezőinek és felszólalóinak a névsorát, már a rendezvény előtt borítékolható volt, hogy a felkért előadók közül egyetlen személy sem teszi le a garast az önálló székelyföldi övezet létrehozása mellett. Noha a rendezvény fővédnökeiként bekonferált miniszterek, Liviu Dragnea kormányfő-helyettes és Mircea Duşa, a védelmi tárca vezetője az utolsó pillanatban lemondták részvételüket, a prezídiumban és a Petru Maior Egyetem aulájában helyet foglalók eddigi közmegnyilvánulásai garanciát jelentett egy kis magyarellenes hangulat teremtésére. Nem hiába választotta ketté köszöntőjében a megjelenteket „drága jóemberekbe\" és „tisztelt ellenfelekbe\" Ioan Sabău-Pop főszervező, hisz a résztvevők zömével az elmúlt két évtized során leginkább a Vatra Românească hajdani gyűlésein lehetett találkozni.

A Marosvásárhely 1990-es fekete márciusában aktív szerepet vállaló személyek, egykori katonatisztek, a Hargita és Kovászna megyéből érkező hivatásos feljelentők vagy a beszélgetést irányító Ioan Selejan ortodox püspök közül mindenik hozzátette a maga, tudományos burokba bújtatott magyarellenes részét. Ebben a környezetben a mérsékeltnek és „normálisan\" gondolkodó Cornel Sigmirean egyetemi tanárnak sem tűnt meglepőnek a véleménye, miszerint a sztálini ihletésűnek nevezett Magyar Autonóm Tartományhoz hasonló régiót semmiként nem lenne szabad létrehozni.

Ezt erősítette meg Ioan Lăcătuşu, a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fórumának az alelnöke, hangsúlyozván, hogy a hazai akadémikusok sem támogatják a magyar pártok elképzelését. Lăcătuşu különböző számadatokat mutatott be, melyek segítségével „ki lehetne egyensúlyozni\" az etnikai arányokat, ha a három megye egybemarad. Lehetséges megoldásként Brassó vagy Beszterce-Naszód a Székelyföldhöz való csatolását javasolta. „Szinte egyetlen román sem akar önálló Székelyföldet. Ennek mindössze két támogatója van: Smaranda Enache és Dorin Florea\" – nevezte meg az emberjogi harcost és Marosvásárhely polgármesterét a felszólaló.

Az etnikai szeparáció ellen emelte hangját Ecaterina Andronescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátora is, mondván, hogy Székelyföld önállósodása „komoly károkat okozna” az ország számára. Radu Baltasiu, a Román Akadémia tagja, aki egyenesen „perverz kísérletnek” tartja Maros, Hargita és Kovászna megye társulását, pótcselekvésnek, Lucian Chiriac ügyvéd átláthatatlan folyamatnak nevezte a regionalizációt, melynek során az ország szuverenitása foroghat kockán.

„Mi lesz az egységes román nemzeti államból, amiért őseink harcoltak?\" – tette fel a költői kérdést az utóbbi. A választ videóüzenetben Dinu C. Giurescu akadémikus adta meg, mondván, hogy a régiók létesítése az ország föderalizálásához vagy egyenesen annak széteséséhez vezet majd. Az előadók még egy dologban megegyeztek: a leendő régiókat semmiként nem számokkal vagy fantázianevekkel, hanem a történelmi elnevezéseikkel kell majd megjelölni.

Annak dacára, hogy a felvezetőben, házigazdaként Cornel Sigmirean még a „színes vélemény-nyilvánítás fórumának” nevezte a rendezvényt, a konferencia egyoldalúsága miatt az a négy-öt meghívott, akiről köztudott, hogy más véleményt képvisel, a szünet után nem tért vissza a széksorokba.