
A média óriási szerepet játszik abban, hogy az emberek miként vélekednek a 2001. szeptember 11-ei terrortámadásról – hangzott el a Magyar Külügyi Intézet (MKI) konferenciáján csütörtökön Budapesten.
2011. szeptember 08., 17:592011. szeptember 08., 17:59
2011. szeptember 14., 14:582011. szeptember 14., 14:58
A terrorakció folyamán a géprablókkal együtt összesen 2995 ember vesztette életét
A terrortámadás közelgő évfordulója alkalmából szervezett rendezvényen Kiss J. László, az MKI tudományos igazgatója kiemelte, hogy a világpolitika eseményeit a „nagy médiaügynökségek közvetítésével” tapasztalják meg az emberek – írja az MTI. A média és a terrorizmus „szoros szimbiózisban” él, mivel a terroristáknak fontos a hallgatóság figyelmének megszerzése a megfélemlítés elérésére, és arra is törekednek, hogy „kvázi legitim státust” szerezzenek a médiában, hogy hasonló szerephez jussanak, mint a politikai vezetők. A médiának pedig nagy nézettséget jelent a terrorizmus – tette hozzá.
Lattmann Tamás nemzetközi jogász hangsúlyozta: amiatt, ahogyan a média a terrortámadások jelentőségét hangoztatta, olyan elvárások alakultak ki, hogy szeptember 11. fordulópont legyen, amely nagy változásokat hoz. Ezzel szemben a nemzetközi jogban az elmúlt tíz évben nem történt látványos változás a terrortámadások miatt. Az események inkább az államok gyakorlatában hoztak változásokat, semmint például a jogforrásokban – vélekedett. A szeptember 11-én történtek leginkább a fegyveres erők alkalmazásában és az emberi jogok védelmében éreztették hatásukat az államok gyakorlata szempontjából – mutatott rá Lattmann Tamás.
Balogh István, az MKI tudományos munkatársa arról beszélt, hogy George W. Bush amerikai elnök doktrínája annyiban sikeres volt, hogy kezdeményező külpolitikát folytatott, amely a kiszámíthatatlanságra épített, így miután Irakban Szaddám Husszein rezsimje megdőlt, nem lehetett tudni, melyik állam lehet a következő, ami elrettentő hatású volt. További eredmény, hogy Líbia lemondott a tömegpusztító fegyverekről, Szíria pedig kivonult Libanonból. Hozzátette: hosszú távon kudarcok is jelentkeztek, mert Irak dezintegrálódott, Afganisztán instabillá vált a beavatkozás után, Irán és Észak-Korea pedig egyre nagyobb hangsúlyt helyez nukleáris programjára, mert úgy látja, így talán megelőzheti, hogy hasonló sorsra jusson, mint Szaddám Husszein, akinek nem voltak atomfegyverei. Továbbá az Egyesült Államok megítélése romlott, és Moszkvával és Pekinggel sem alakultak kedvezően a kapcsolatai – jegyezte meg Balogh István.
A szakértő úgy vélekedett, a Bush-doktrína egyes elemei Barack Obama elnöksége alatt is továbbélnek, például a terrorizmus elleni harc hasonlóan agresszív, és – ahogyan azt Líbia esete is mutatja – továbbra is megfigyelhető a támaszkodás a katonai erőre.
N. Rózsa Erzsébet, az MKI koordinációs igazgatója szerint az arab világban kevés közvetlen hatással járt szeptember 11., a térség inkább az Egyesült Államok lépéseire reagált. Míg voltak, akik szimpátiát éreztek az amerikaiakkal a történtek miatt, mások úgy vélték, „azt kapták, amit megérdemeltek”. Voltak, akik szívesen együttműködtek az Egyesült Államokkal a terroristák elleni küzdelemben, mert a terroristák, mint a fennálló rend ellen lázadók, egyfajta „közös ellenségnek” számítottak – idézte fel. N. Rózsa Erzsébet. Kiemelte: az arab világot sokkolta a terrortámadás után kialakult arab- és iszlámellenesség.
Wagner Péter, az MKI munkatársa azt hangsúlyozta, hogy szeptember 11. előtt az al-Kaida elsőbbsége a „dzsihadista szervek” között korántsem volt egyértelmű. 2001 után a világ több pontján jelentek meg olyan szervezetek, amelyek csak jelképesen kötődtek az al-Kaidához, viszont a nevében követtek el terrortámadásokat. Jelenleg egyre inkább az interneten toborzott, a szervezethez nem szorosan kapcsolódó egyének és csoportok jelentenek fenyegetést – mondta. Kitért arra is, hogy Oszama Bin Laden irányítása alatt az al-Kaidának volt egyfajta „vállalati jellege”: szigorú előírások határozták meg a szervezet működését, felépítését és a felelősségi köröket.
Rácz András, az MKI főmunkatársa arra emlékeztetett, hogy szeptember 11. után Vlagyimir Putyin akkori orosz elnök támogatásáról biztosította a terrorellenes harcban az Egyesült Államokat, ez politikai és műveleti támogatást egyaránt jelentett, például hírszerzési adatokat adtak át. Putyin cserébe szabad kezet kért Csecsenföldön, és ezt megkapta Bushtól – fogalmazott. Rácz András úgy vélte, ez a szoros együttműködés a két ország között korábban elképzelhetetlen volt, és hamar ki is fulladt, de mindenképpen jelentős volt. Oroszországban a 2001-es események nem jelentettek fordulópontot a belföldi terrorizmus elleni küzdelemben, „Oroszország szeptember 11-éje” inkább a 2004-es beszláni túszdráma volt – tette hozzá. Az észak-oszétiai Beszlánban 2004 szeptemberében több mint 1200 gyereket és felnőttet ejtettek túszul terroristák egy iskolában. A kiszabadítási akcióban 334 ember, köztük 186 gyermek meghalt. A terrorakciót Samil Baszajev, a csecsen szeparatisták egyik vezetője vállalta magára.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kormányközi nukleáris energetikai együttműködési megállapodást ír alá amerikai kollégájával, Marco Rubióval – közölte a tárcavezető pénteken Washingtonban.
Intercity vonat ütközött személyautóval a Pest vármegyei Szentmártonkátán, a Vasútsoron lévő vasúti átjárónál kedd este romániai idő szerint tíz óra után, a járműben utazó hat ember közül öten életüket vesztették.
Elhunyt Dick Cheney, az Egyesült Államok korábbi alelnöke, védelmi minisztere és republikánus kongresszusi képviselője – jelentette be családja kedden.
A római belvárosban hétfőn összeomlott középkori torony romjai alá szorult román munkás meghalt a kórházban, miután több mint tíz órával a baleset után élve kiemelték a romok közül.
A magyar miniszterelnök november 7-én Donald Trump amerikai elnök vendége lesz a Fehér Házban, a találkozón energetikai, gazdasági, pénzügyi együttműködésről és a béke lehetséges kimenetéléről is tárgyalnak majd.
Elfogytak a rendelkezésre álló jegyek a magyar labdarúgó-válogatott utolsó világbajnoki selejtezőmérkőzésére, melyet az ír csapattal játszik november 16-án a Puskás Arénában. Székelyföldi szurkolóknak is sikerült jegyet vásárolniuk.
Nyolc magyar és két német állampolgár, valamint a kenyai kapitány tartózkodott azon a kisrepülőgépen, amely lezuhant kedden Kenya partvidékén, a légikatasztrófának nincsenek túlélői – közölte a gépet üzemeltető Mombasa Air Safari légitársaság.
Súlyos börtönbüntetésekre ítéltek hétfőn Skóciában öt román állampolgárt szexuális bűncselekményekért, embercsempészetért és kelet-európai nők prostitúcióra kényszerítéséért.
Lemondott vasárnap Andreja Katic szlovén igazságügyi miniszter és Bostjan Poklukar belügyminiszter, miután előző nap hajnalban az ország délkeleti részén található Novo Mesto városban meggyilkoltak egy férfit.
Tesztelték a Burevesztnyik hiperszonikus, pilóta nélkül manőverező repülőgépet október 21-én – jelentette Valerij Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke Vlagyimir Putyin elnöknek vasárnap egy vezetési ponton.
szóljon hozzá!