Ebben azonban nem szerepelnek azok, akik még nem óvodaérettek, sem pedig azok, akiket nem írattak be, vagy „lemorzsolódtak” a rendszerből. A szervezet becslései szerint tehát mindent összevetve mintegy 250 ezerre tehető Romániában a külföldön dolgozó szülők által itthon hagyott gyerekek száma. Egy négy éve született törvénymódosítás értelmében a szülők távozásuk előtt negyven nappal kötelesek bejelenteni a helyi önkormányzat szociális osztályán, hogy elhagyják az országot, és meg kell nevezniük azt, akire a gyerek felügyeletét bízzák, hogy majd bírósági végzéssel teljes jogú képviselőként ismerjék el az illetőt. Ez azért is fontos, mert a szülők távollétében bármi történhet a gyerekkel, és ha például sürgősségi egészségügyi ellátásra szorul, nincs aki aláírja az ehhez szükséges beleegyezéseket. Ennek ellenére,

„A szülőknek is mindig elmondom, hogy ha nagyon le akarjuk egyszerűsíteni a szülői feladatkört, akkor két dologra van szüksége a gyerekeknek: feltétel nélküli elfogadásra és biztonságra. Most ha belegondolunk, pont a biztonságérzete rendül meg annak, akinek a szülei nincsenek vele folyamatosan. A biztonság a gyereknek egy állandó lakhelyet és állandó személyeket jelent nagy vonalakban. Úgyhogy természetes, hogy a gyerek sérül. Mindegyik, csak minden gyerek másképp fejezi ezt ki” – fogalmazott lapunknak Fogarasi Gyöngyi pszichológus, iskolai tanácsadó.

Mint mondta, a személyiségfejlődésnek sok oldala sérül, például a nemi szerep egészséges kialakulása – nincs apa, akit utánozni lehet, nincs követendő modell. Az itthon maradó nagymamák gyakran panaszkodnak, hogy a gyerekek, főleg a fiúk kezelhetetlenné válnak, iskolában is nehézségeik vannak az alkalmazkodás, tanulás terén is. Érthető, mert

legtöbbjük nehezen birkózik meg a feladattal – tette hozzá a szakember. Egy lapunknak nyilatkozó marosvásárhelyi nagymama ugyanerre panaszkodott.

– panaszolta lapunknak a nagymama, aki megérti, hogy miért vállaltak a szülők külföldön munkát. Szerinte itthon nem tudták volna fenntartani a családot, így pedig havonta küldenek pénzt neki, hogy semmiben ne szenvedjen hiányt a gyerek.

Kisebb gyerekek esetén a szülők teljesen kiesnek a szülői szerepből, a kötődést illetően is, hiszen a gyermek ahhoz kötődik, akivel több időt tölt, aki gondozza őt – fejtette ki a pszichológus, hozzátéve, azonban mégiscsak szerencsés eset az, ha van állandó személy a gyermek életében.

– tette hozzá Fogarasi Gyöngyi, aki azt tanácsolja a külföldön vendégmunkásként dolgozó szülőknek, hogy amikor haza jönnek, töltsenek sok időt a gyerekkel, és ne ajándékokkal kompenzálják a távollétet, mert ezzel a gyerek értékrendje is sérülhet.

A Mentsétek meg a gyermekeket Alapítvány az ország 17 településén hozott létre központokat, köztük Marosvásárhelyen és Segesváron, ahol szakemberek foglalkoznak azokkal a gyerekekkel, akiknek a szülei külföldön dolgoznak. Az elmúlt több mint hat év során több mint hatezer gyereket karoltak fel, a központokban pszichológus dolgozik, és nevelők segítenek nekik tanulni. A szervezetnek ugyanakkor van egy ingyenesen hívható telefonvonala is, a 0800-070.040-es számon lehet elérni, valamint egy honlapja, a copiisinguriacasa.ro, ahol a szülők, illetve a gyerekekkel itthon maradt személyek is megkaphatják a szükséges információkat.