Székelyek a patkóban

Tekintse meg galériánkat!

A székely zászló lobogott pénteken Budapesten az Országgyűlés épületén, amelyről Kövér László házelnök, a rendezvény házigazdája kijelentette, hogy a találkozó miatt szimbolikusan is elmondható, hogy a Parlament nem csupán az ország, hanem a nemzet háza is. A Felsőház tanácstermének patkó alakban elhelyezett üléseit nagyrészt népviseletbe öltözött székelyek foglalták el pénteken, mint egykor a múlt század elején. Ezért is határozta el budapesti tanácskozásán a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), hogy kimondja a folytonosságot az 1918. november 19-én Budapesten és a 2003. október 26-án Sepsiszentgyörgyön létrehozott SZNT között. Ugyanakkor felkérték a magyar kormányt és a magyar állam intézményeit, hogy minden rendelkezésükre álló eszközzel támogassák Székelyföld autonómiatörekvéseit a nemzetközi fórumokon, valamint a Magyarország és Románia közötti államközi kapcsolatokban. Emellett kérték, hogy fordítsanak kiemelt figyelmet a kapcsolattartásra a Székelyfölddel. Arra is felkérték a magyar és a román külügyminisztériumot, tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy a két ország közötti szerződésbe kerüljenek bele az Európa Tanács ajánlásainak az autonómiára, a regionalizációra vonatkozó rendelkezései, Székelyföld autonómiáját pedig nevesítsék.

Kövér László házelnök az ülés előtti sajtónyilatkozatában kitért arra, hogy a találkozót azért éppen ezen napon tartják, mert 1918-ban ekkor kezdeményezte Bethlen István későbbi miniszterelnök a korabeli SZNT megalakulását, s a tanács a bolsevista diktatúra bekövetkeztéig a felsőházi teremben ülésezett.

A tanácskozás előtt a küldöttek a Szentegyházi Gyermekfilharmónia székely ruhába öltözött tagjaival együtt elénekelték a Parlament lépcsőjén a magyar, majd a székely himnuszt.
Izsák Balázs SZNT-elnök a tanácskozáson elmondott beszédében kijelentette, hogy Székelyföld ma olyan kulturális örökséget őriz, amely a magyar nemzet egészének közkincse. „Ezért céljaink nem csak a székelyek megmaradását szolgálják, de az egész magyarság javát is” – hangoztatta. Izsák nem adott igazat azoknak, akik a székely autonómiatörekvések kifulladását jósolják, de azoknak sem, akik szerint ezek a törekvések elveszítették volna időszerűségüket.

A tanácskozáson Kövér László megígérte, hogy az erdélyi magyarság autonómiatörekvésében mindig számíthat a magyar Országgyűlés erkölcsi és politikai támogatására. Beszéde végén Kövér azt kívánta, hogy az SZNT váljon a román állam által elismert, és a mindenkori magyar állam által támogatott kormányzati, önkormányzati szervezetté.

Az ülésen felszólalt Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke is, aki javasolta a magyar választójog kiterjesztését azon határon túli magyarok számára, akik igénylik az egyszerűsített magyar állampolgárságot. A politikus szólt a szórványkollégiumok székelyföldi megteremtésének szükségességéről, hogy ilyen módon megállítható legyen a szórványban élő magyarság asszimilációja. Az MPP-elnök szükségesnek nevezte az úgynevezett jégkorong akadémia megalapítását Gyergyóban és Csíkban, valamint egy hasonló jellegű, a teremfoci utánpótlását elősegítő intézmény létesítését Székelyudvarhelyen. Szász beszélt még a székelyföldi repülőtérépítés és a székely pénznek bevezetéséről alkotott elképzeléseiről is. Szerinte egy légikikötővel, a székely hitelintézettel és a pénzt helyettesítő székely utalványok bevezetésével fel lehetne karolni a székely vállalkozásokat. Az MPP vezetője bejelentette, hogy Magyarországon megalakítják a Székelyföldért Társaságot a Tibetért Társaság mintájára. Az ehhez rendelt alapítvány védnöke Szász szerint Kövér László lesz.

A tanácskozás résztvevőit levélben üdvözölte Schmitt Pál köztársasági elnök.