NATO: Oroszország hamar lerohanná Ukrajnát

Philip Breedlove amerikai tábornok, aki egyben az Európában állomásozó amerikai erők főparancsnoka is, a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai lapnak és a Reuters hírügynökségnek adott nyilatkozatában mintegy 40 ezer főre tette a térségben levő orosz katonák számát, és nagyon aggasztónak minősítette a helyzetet.

Az orosz erők nagyon kis részéről bizonyos mozgás volt megfigyelhető, de annak nem mutatkozott jele, hogy a katonákat visszavonnák a laktanyákba – ismertette az amerikai tábornok a NATO legfrissebb megállapításait.

Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára szintén szerdán úgy vélte: Moszkva arra törekszik, hogy helyreállítsa az orosz befolyási övezetet a volt Szovjetunió területén.

Amerikai szankciók Moszkva ellen

Az amerikai képviselőház még kedden nagy többséggel megszavazta az Ukrajnának nyújtandó egymilliárd dolláros hitelgaranciáról és az Oroszország elleni szankciók bevezetéséről szóló törvényt. A jogszabály 378 szavazatot kapott 34 ellenében.

A kétpárti kezdeményezéssel született törvény tervezetét már korábban megszavazta a szenátus, így a képviselőházi jóváhagyás után már csak Barack Obama elnöknek kell aláírnia ahhoz, hogy életbe lépjen.

A törvény a hitelgarancián felül további 50 millió dollárt irányoz elő az ukrajnai demokratikus kormányzás és a korrupcióellenes harc finanszírozására. A képviselőház által megszavazott törvény szankciókat léptet érvénybe azon orosz és ukrán tisztségviselők ellen, akik felelősek az ukrajnai erőszakért és emberi jogsértésekért, aláásták Ukrajna szuverenitását és érintettek voltak az ukrajnai korrupcióban.

Szünetel a NATO–orosz együttműködés

A NATO is szankciókról döntött kedden: a katonai szövetség felfüggeszt minden gyakorlati polgári és katonai együttműködést Oroszországgal. Az atlanti szövetség tagállamainak külügyminiszterei által kiadott nyilatkozat a döntés indokaként a Krím félsziget Oroszország által történt bekebelezésére hivatkozott.

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete elítélte Oroszország jogellenes ukrajnai katonai beavatkozását, azt, hogy orosz részről megsértették Ukrajna szuverenitását, területi épségét. „Nem ismerjük el Oroszország illegális és illegitim törekvését a Krím annektálására” – fogalmaztak a miniszterek. Egyúttal támogatásukról biztosították az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ukrajnai megfigyelő misszióját.

Kijev ellenzi az ország föderalizációját

Kijev nem egyezik bele Ukrajna föderalizációjába, de nagyobb jogkörökkel ruházza fel a helyhatóságokat – közölte Andrij Descsica, az ukrán külügyi tárca irányítója kedden, reagálva Moszkva ezzel kapcsolatos javaslatára. „Ukrajna sosem fog engedni az ország föderalizációjával kapcsolatos orosz követeléseknek” – szögezte le Descsica újságíróknak nyilatkozva Brüsszelben az NATO-ukrán bizottság ülése után.

Moszkva ugyanakkor szerdán jelezte: aggódik amiatt, hogy az ukrajnai alkotmányreform társadalmi vita és a nyilvánosság kizárásával folyik.

Nem szeparatizmus a magyar civil szervezetek nyilatkozata
Valerij Luncsenko, Kárpátalja kormányzója nem ellenzi a kárpátaljai magyarok jogainak bővítését, csupán egyes magyarországi politikai erők szeparatista felhívásait ítéli el. Luncsenko szerdán elmondta, hogy egy nappal korábbi nyilatkozatát – amely szerint szeparatizmusként értékelhető a 40 magyar szervezet és három történelmi egyház elmúlt hétvégén Beregszászon közzétett, kulturális és regionális önrendelkezést igénylő nyilatkozata – az ukrán és a magyarországi média nem megfelelően interpretálta. Kijelentette, hogy nyilatkozatában kizárólag a magyarországi Jobbik „szeparatista, Ukrajna területi integritását sértő felhívásait\" ítélte el, de nem ellenezte a kárpátaljai magyarság jogainak bővítését.