Feltételezések szülte szenzáció öt medvebocsról

Hogy rekord lenne az egy anyamedve által ellett öt bocs, egyszerűen nem igaz •  Fotó: Râmnicu Vâlcea Week

Hogy rekord lenne az egy anyamedve által ellett öt bocs, egyszerűen nem igaz

Fotó: Râmnicu Vâlcea Week

Rekord Európában, van Berislăveștien egy 5 bocsos anyamedvénk címmel jelent meg január 11-én a Râmnicu Vâlcea Week turisztikai lapban egy cikk, amely nagy érdeklődést és reakciót váltott ki. Ahhoz, hogy tárgyilagosan véleményt formálhassunk ez ügyben, szükséges a közlemény címén túl a részletek ismerete is.

Farkas Attila

2018. január 20., 19:042018. január 20., 19:04

2018. január 20., 19:072018. január 20., 19:07

Lényegében arról van a cikkben szó, hogy egy vaddisznóvadászat alkalmával a hajtók felzavartak egy anyamedvét, amely előbb megtámadta a hajtók egyikét, majd elmenekült. A helyet alaposabban megvizsgálva

találtak öt, nemrég született bocsot,

és erről fényképeket is készítettek.

Ahogy azt már megszokhattuk, a vélemények nagy része érzelmi indíttatású. A történet önmagában érdekes, de feltételezgetések nélkül nem elég szenzációs.

Az, hogy rekord lenne az egy anyamedve által ellett öt bocs, az nem igaz sem Európában, sem pedig Romániában.

Igaz, ritkán, de ilyen esetek előfordulnak. Az már érdekesebb, hogy amennyiben a felzavart anyamedve nem tért vissza, vagy későn tért vissza a helyszínre, a bocsok nagy valószínűséggel elpusztultak. Erre vonatkozó információ azonban nincs. Nem ismert a történet folytatása, csak az, hogy egy településhez közel van a „barlang”, valamint az, hogy az erdészek takarmányt helyeztek ki az anyamedve számára, és büszkék a „hős anyára”.

Az egyébként irreleváns – barlang helyszínére vonatkozó – információ azt sugallja, hogy igazából, ha elpusztultak a bocsok, az sem tragédia, mert így is sok a medvék és emberek közötti konfliktus. A segítő szándékkal kihelyezett takarmány pedig az anyamedve életkörülményeinek javítását szolgálja, ami állatvédelmi és természetvédelmi szempontból egyaránt dicséretes.

A leggyakrabban emlegetett feltételezés – ami a legtöbb vita forrása is – arra irányul, hogy valójában visszatért az anyamedve vagy nem, illetve elpusztultak a bocsok, vagy túlélték a kalandot. Rengeteg érvet fel lehetne sorakoztatni mindkét forgatókönyv igazolására, de továbbra is a feltételezgetések csapdájában maradnánk. Ugyanakkor, ezt a dilemmát egyszerűen fel lehetett volna oldani egy közeli fára kihelyezett vadkamerával. Utólagosan, több nap távlatában, ezt már mégsem lehet javasolni, ugyanis szándékosan és ismételten felzavarni egy anyamedvét, kifejezetten etikátlan, csendben, kis létszámú csapattal végezni ilyen tevékenységet viszont veszélyes.

Egy másik kulcskérdés a témában, az eseményt kiváltó ok, nevezetesen a téli hajtóvadászat.

Ennek a tevékenységnek a zavaró hatása kétségtelen. Olyannyira, hogy tudományos vizsgálatok kimutatták a ragadozók által zsákmányállatokban keltett félelem az utóbbiak populációdinamikájára is kihat, és a hatás esetenként erőteljesebb, mint az egyes egyedek elfogyasztása. Pontosabban, a ragadozók által okozott kockázati hatások miatt a zsákmányfajok kevesebb időt töltenek táplálkozással, több energiájuk használódik el biztonságos élőhelyek keresésére, illetve a ragadozók elöli menekülésre. A több mozgás energiaigényes folyamat, és mindezek hatására kevesebb számú, kisebb testtömegű, gyengébb túlélési esélyű utódok születnek.

A hajtóvadászatok, hatásukat tekintve nem különböznek a ragadozók zsákmányszerzésétől. Míg a zsákmányolás egyes fajok bizonyos egyedeire hat, addig a kockázati hatások az érintett élőhelyek teljes állományát érintik. A kockázati hatás – főként növényevő fajok állományaira – olyannyira erőteljes lehet, hogy

2013 óta létezik az ökológiai szakirodalomban a „félelemkeltő vadászat” fogalma

a ragadozók szerepének ember általi kiegészítéseként vagy alternatívájaként. A félelemkeltő vadászat gyakorlatilag a vadon élő növényevők vadászidényeken túli, folyamatos zaklatását jelenti, többnyire kutyákkal, olyan területrészeken, ahol ezek előfordulása nemkívánatos. A félelemkeltő vadászatot, mint vadállomány és ember közötti konfliktusok kezelésének új módszerét emlegetik. Mielőtt részletekbe bocsátkoznánk, fontos megjegyezni, hogy

a félelemkeltő vadászat rendkívül ellentmondásos ott is, ahol alkalmazzák, és a Kárpátok ökológiai rendszereiben nincs is létjogosultsága.

Például Románia területén sehol nincs akkora vadsűrűség, hogy az állatok olyan mértékű zaklatása, amely a potenciális szaporulatra is kihat, indokolt lenne. Ragadozók esetében az ember által okozott kockázati hatások nem ismertek. Megtörténhet, hogy a növényevőkhöz hasonló populációdinamikai következményekkel járnak, de az is, hogy a vemhes és ellésre készülő medvék állományának kisebb részaránya érintett, s a következmények kevésbé drasztikusak egy olyan fajnál, amely a táplálkozási piramis csúcsán áll.

Összességében a téli hajtóvadászatok célja nem a vadon élő állatok zaklatása, hanem zsákmányszerzés. Azt feltételezni, hogy a vadászok szándékosan zavarnak fel frissen ellett anyamedvéket, rosszindulatra utal. Mindazonáltal, ilyen események főként januári hónapban gyakran előfordulnak. A megelőzés nehézsége abban áll, hogy a medvebarlang, mint fogalom, elég tág, és ritkán azonos egymást követő években. Ez utóbbi hagyományos telelőbarlangok (vagy telelőhelyek) a területet kezelő vadászatra jogosult számára ismertek. Ilyen környéken a vaddisznó hajtóvadászatokat is vagy a vadászati idény elejére szervezik, vagy biztonsági okokból elkerülik. Sok esetben azonban nem ismert a vadászok számára sem a medvék telelőhelye. Lehet ez valójában barlang, de egy földbe vájt mélyedés, egy üreges fa, szél által kiborított fák alkotta menedék, vagy bármely szélvédett, déli kitettségű, vízforrás közeli búvóhely. Rendszerint ezekre bukkannak rá a hajtók, és innen zavarnak fel téli álomban lévő medvéket. Érthető (biztonsági) okokból az ilyen, immár ismert telelőhelyek további zaklatását inkább elkerülik.

A felfedéskori zavarás hatása mindaddig találgatások tárgya lesz, míg elegendő számú ilyen barlang vadkamerás követése nem történik meg. A növényevőknél bizonyított kockázati hatások csökkentésére pedig kevesebb számú, jobban előkészített, eredményesebb hajtóvadászatok javasolhatók. Az eredményességhez hozzájárulna az is, ha a vadászok többet járnának lőtérre. Jobb lőkészséggel kevesebb sebzés történne, nagyobb terítékek lennének, és a területeket kevesebbet zavarnánk. Lehetne beszélni – főként 10 000 hektár kiterjedésű vadászterületek esetén – egy vadászterület stabil vadállományáról, nem pedig az egyik területről a másikra oda-vissza terelgetett vadállatokról, amelyekből mindenki csak csipeget.

A vitaindító cikkhez visszatérve, sajnos,

az egy anyamedve öt bocsának sincs valós információértéke.

Nem tudjuk, hogy ilyen események milyen gyakorisággal fordulnak elő, s ha mostantól próbáljuk az ilyen adatokat rögzíteni, sajnos nem áll rendelkezésre olyan régi felmérés, aminek az adataihoz hasonlíthatnánk az újakat. Tehát nem tudunk olyan megállapítást tenni, hogy ma több vagy kevesebb az egy anyamedvére eső megszületett bocsok száma az elmúlt időszakokhoz képest. Azonban, ha ma elkezdünk ilyen adatokat rögzíteni, és ezt hosszútávon folytatjuk, a jövőbeni eredmények már értelmezhetőek lesznek. Minden vadászatra jogosultat és minden vadkamera-üzemeltetőt csak arra tudunk buzdítani, hogy minél több adatot rögzítsen, és mielőtt a kamerák által készített fotókat letörölnék, dokumentálják azokat is. Nehézségek esetén segítségünkre számíthatnak.

A szerző vadgazdamérnök, ÖME-elnök

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 30., szombat

Törvénytelen a Donald Trump által bevezetett vámok többsége

A fellebbezési bíróság törvénytelennek mondta ki a Donald Trump elnök által április óta bevezetett vámok többségét pénteken, ezzel fenntartotta a kereskedelmi ügyekben eljáró szövetségi bíróság korábbi határozatát.

Törvénytelen a Donald Trump által bevezetett vámok többsége
2025. augusztus 29., péntek

Bekérették a bukaresti orosz nagykövetet az Ukrajna elleni legutóbbi támadások miatt

Bekérették a külügyminisztériumba pénteken Vladimir Lipaev bukaresti orosz nagykövetet Oroszország Ukrajna elleni legutóbbi támadásai miatt.

Bekérették a bukaresti orosz nagykövetet az Ukrajna elleni legutóbbi támadások miatt
2025. augusztus 26., kedd

Nincs garancia arra, hogy Romániát a közeljövőben felveszik az amerikai vízummentességi programba

Fontos lépések történtek az elmúlt időszakban Romániának az amerikai vízummentességi programba (Visa Waiver) való felvétele érdekében, de nincs semmiféle garancia arra, hogy ez a közeljövőben bekövetkezik.

Nincs garancia arra, hogy Romániát a közeljövőben felveszik az amerikai vízummentességi programba
2025. augusztus 21., csütörtök

Rakétatámadás érte Munkácsot, 12-en sérültek meg

Az orosz hadsereg rakétákkal és drónokkal végrehajtott kombinált légicsapást mért Ukrajnára, az eddigi adatok szerint 12 ember sérült meg a Kárpátalja második legnagyobb városát, Munkácsot ért rakétacsapásban.

Rakétatámadás érte Munkácsot, 12-en sérültek meg
2025. augusztus 20., szerda

Farkas Bertalan és Kapu Tibor kapta a Magyar Szent István Rendet

Farkas Bertalan és Kapu Tibor kutatóűrhajósok vehették át a Magyar Szent István Rend kitüntetést az augusztus 20-i állami ünnepen Sulyok Tamás köztársasági elnöktől a Sándor-palotában.

Farkas Bertalan és Kapu Tibor kapta a Magyar Szent István Rendet
2025. augusztus 20., szerda

Felvonták a nemzeti lobogót az Országház előtt az augusztus 20-ai nemzeti ünnep alkalmából

Katonai tiszteletadás mellett, Sulyok Tamás köztársasági elnök jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen, szerda reggel a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.

Felvonták a nemzeti lobogót az Országház előtt az augusztus 20-ai nemzeti ünnep alkalmából
2025. augusztus 19., kedd

Magyarország mint a béketárgyalások helyszíne?

Magyarország üdvözli a Trump–Putyin-tárgyaláson megtett lépéseket és támogatja a további tárgyalási folyamatot, különös tekintettel egy második Trump–Putyin találkozóra – közölte Orbán Viktor a Facebook-oldalán kedden.

Magyarország mint a béketárgyalások helyszíne?
2025. augusztus 19., kedd

Donald Trump szerint elérhetővé vált az ukrajnai békemegállapodás

Elérhetővé vált egy békemegállapodás az ukrajnai háború lezárására – közölte hétfőn Donald Trump amerikai elnök európai vezetőkkel és a NATO főtitkárával tartott megbeszélésének sajtónyilvános részén, Washingtonban.

Donald Trump szerint elérhetővé vált az ukrajnai békemegállapodás
2025. augusztus 18., hétfő

Hazaérkezett Magyarországra Kapu Tibor űrhajós

Mi, magyarok az ország minden tájáról, különböző hátterekkel és tapasztalattal, de egyező céllal és hivatástudattal elértük azt, hogy 45 év után újra megmutassuk a tehetségünket a világnak – jelentette ki Kapu Tibor kutatóűrhajós Magyarországon.

Hazaérkezett Magyarországra Kapu Tibor űrhajós
2025. augusztus 18., hétfő

Zelenszkij a washingtoni Trump-találkozó előtt: békére van szükségünk

Ukrajna megbízható és tartós békére törekszik, és kész „új biztonsági architektúra létrehozására” – hangsúlyozta hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Donald Trump amerikai elnökkel való találkozója előtt az X-en.

Zelenszkij a washingtoni Trump-találkozó előtt: békére van szükségünk