Erőt ad az új alaptörvény

Schmitt Pál államfő az új alapokirat utolsó sorával zárta beszédét: „Legyen béke, szabadság és egyetértés!”

Schmitt Pál szerint mostantól az új alaptörvény ad különleges tartást és szilárdító erőt, amikor szinte naponta kell megújulni, új utakra lépni, illetve erős viharban helytállni. A köztársasági elnök úgy gondolja, a magyarok sorsa minden értelemben fordulópontra jutott, és biztos benne, hogy az új alaptörvény az a „jó föld, amelyre szükségünk volt, amelyből a lelki, szellemi és gazdasági megújulásunk sarjadhat”.

A vasárnap hatályba lépett alkotmány tiszteletére a Magyar Állami Operaházban hétfőn rendezett gálaesten, amely Erkel Ferenc Hunyadi László című operájának nyitányával kezdődött, az államfő beszédében hangsúlyozta: több mint két évtizede voltunk adósak az alkotmányos megújulással, „ezzel illett volna kezdeni egykor, az átmenet idején, ahogy barátaink is tették a vasfüggöny lebontása után”.

Kiemelte, az alaptörvény attól különleges, hogy a „lelkülete mindig ott volt a magyarok gondolkodásmódjában, hagyományaiban, világlátásában, és ezeréves értékrendünkre épülve jelöli ki számunkra a követendő utat”.

A köztársasági elnök üdvözölte, hogy az alaptörvény megfogalmazásában szereplő „sok többes szám első személy” kijelentés a hazára utal, arra a közösségre, amelynek részei a világban bármerre élő magyarok éppúgy, mint az államalkotó nemzeti közösségek. „Őszintén remélem, hogy ma velünk örülnek honfitársaink, magyarok szerte a világban, ők is ünneplik az új alaptörvényt, amely nemzeti összetartozásunknak is becses okmánya” – mondta az államfő, megemlítve ugyanakkor, hogy a haza fontos részei azok is, akik „ezt a közösséget tagadják, és az összefogás, az összetartozás ellen tiltakoznak” – idézi az államfő szavait az MTI.

Schmitt Pál örömét fejezte ki, amiért az alaptörvényben ismét méltó helyet kapott a Szent Korona. Mint mondta, az nem csupán különleges tárgynak számít, hanem jogfolytonosságunk kifejezőjének, nemzeti szuverenitásunk és egységünk letéteményesének, európaiságunk közjelének.

Szólt arról is, sokak munkája kellett ahhoz, hogy az alaptörvény jogrendünk alapköve lehessen, korszerű, európai alakot ölthessen. Az eddigi, átmenetinek elfogadott, 1949-es dátummal ellátott alkotmányt immár olyan alaptörvény váltotta fel, amely széleskörű konzultáció eredményeként, a nemzeti és az európai értékekre építve született, s amely rögzíti az ország polgárainak – tartozzanak  bármely nemzetiséghez – az egyéni és a közösségi jogait – fejtette ki a köztársasági elnök.

Hangsúlyozta, az új törvény az Európai Unió alapjogi chartája szellemében meghatározza az alapvető szabadságjogokat, s megerősíti a jogállamiság és a demokrácia értékeit és intézményeit.

Emlékeztetett továbbá, hogy az alaptörvény a legfőbb közös értékeknek a családot, a rendet, az otthont, a munkát és az egészséget jelöli meg. Mint mondta, az alaptörvénynek nemcsak az előbeszéde hitvallás, de az ebből a forrásból meghozott minden döntés és minden ide visszamutató, innen induló jog „hitvallás lesz Magyarország, a magyarok jövője, európai értékrendje mellett”.

Schmitt Pál beszédét az alaptörvény utolsó sorával zárta: „Legyen béke, szabadság és egyetértés!”

Az alaptörvény és a sarkalatos törvények visszavonásáért tüntettek

Az operaház közelében hétfő este a civil szervezetek és „demokratikus ellenzéki pártok” szervezésében tartott budapesti demonstráció résztvevői az alaptörvény és a sarkalatos törvények visszavonását követelték.

Az operaház előtti tüntetésen a demokratikus jogállam felszámolása miatt aggódtak

Az operaháznál ellentüntetést is szerveztek, amelyre egy szélsőjobboldali portál hívott fel, ehhez csatlakozott a Magyar Gárda jogerős betiltása után újjászerveződött Új Magyar Gárda. Mikor a tüntetők az „Orbán, takarodj!” felszólítást kiáltották, az ellentüntetők a „Gyurcsány, takarodj!” felszólítással válaszoltak.

A néhány tízezer résztvevő jelenlétében tartott demonstráción Ripp Zoltán történész arról beszélt, hogy a demokratikus jogállam felszámolói „nem átallanak ünnepelni”. Hozzátette: „a rendszerváltás idején azt hittük, hogy Magyarország végre megtalálta a kiutat a zsákutcás történelméből”. Akkor jogállami, alkotmányos forradalom zajlott – hangsúlyozta. Kitért arra, hogy Antall Józsefet – aki a békés forradalmat éltette – „ma undor töltené el attól, amit a jobboldal nevében művelnek”.

A demokratikus ellenzék összefogásáról szólva, reményét fejezte ki, hogy a pártok és mozgalmak önös érdekeiken, egymás iránti ellenszenvükön, bizalmatlanságukon felül tudnak kerekedni.
Szerinte ma egészen más a helyzet, mint 1989-ben. Mint mondta, új rendszerváltás van éppen, a hatalom birtokosai elmélyítik a válságot, „öles léptekkel haladunk” a gazdasági káosz és a társadalmi katasztrófa felé.

Iványi Gábor metodista lelkész arról beszélt, nincs ott igazság, ahol a törvények erőszakkal, tárgyalás nélkül születnek, ahol az emberek félelemben élnek, ahol különbség van ember és ember között. Magyarország, a magyar köztársaság Európa része, és az akar maradni – hangsúlyozta.

Majtényi László, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke kijelentette: az Opera ma „a képmutatás háza”, az utca az alkotmányos erényeké, az Operában a bűn gyülekezik ma este.

Az MTI tudósítói az ellenzéki pártok képviselői közül mások mellett Mesterházy Attilát, az MSZP elnök-frakcióvezetőjét, Nyakó István, Szekeres Imre és Szanyi Tibor szocialista képviselőket, Karácsony Gergelyt, az LMP frakcióvezető-helyettesét és Bokros Lajost, az MDF európai parlamenti képviselőjét látták. Ott volt a tüntetésen Gyurcsány Ferenc volt kormányfő, a Demokratikus Koalíció vezetője.