Durva román reakció székelyzászló-ügyben

Rendkívül kemény nyilatkozatokban utasították vissza szerdán a román balliberális kormány képviselői Németh Zsolt keddi, a Székelyföldön dúló „zászlóháborúra” vonatkozó kijelentését. Mint arról beszámoltunk, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára részt vett azon az ünnepségen, amelyen kitűzték a székely lobogót Budafok-Tétény polgármesteri hivatalának falára. A politikus a rendezvényen úgy fogalmazott: azáltal, hogy Kovászna és Hargita megye prefektusai körlevélben tiltották meg a székely zászló kitűzését, „szimbolikus agressziónak vagyunk szemtanúi”. Az államtitkár hozzátette: a magyar kormány határozottan elvárja a román kormányzattól, hogy szüntesse be ezt a szimbolikus agressziót az erdélyi magyar közösség ellen.

Victor Ponta miniszterelnök kormánya szerdai ülésén agresszív hangnemben utasította vissza, hogy Romániának bárki leckéket adjon arról, miként alkalmazza a törvényeit. „Tartózkodnék a nem diplomatikus kifejezéstől, de normális esetben ezeket a megnyilvánulásokat szemtelenségeknek nevezném” – fogalmazott a szociáldemokrata kormányfő, arra utasítva Titus Corlăţean külügyminisztert, adjon határozott választ Budapestnek. Ponta hozzátette, Bukarestnek senki sem szabhatja meg, milyen zászlókat és hogyan függesszenek ki Románia területén, majd úgy vélekedett, Románia a „legmagasabb európai szabványokat alkalmazza” a kisebbségek képviselete és a helyi autonómia terén. Hasonló hangvételű közleményben fejtette ki véleményét az ügyben a külügyminisztérium is, elfogadhatatlannak, a két ország stratégiai partnerségi kapcsolatával, jószomszédi viszonyának szellemiségével ellentétesnek nevezve Németh Zsolt szavait. Bogdan Aurescu államtitkár az állásfoglalásban leszögezte, Románia nem fogad el „sajnálatos beavatkozásokat”, amelyek megsértik a román alkotmányos és törvényes kereteket. Szerinte kijelentésével magyar kollégája „egyértelműen az etnikai alapú területi autonómia” mellett foglalt állást, amelyet nem tesz lehetővé a román alkotmány, és amely nem része a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét szabályozó európai szabványoknak. „Románia teljes mértékben teljesíti a nemzetközi megállapodásokban vállalt kisebbségvédelmi előírásokat, mi több, a kisebbségvédelem területén a román modellt nemzetközi szinten is elismerik” – hangoztatta közleményében a külügyi tárca.

De a román hatóságok nem érték be a szóbeli replikával: a külügyminisztérium délután bekérette Magyarország bukaresti nagykövetét, akivel ismertették a hivatalos álláspontot. Füzes Oszkár a megbeszélés után elmondta, közölte a román féllel, hogy Budapest szerint a székely zászló kitűzésének igénye nem szemtelenség, a belügyekbe való beavatkozás, hanem a nemzeti jelképek szabad használatáról szól. „A magyar kormány szolidáris a székelyekkel, mert nem használhatják szimbólumaikat” – szögezte le a nagykövet, hozzátéve: ha Magyarországon múlik, akkor a történtek nem fajulnak diplomáciai incidenssé. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök úgy nyilatkozott, a székely zászlónak nem kellene zavarnia a román társadalmat és a hatóságokat, mivel egy közösség szimbólumáról van szó, amelynek használata nem mond ellent Románia és a románok érdekeinek. Szerinte nem kellene ilyen „gyúlékony” témákkal terhelni a magyar-román kapcsolatokat, és nem a nyilvános nyilatkozatok a legmegfelelőbbek arra, hogy megoldják a székely zászló használatát.

Eközben viszont Kovács Péter, a szövetség főtitkára gúnyos hangvételű Facebook-bejegyzésében „megköszönte” Németh Zsoltnak, hogy „megoldotta” a székelyföldi zászlóháborút, és nyilatkozatát követően a román nyelvű média „ereszti a nacionalista, magyarellenes dumát”.