Budapest aggodalmai és reményei

Kiemelte: a román kormánnyal való együttműködést Magyarország továbbra is stratégiai kérdésnek tekinti, de nem zárható ki, hogy Romániában nacionalista fordulat történik. Közölte: a magyar kabinet azoknak a román patriótáknak szurkol, akik a hazafias elköteleződés mellett a magyar kisebbséggel, a Magyarországgal való együttműködést is fontosnak tartják. Remélik – mondta –, hogy a választások ebbe az irányba mutatnak majd.

Orbán a szlovák-magyar viszonnyal kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy a magyar fél az év végéig az összes olyan ügyet szeretné megvitatni, amelyben eredmény érhető el, 2013-ban pedig a nehezebb, kisebbség- és nemzetiségközpontú kérdésekről is megkezdődhetnek a tárgyalások. Szerbiáról szólva kiemelte: minden feltétel adott, hogy jó kapcsolatokat építsenek ki. Jelezte, a szerb miniszterelnök hamarosan Magyarországra látogat, és mód lesz a találkozóra. Orbán Viktor úgy látta, folytatódhat az a politika, aminek eredményeként a Magyar Nemzeti Tanács intézményrendszere sikeresen kezdte meg kiépülését. Ukrajna kapcsán rámutatott: megpróbáltak olyan lépéseket tenni, amelyekkel bizalmi alapon erősítik a kétoldalú kapcsolatokat, de az ukrán-magyar kapcsolatok ma nem jobbak, mint egy évvel ezelőtt voltak.

A miniszterelnök hangsúlyozta: Magyarország nem kívánja feladni azt az államhatárain túlterjeszkedő felelősséget, amit az új alkotmány egyértelműen megfogalmaz. „Még ilyen gazdasági helyzetben, ilyen európai helyzetben is, Magyarország teljesíteni fogja alkotmányos kötelezettségét, azaz támogatni fogja a határon túli magyar közösségeket, részben azért, hogy sikeresebbek lehessenek, részben azért, hogy anyaországhoz kötődő kapcsolataik erősebbek lehessenek” – rögzítette Orbán Viktor. Szólt arról is, jobb esélyek vannak arra, hogy a magyarországi oktatási rendszert összekapcsolják a határon túli magyar nyelvű oktatási rendszerekkel.

A kormányfő szerint Magyarország és a Kárpát-medencei magyarság izgalmas év előtt áll. Úgy látja: a magyar gazdaság képes lesz biztosítani azokat a forrásokat, amelyek a határon túli intézményrendszerek számára szükségesek, és abban reménykedik, hogy fejlesztéseket is végre tudnak hajtani. A jelenlévő szervezetek vezetőitől programközpontú fejlesztési javaslatokat kért, és azt mondta: ha kifejezetten célzott fejlesztési javaslatokat kapnak, azok megvalósítására van esély jövőre. Szólt arról is, hogy jövő év első negyedében a környező országokban tartott választások után ismét szükség lesz egy nagyobb nemzetpolitikai tanácskozás megtartására.

Mesterházy Attila a Magyar Állandó Értekezlet szünetében megtartott sajtótájékoztatóján több tárgyi tévedést tartalmazó kijelentést tett a sajtó nyilvánossága előtt – közölte a Nemzetpolitikai Államtitkárság. Nem igaz, hogy a magyar kormány a határon túliak bevonása nélkül döntene a források elosztásáról. A tavalyi MÁÉRT zárónyilatkozatában közösen – a szocialisták által is – elfogadott elvek alapján, közösen kidolgozott kritériumrendszer szerint kerültek meghatározásra a nemzeti jelentőségű intézmények és programok, amelyekre a határon túli szervezetek tettek javaslatot. A korábbi támogatási rendszer pályázati úton nyújtott támogatást, azonban ez a nagyobb intézmények – mint például egyetemek, kulturális intézmények, oktatási programok – kiszámítható finanszírozására nem volt alkalmas. Ezt a gyakorlatot változtatták meg tavaly, amellyel az MSZP is egyetértett. Aez évtől kétszer annyi intézmény számára tették lehetővé a biztos finanszírozást a nemzeti jelentõőségű intézmények és programok körének kibővítésével, mint az előző, szociálliberális kormányzat idején.