Ajánlja az Európa Tanács a kisebbségi nyelvhasználat biztosítását

A hagyományos kisebbségek jogairól szóló, magyar kezdeményezésű jelentést fogadott el az ET parlamenti közgyűlése. A dokumentum szorgalmazza a kisebbségi nyelvhasználat biztosítását. A szekértő szerint a dokumentum jól jön a magyar közösségnek.

Balogh Levente

Bíró Blanka

2014. április 09., 19:132014. április 09., 19:13

Az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlése keddi strasbourgi ülésén elfogadta Kalmár Ferenc András magyar néppárti (KDNP-s) országgyűlési képviselő jelentését a nemzeti kisebbségek európai helyzetéről és jogairól.

A dokumentum hangsúlyozza, hogy az Európa Tanács azon tagállamainak, amelyek ezt még nem tették meg, alá kell írniuk és ratifikálniuk kell a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt, valamint a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartáját.

Az ET Parlamenti Közgyűlése felszólítja a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a hagyományos nemzeti kisebbségek által lakott területen beszélt nyelv hivatalos használatát. A Közgyűlés szerint politikai prioritásként kell kezelni a nemzeti kisebbségek jogvédelmét, mert a „kisebbségvédelem a konfliktusok megelőzésének egyik eszköze”.

A jelentésről folytatott vitában Kalmár Ferenc András hangsúlyozta: egész Európát érintő ügy a hagyományos nemzeti kisebbségek békés együttélése a többséggel. A társadalom stabilitása függ a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesülésétől – tette hozzá.

Szembenállástól együttélésig

A KDNP politikusa elmondta, hogy Dél-Tirolban a következőképpen írták le neki az olasz és a német ajkú közösség második világháború utáni viszonyának alakulását: kezdetben szembenállás volt, majd azt az egymás mellett élés, utána pedig az együttélés követte. Jó lenne – tette hozzá –, ha idővel az „egymásért élés” időszaka is bekövetkezne, de ha Európa győzni akar a globális versenyben, akkor el kell jutnia legalább az együttélés fázisába a többség és kisebbség viszonyát illetően.

A jelentéstervezet címében eredetileg az szerepelt, hogy a dokumentum a hagyományos, vagyis az őshonos nemzeti kisebbségekről szól. A vita nyomán végül egy módosító indítvány elfogadásával kivették a szövegből a „hagyományos” kifejezést, ám a tartalmi részek lényege nem változott. A „hagyományos kisebbségek” fordulattal szemben azzal a kifogással éltek – többek közt finn részről –, hogy az fogalmilag kirekeszti a romákat.


Markó Attila: nem kötelező, de jól fog

Nincs európai jogi norma arra vonatkozóan, hogy a tagállamok ratifikálják a kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt, a Nyelvi Chartát, vagy hogy szavatolják a kisebbségi nyelvek hivatalos használatát, de egy ilyen ajánlás biztatás lehet – fogalmazta meg megkeresésünkre Markó Attila, az RMDSZ parlamenti képviselője, aki a Mikó Imre jogvédő csoporttal a román hivatalos dokumentumot kiegészítendő árnyékjelentést készített az ET számára a kisebbségi nyelvhasználat romániai helyzetéről.

„Az Európa Tanács minden erre vonatkozó közlése, jelentése, ajánlása, határozata jó nekünk. Hetente kellene ilyeneket kiadnia. Minden, ami a jogbővítésre vonatkozóan kijön az ET-től, csak ráerősít arra, amit mi itthon folyamatosan hangoztatunk, visszaigazolja, hogy amit kérünk, nem idegen Európától” – fogalmazta meg az RMDSZ képviselő.

Markó Attila emlékeztetett, hogy ilyen típusú felhívásai még voltak az Európai Tanácsnak, de nem árt ezeket megismételni, mert vannak „elaludt” tagországok, melyek szándékosan vagy kevésbé, de elfelejtik ratifikálni a keretegyezményt vagy a Nyelvi Chartát.

„Szeretném látni, hogy az ET dokumentumait az Európai Unió is sajátjaként vállalja fel, de amíg ez nem történik meg, nekünk a keretegyezménybe és a Nyelvi Chartába kell kapaszkodnunk, amelyeket Románia ratifikált is” – mondta a kisebbségvédelmi szakértő. Hozzátette, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat folyamatosan azon dolgozik, hogy az alkalmazás terén is megfelelő szintre jusson a kisebbségvédelem és a nyelvi jogok biztosítása.

A képviselő elmondta, a Nyelvi Chartára alapozva négy kezdeményezése van „csövön” a Parlamentben: az igazságügyi és egészségügyi nyelvhasználatra vonatkozó, valamint az, hogy anyanyelven lehessen fordulni a jogvédőkhöz, vagyis az ombudsmanhoz és a diszkriminációellenes tanácshoz.

A jogvédő szolgálat munkatársai gyakran azzal szembesülnek, hogy a jogszabály létezik, de gyakorlatban egyáltalán nem alkalmazzák. Meglátásuk szerint állandóan figyelmeztetni kell a magyar közösség tagjait, hogy éljenek a jogaikkal, a közintézményeket pedig, hogy tartsák be a kétnyelvűséget.

 Az Európa Tanács és a Parlamenti Közgyűlés
Az Európa Tanács egy regionális nemzetközi szervezet, amelynek székhelye Strasbourg. Jelenleg 47 tagja van, de nyitva áll bármely olyan európai állam előtt, amely elfogadja a jogállamiság intézményét és garantálja állampolgárai számára az alapvető szabadság- és emberi jogokat.
Céljai a vitás kérdések tárgyalásos rendezése, a második világháború utáni újjáépítés lebonyolítása, az emberi jogok védelme. A Parlamenti Közgyűlés 318 tagját és azonos számú helyettes tagját a nemzeti parlamentek választják meg vagy jelölik ki saját képviselőik közül. A tagállamok képviselőinek száma az ország népességétől függően 2 és 18 között változik.
A nemzeti delegációk összetételének hűen kell tükröznie a nemzeti parlamentek politikai pártjait vagy csoportjait.  A 47 nemzeti parlamentből delegált képviselők a legátfogóbb fórumot alkotják. A Közgyűlés szabadon határozza meg napirendjét. Tanácskozásai fontos iránymutatást adnak az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának és a kormányközi csoportoknak, tevékenysége a képviselők révén befolyást gyakorol a kormányokra, valamint visszahat a nemzeti parlamentekre is. A Közgyűlés évente négyszer tart egyhetes ülésszakot Strasbourgban, az Európa Palota parlamenti üléstermében. 

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 28., hétfő

Román állampolgárok voltak a három halálesetet követelő magyarországi baleset áldozatai – videóval

Négyen utaztak az autóban az M1-es sztrádán vasárnap, hárman a helyszínen életüket veszítették, egyiküket pedig mentőhelikopterrel vitték kórházba a balesetet követően.

Román állampolgárok voltak a három halálesetet követelő magyarországi baleset áldozatai – videóval
2025. április 28., hétfő

Nyolc éven át rabszolgaként tartottak hét személyt

Emberkereskedelem és munkavégzésre kényszerítés gyanúja miatt indult eljárás Prahova megyében egy család három tagja ellen. Az ügyészek szerint a három gyanúsított – két férfi és egy nő – nyolc éven át jogtalanul fogvatartott és dolgoztatott hét személyt.

Nyolc éven át rabszolgaként tartottak hét személyt
2025. április 28., hétfő

Újabb fegyverszünetet hirdetett Vlagyimir Putyin

Fegyverszünetet hirdetett Vlagyimir Putyin orosz elnök a második világháborús győzelem 80. évfordulójára moszkvai idő szerint május 8-án 7 órától május 11-én 00 óra 00 percig – közölte hétfőn a Kreml.

Újabb fegyverszünetet hirdetett Vlagyimir Putyin
2025. április 28., hétfő

A bíborosok hamarosan kitűzik a konklávé időpontját

A katolikus egyház bíborosai, akik már Rómában tartózkodnak, hétfőn összeülnek, hogy egyeztessenek az új pápa megválasztásának menetrendjéről – jelentette a DPA hírügynökség az Agerpres tudósítása szerint.

A bíborosok hamarosan kitűzik a konklávé időpontját
2025. április 27., vasárnap

Eltűnt egy ikerpár egyik tagja a szülészetről

Eltűnt egy újszülött az egyik bákói kórház szülészeti osztályáról – adta hírül az Agerpres hírügynökség.

Eltűnt egy ikerpár egyik tagja a szülészetről
2025. április 27., vasárnap

Tízezrek állnak sorban Ferenc pápa sírjánál

Tömött sorokban több tízezren állnak sorban reggel óta Ferenc pápa sírjánál a Santa Maria Maggiore-bazilikában, miközben a Szent Péter téren szászötvenezren vettek részt a Pietro Parolin bemutatta vatikáni misén vasárnap – számolt be az MTI.

Tízezrek állnak sorban Ferenc pápa sírjánál
2025. április 26., szombat

Végső nyugalomra helyezték Ferenc pápát a Santa Maria Maggiore-bazilikában

Mielőtt végső nyughelyére helyezték Ferenc pápát, végső tiszteletadással búcsúztak tőle a szűzanya ikonja előtt a Santa Maria Maggiore-bazilikában. A katolikus egyházfő előtt 200 ezres tömeg tisztelgett a Szent Péter-bazilika előtti téren.

Végső nyugalomra helyezték Ferenc pápát a Santa Maria Maggiore-bazilikában
2025. április 26., szombat

Itt követheti élőben Ferenc pápa temetési szertartását

Több médium is élő közvetítést ad Ferenc pápa temetéséről. A Vatican News Youtube-csatornáján is élőben mutatják a temetési szertartás minden mozzanatát. Kövesse ön is rajtunk keresztül!

Itt követheti élőben Ferenc pápa temetési szertartását
2025. április 26., szombat

Ferenc pápától búcsúzik a világ

Elkezdődött Ferenc pápa gyászszertartása a vatikáni Szent Péter-bazilika előtti téren, amelyre mintegy kétszázezer hívőt vártak. A Székelyhon percről-percre közvetíti a katolikus egyházfő végső nyugalomra helyezését.

Ferenc pápától búcsúzik a világ
Ferenc pápától búcsúzik a világ
2025. április 26., szombat

Ferenc pápától búcsúzik a világ

2025. április 26., szombat

Ma kísérik utolsó útjára Ferenc pápát

Szombaton helyezik végső nyugalomra Ferenc pápát, a gyászszertartás délelőtt 10 órakor kezdődik a vatikáni Szent Péter-bazilika előtti téren.

Ma kísérik utolsó útjára Ferenc pápát
Ma kísérik utolsó útjára Ferenc pápát
2025. április 26., szombat

Ma kísérik utolsó útjára Ferenc pápát