Liget

Pontosan meghatározott folyamatok és gondosan összeválogatott hozzávalók – köztük a pityóka és a kötelező „kellék”, a kovász –, illetve a készítő nagy fokú hozzáértése teszi összetéveszthetetlenné a kemencében sült hagyományos csíki házi kenyeret.

Tartalmas családi programja volt a Lábbusz projekt tagjainak, akiket a székelyudvarhelyi Művelődési Házban vártak, hogy saját kezűleg elkészítsék az adventi koszorújukat.

Elképesztő részletességgel kidolgozott maketteken mutatja be a színházi szakmák egy kevésbé ismert ágát a Jászai Mari-díjas magyarországi díszlettervező, Bagossy Levente.

Mintha csak beült volna közénk KAF – fogalmaztak a Sebő Együttes tagjai, akik a Látó szerkesztőivel közösen különleges irodalmi esttel tisztelegtek Székelyudvarhelyen a magyar nyelv napja alkalmából Kovács András Ferenc emléke előtt.

Timon címmel mutatta be Shakespeare Athéni Timon című tragédiája átdolgozását a Tomcsa Sándor Színház társulata. Az október 10-ei premier apropóján a darab rendezőjével, Zakariás Zalánnal készült interjú.

Az aradi vértanúkra emlékező nemzeti gyásznaphoz köthető a Nemzeti Örökség Intézete Sorsfordító(k) című animációs sorozatának öt új része.

Hetedik, utolsó rész, amelyben az univerzum megpróbálja a hősünk fülébe suttogni, hogy maradjon még Ecuadorban, ám ő rendíthetetlenül kitart amellett, hogy ideje visszazökkenni a székelyföldi hétköznapokba.

A győzelem élményét, a közös játék örömét kínálta az évadnyitó tornán a Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a ProTeszt Egyesület a Temesvárra érkező vendégtársulatoknak és helybéli barátainak. A találkozó történéseibe pillanthatunk most bele.

Hatodik, utolsó előtti rész, amelyben hősünk belecsöppen a Száz év magány díszletébe. Szúnyogokkal harcol, szárazerdőben bolyong, és hirtelen spanyolul kezd beszélni. Az élmények dzsungelében azonban a honvágy is szép lassan utat tör magának.

Ötödik rész, amelyben hősünk bozótvágó késsel hadonászik az őserdőben. Kiderül, hogy az aranymosás nem egy aranyos dolog, és a kígyókon kívül a pókokra is érdemes figyelmet fordítani, amennyiben további kalandokat szeretne megosztani a nagyérdeművel.

Negyedik rész, amelyben az eső mesét duruzsol a hősünk fülébe, és azt is megtudjuk, hogy milyen – a katonai ellenőrzőpontokon túl – a terepezés útjának felén egy sötétlő erdőbe jutni. S hogy meglelé-e az igaz utat, vagy a békákat, kiderül az alábbiakban.

Negyedik rész, amelyben az eső mesét duruzsol a hősünk fülébe, és azt is megtudjuk, hogy milyen – a katonai ellenőrzőpontokon túl – a terepezés útjának felén egy sötétlő erdőbe jutni. S hogy meglelé-e az igaz utat, vagy a békákat, kiderül az alábbiakban.

Harmadik rész, amelyből megtudhatjuk, mi vár a gyanútlan székelyre a lojai piacon, és miben hasonlít az egyetem múzeuma nagymama kamrájához. Előkerül a gumicsizma is, hősünk a susnyásban botorkálva beleveti magát az ecuadori éjszakába.

Harmadik rész, amelyből megtudhatjuk, mi vár a gyanútlan székelyre a lojai piacon, és miben hasonlít az egyetem múzeuma nagymama kamrájához. Előkerül a gumicsizma is, hősünk a susnyásban botorkálva beleveti magát az ecuadori éjszakába.

Második rész, avagy hősünk rácsodálkozik mindarra, amire rá lehet csodálkozni: a biodiverzitásra, a földrajzi adottságokra, a mezei zöld poloska és a koriander hasonlóságára, és az is kiderül, miért ajánlott hűtőmágnest vásárolni. Ecuadori gyorstalpaló.

Első rész, avagy hősünk elbúcsúzik a családjától és útra kel. Miért megy bárki is Ecuadorba, amikor otthon is jó? – töpreng el, miközben az első benyomásait felskicceli a rajzlapokra. S hogy Loja felé miket látott, kiderül az alábbi képsorokból.

Magyarországon több mint 75 ezer néző, Romániában pedig 11 ezer néző tekintette meg az 1848. március 15-i eseményei alapján készült fikciós történelmi kalandfilmet. A romániai mozikban a második a premier filmek sorában a Most vagy soha!.