Hajnal Csilla

Még mindig terjed a lepkehimlő Székelyföldön, nem is csoda, hiszen akár a többi ragályos gyermekbetegség, ez is akkor fertőz, amikor még nincsenek tünetei. Nem kell megijedni tőle, az esetek többségében nem okoz súlyos tüneteket.

Az iskolaorientációs bizottság a szülővel közösen dönt arról, hogy egy Down-szindrómás gyerek hol kezdheti meg az iskolát. Sok múlik azon, hogy a gyereket fejlesztették-e csecsemőkorban, illetve részt vett-e az óvodai programban.

Minden tanintézménynek kötelessége megszervezni az iskola másként és a zöld hetet, azonban ezekre a programokra nem kérhetnek pénzt a pedagógusok a szülőktől, gyerekektől sem a szállításra, sem pedig belépőjegyek árára.

Hargita megyében a diákok kevesebb mint 28 százaléka érte el az átmenőjegyet a román próbaérettségin. Anyanyelvből viszont a diákok több mint 88 százaléka ment át. Maros megyében 47 százalékuk érte el az átmenő osztályzatot románból.

Öt napra tiltották ki a marosvásárhelyi Alexandru Papiu Ilarian Főgimnáziumból a tanárát megütő diákot. A kitiltás március 14-én vette kezdetét, de összesen háromszor lehet ezt a döntést meghozni. Közben megszólalt az igazgató is, határozott véleménnyel.

Marosvásárhelyen többnyire a fizikai zaklatások visszaszorítása miatt kérték a szülők a kamerás megfigyelést a tantermekben, és van olyan osztály, ahol a „nagy testvér” beüzemelése óta nem észleltek ilyesmit.

Minden évben megtartják a beporzók napját világszerte, a 2018 óta megünnepelt világnap kiváló alkalom arra, hogy egyre többen megtudjuk, miért is olyan fontosak a beporzást végző rovarok és a védelmük. Ezt pedig nem lehet elég korán elkezdeni.

A pedagógusok eszköztelenek az iskolai erőszakkal szemben, és nincs tekintélyük a diákok előtt. Hasonlóan aggasztó az a tény is, hogy az osztálytársak sem próbálják meg nyugtatni, lefogni a dühös diákot, inkább filmezik, ha erőszakos cselekményt látnak.

A román közvélemény a fejlődést, a társadalmi mobilitást az alacsony utódszámmal asszociálja. A magas státuszú erdélyi magyarok körében azonban gyakoribb a két-három, vagy akár több gyermekes családmodell.

Egészséges étkeztetés a neve most már annak az országos programnak, amelynek legfőbb célja az iskolaelhagyás csökkentése. Lényege, hogy iskolaidőben hétköznaponként egy étkezést biztosítanak az adott iskola vagy óvoda minden gyerekének.

Folytatódik a tizenkettedikes diákok próbaérettségije: kedden a szaknak megfelelő kötelező tantárgyból, szerdán a szaknak megfelelő választható tantárgyból próbavizsgáztak, és hátravan még a kisebbségi oktatásban tanulók anyanyelvi próbafelmérése.

Ahány megkérdezett, annyi féle vélemény születik arról, hogy miként befolyásolja a kisebbségi diákok teljesítményét az, ha szüleik a többség nyelvén oktató osztályba íratják őket.

Megkezdődött a végzősök próbaérettségije, amelynek idei újdonsága, hogy a javítás már digitális javítóplatformon zajlik. Az eredményeket március 15-én teszik közzé, de a jegyeket kizárólag a szülő vagy a diák írásos kérése esetén vezetik be a naplóba.

Több mint hétezer kiskorú anyát jegyeztek Romániában 2022-ben, a legtöbbet – 465 leányanyát – Maros megyében – derül ki az Országos Statisztikai Intézet legfrissebb adataiból.

Iskolai konzorciumnak nevezik azokat a tanintézményi társulásokat, amelyek pályakezdés előtt álló pedagógus-jelölteket fogadhatnak gyakorlás céljából. Őket pedig csakis a mentorjegyzékben szereplő tanárok irányíthatják.

Ismét eredeti pompájában látható Marosvásárhely emblematikus épülete, a szecesszió stílusjegyeit hordozó Kultúrpalota, amelyet két évig tartó felújítási munkálatok után adtak át február 29-én. A palota 111 éve szolgálja ki a város kulturális igényeit.

Minden diák más-más ütemben fejlődik, egy huszonöt-harmincas létszámú osztályban pedig van, aki lemarad, és valóban szüksége van magántanár segítségére a felzárkózáshoz. A magánórák mögötti motiváció azonban ennél jóval összetettebb.