A jelenlegi oktatási rendszer már évtizedek óta termeli ki a méltánytalan helyzeteket, az egyenlőtlenségeket
Fotó: Borbély Fanni
Ha a hazai közoktatás a méltányosság alapelvén működne, akkor az lenne a célja, hogy minden hazai iskolában ugyanolyan minőségű oktatásban részesüljenek a gyerekek. A nagy gond az, hogy jelentős különbségek vannak a hazai iskolák között.
2025. június 03., 07:562025. június 03., 07:56
Heves reakciókat váltott ki a szülőkből Daniel David tanügyminiszter felvetése, amely szerint a jövőben át kellene gondolni a nyolcadikosok országos felmérőjét, hiszen túl nagy súllyal bír ma ez a vizsga annak ellenére, hogy csak két – kisebbségek esetében három – tantárgyból mérik fel az aktuális tudásukat.
Daniel David oktatásügyi miniszter azonban nem szándékozik egyik napról a másikra átalakítani a vizsgamenetet, hiszen az lehetetlen lenne. Az Edupedu.ro oktatási portál által idézett miniszteri okfejtés szerint azért nem lehet még Romániában helyettesíteni a nyolcadik végi országos felmérőt a diák oktatási portfóliójával – mint ahogy például Finnországban van – mert
„Ezért vagyunk rákényszerülve arra, hogy egy ilyen fontos tesztet írjunk, ami nagy hatással van a gyerek jövőjére attól függően, hogy milyen eredményt ér el” – mondta el Daniel David.
Nem véletlenül utalt a tanügyminiszter a finn oktatási rendszerre. Finnországban ugyanis a második világháború utáni időszakban az ország prioritásai közé tartozott az oktatási rendszer megreformálása:
A cél az egyenlőség megteremtése volt: hogy mindenki elvégezze az általános iskolát, és minél többen továbbtanulhassanak. 1985-re pedig teljesen átalakították a tanárképzést és a tanmenetet, az iskolai képzésben nagy hangsúlyt kapott a mindennapi életben használatos tudás, ami Romániáról nem feltétlenül mondható el.
Fotó: Borbély Fanni
Ferencz-Salamon Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) szakmai alelnöke úgy véli: a hazai oktatás minősége nem feltétlenül attól függ, hogy egy iskola fővárosban, kisvárosban vagy falun működik.
Sok kisvárosi vagy vidéki intézmény ma már korszerű felszereltséggel, elhivatott tanári karral és színvonalas oktatással működik – és teljesen felveheti a versenyt bármelyik nagyvárosi iskolával – fogalmazott a pedagógusszövetség alelnöke.
Hozzátette, vannak különbségek az iskolák között, de nemcsak a település mérete számít, hanem az is, milyen gazdasági és társadalmi háttér jellemzi az adott környéket. Vannak olyan intézmények – akár városban, akár vidéken –, amelyek hátrányos helyzetűek:
Ferencz-Salamon Alpár úgy véli, hogy az államnak ebben a helyzetben kulcsszerepe van. Az egyik legfontosabb feladat az, hogy ezeknek az iskoláknak célzott, igazságos – úgynevezett differenciált – támogatást nyújtson. Ez nemcsak anyagi segítséget jelent, hanem
Ez lehet például plusz forrás a tanároknak, korszerű eszközök biztosítása, vagy külön oktatási programok indítása a lemaradó diákok felzárkóztatására.
Fotó: Beliczay László
A probléma gyökerei nem újak: a jelenlegi oktatási rendszer már évtizedek óta termeli ki a méltánytalan helyzeteket, az egyenlőtlenségeket. Ez pedig oda vezetett, hogy még egy városon belül is hatalmas különbségek lehetnek iskolák között – attól függően, milyen környéken működnek.
Ahhoz tehát, hogy valóban igazságos oktatási rendszer jöhessen létre, olyan oktatáspolitikára van szükség, amely belátható időn belül felismeri ezeket a különbségeket, és differenciált finanszírozással, differenciált képzéstámogatással kiegyenlíti – tette hozzá az RMPSZ szakmai alelnöke.
Ez a méltányosság alapelve, és ez lehet a záloga egy igazságosabb, versenyképesebb közoktatásnak – mutatott rá a szakember.
Jelentős különbségek vannak a hazai iskolák között, de nemcsak a település mérete számít
Fotó: Beliczay László
Erdőszentgyörgy nem a Kis-Küküllőből nyeri a vezetékes vizet, így a folyóvíz sókoncentrációjának emelkedése nem érinti a várost – hívja fel a lakók figyelmét a helyi önkormányzat.
Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke adott helyzetjelentést Budapesten Orbán Viktor miniszterelnöknek, illetve a magyar kormánynak a parajdi bányakatasztrófáról június 4-én, a nemzeti összetartozás napján.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 16 megyéjére, köztük Hargita és Kovászna megyére is.
Alapos állagfelmérést és előkészítést követően immár teljes gőzzel halad a csíkszeredai városháza átfogó felújítása. A kivitelezőnek 18 hónap áll rendelkezésére a megvalósításra – olvasható az önkormányzat közleményében.
Sűrű 24 órán vannak túl a Maros megyei hivatásos tűzoltók: összesen 148 alkalommal vonultak ki különféle sürgősségi helyzetekhez.
Olajos István székelyudvarhelyi születésű képzőművész sajnálatosan rövid, de igencsak figyelemre méltó életpályájának alkotásaiból nyílik emlékkiállítás Székelyudvarhelyen, a Kossuth utcai képtárban csütörtökön.
Folytatják Csaracsóban az Olt-folyó felett átívelő betonhíd kiépítését, amelyet még idén szeretnének befejezni 5,5 kilométernyi útszakasz leaszfaltozásával együtt.
Raffay Ernő szerint még a területi autonómia sem lenne megfelelő gyógyír. A történész a Magyar Polgári Erő meghívására Trianon: a megoldás lehetősége címmel tartott előadást Kézdivásárhelyen.
Parajd községért ajánlják fel a szerdai zarándoklatot, a nemzeti összetartozás napján a Márton Áron-zarándoklat résztvevői Böjte Csaba atya lelki vezetésével.
Pünkösd szombatján mutatják be Csíkszeredában a Búcsújárás című kortárs drámát, amely a csíksomlyói búcsú szellemében a hit, közösség és jótékonyság erejét ünnepli – helyi művészek és a Role zenekar közreműködésével.
szóljon hozzá!