Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

08:15

Másfél évtizedenként bekövetkező ritka égi esemény figyelhető meg pár nap múlva

07:57

Bércsökkentéstől tartva forronganak a tanügyi szakszervezetek

07:30

Több utcát is érintő forgalomkorlátozás lesz csütörtökön Székelyudvarhelyen

21:40

Nem jött ki jól az adok-kapokból a Marosvásárhelyi VSK

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Hangos zajra ébredtek Székelyföldön, olvasóink a vadászgépek zúgására panaszkodtak

Evakuálni kell egy Tulcea megyei falut, miután orosz dróntámadás ért egy tartályhajót – videóval

Megállapították a bukaresti fogászaton elhunyt kislány halálának okát

Több száz gazdasági egységet érint az ANAF most induló nagyszabású ellenőrzőakciója

Felfüggesztették tisztségéből László Szabolcs helyi rendőrfőnököt

Hangos zajra ébredtek Székelyföldön, olvasóink a vadászgépek zúgására panaszkodtak

A betétdíjas rendszer nem feltétlenül a környezetvédelemről szól

Megkapja a román állampolgárságot Temesvár német származású polgármestere

Túlzottnak tartja az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a bírák és ügyészek követeléseit

Fegyelmi vizsgálatot indítottak a fogászati beavatkozás közben elhunyt lány ügyében, a miniszter is megszólalt

Célzott támogatásokkal lehetne áthidalni az iskolák közötti hatalmas szakadékokat

A jelenlegi oktatási rendszer már évtizedek óta termeli ki a méltánytalan helyzeteket, az egyenlőtlenségeket

Fotó: Borbély Fanni

Ha a hazai közoktatás a méltányosság alapelvén működne, akkor az lenne a célja, hogy minden hazai iskolában ugyanolyan minőségű oktatásban részesüljenek a gyerekek. A nagy gond az, hogy jelentős különbségek vannak a hazai iskolák között.

Hajnal Csilla

2025. június 03., 07:562025. június 03., 07:56

Heves reakciókat váltott ki a szülőkből Daniel David tanügyminiszter felvetése, amely szerint a jövőben át kellene gondolni a nyolcadikosok országos felmérőjét, hiszen túl nagy súllyal bír ma ez a vizsga annak ellenére, hogy csak két – kisebbségek esetében három – tantárgyból mérik fel az aktuális tudásukat.

Messze állunk még a finn mintától

Daniel David oktatásügyi miniszter azonban nem szándékozik egyik napról a másikra átalakítani a vizsgamenetet, hiszen az lehetetlen lenne. Az Edupedu.ro oktatási portál által idézett miniszteri okfejtés szerint azért nem lehet még Romániában helyettesíteni a nyolcadik végi országos felmérőt a diák oktatási portfóliójával – mint ahogy például Finnországban van – mert

itthon nagyon nagy különbségek vannak az iskolák között, és abban is, ahogyan osztályoznak a tanárok.

„Ezért vagyunk rákényszerülve arra, hogy egy ilyen fontos tesztet írjunk, ami nagy hatással van a gyerek jövőjére attól függően, hogy milyen eredményt ér el” – mondta el Daniel David.

Nem véletlenül utalt a tanügyminiszter a finn oktatási rendszerre. Finnországban ugyanis a második világháború utáni időszakban az ország prioritásai közé tartozott az oktatási rendszer megreformálása:

azt szerették volna elérni, hogy a diákok az ország minden területén ugyanolyan minőségű oktatásban részesüljenek, ne legyen különbség egy kis falusi iskola és egy fővárosi iskola között.

A cél az egyenlőség megteremtése volt: hogy mindenki elvégezze az általános iskolát, és minél többen továbbtanulhassanak. 1985-re pedig teljesen átalakították a tanárképzést és a tanmenetet, az iskolai képzésben nagy hangsúlyt kapott a mindennapi életben használatos tudás, ami Romániáról nem feltétlenül mondható el.

Fotó: Borbély Fanni

Célzott, differenciált támogatást nyújtani

Ferencz-Salamon Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) szakmai alelnöke úgy véli: a hazai oktatás minősége nem feltétlenül attól függ, hogy egy iskola fővárosban, kisvárosban vagy falun működik.

Bár léteznek különbségek, nem lehet általánosságban kijelenteni, hogy a nagyvárosi iskolák mindig jobbak, mint a vidéki vagy kisebb településeken működők.

Sok kisvárosi vagy vidéki intézmény ma már korszerű felszereltséggel, elhivatott tanári karral és színvonalas oktatással működik – és teljesen felveheti a versenyt bármelyik nagyvárosi iskolával – fogalmazott a pedagógusszövetség alelnöke.

Hozzátette, vannak különbségek az iskolák között, de nemcsak a település mérete számít, hanem az is, milyen gazdasági és társadalmi háttér jellemzi az adott környéket. Vannak olyan intézmények – akár városban, akár vidéken –, amelyek hátrányos helyzetűek:

kevesebb a forrás, rosszabbak a körülmények, és nehezebb megtartani a jó pedagógusokat is.

Ferencz-Salamon Alpár úgy véli, hogy az államnak ebben a helyzetben kulcsszerepe van. Az egyik legfontosabb feladat az, hogy ezeknek az iskoláknak célzott, igazságos – úgynevezett differenciált – támogatást nyújtson. Ez nemcsak anyagi segítséget jelent, hanem

olyan intézkedéseket is, amelyek segítenek ledolgozni a hátrányokat.

Ez lehet például plusz forrás a tanároknak, korszerű eszközök biztosítása, vagy külön oktatási programok indítása a lemaradó diákok felzárkóztatására.

Fotó: Beliczay László

A rendszer termeli az egyenlőtlenségeket

A probléma gyökerei nem újak: a jelenlegi oktatási rendszer már évtizedek óta termeli ki a méltánytalan helyzeteket, az egyenlőtlenségeket. Ez pedig oda vezetett, hogy még egy városon belül is hatalmas különbségek lehetnek iskolák között – attól függően, milyen környéken működnek.

Egy szociálisan nehezebb helyzetű városrészben lévő iskola nem ugyanazokkal a lehetőségekkel indul, mint például egy tehetősebb negyedben lévő.

Ahhoz tehát, hogy valóban igazságos oktatási rendszer jöhessen létre, olyan oktatáspolitikára van szükség, amely belátható időn belül felismeri ezeket a különbségeket, és differenciált finanszírozással, differenciált képzéstámogatással kiegyenlíti – tette hozzá az RMPSZ szakmai alelnöke.

A cél az, hogy bárhol is éljen egy gyermek az országban, bármelyik iskolába is járjon, ugyanazt a minőségű oktatást kapja.

Ez a méltányosság alapelve, és ez lehet a záloga egy igazságosabb, versenyképesebb közoktatásnak – mutatott rá a szakember.