A jelenlegi oktatási rendszer már évtizedek óta termeli ki a méltánytalan helyzeteket, az egyenlőtlenségeket
Fotó: Borbély Fanni
Ha a hazai közoktatás a méltányosság alapelvén működne, akkor az lenne a célja, hogy minden hazai iskolában ugyanolyan minőségű oktatásban részesüljenek a gyerekek. A nagy gond az, hogy jelentős különbségek vannak a hazai iskolák között.
2025. június 03., 07:562025. június 03., 07:56
Heves reakciókat váltott ki a szülőkből Daniel David tanügyminiszter felvetése, amely szerint a jövőben át kellene gondolni a nyolcadikosok országos felmérőjét, hiszen túl nagy súllyal bír ma ez a vizsga annak ellenére, hogy csak két – kisebbségek esetében három – tantárgyból mérik fel az aktuális tudásukat.
Daniel David oktatásügyi miniszter azonban nem szándékozik egyik napról a másikra átalakítani a vizsgamenetet, hiszen az lehetetlen lenne. Az Edupedu.ro oktatási portál által idézett miniszteri okfejtés szerint azért nem lehet még Romániában helyettesíteni a nyolcadik végi országos felmérőt a diák oktatási portfóliójával – mint ahogy például Finnországban van – mert
„Ezért vagyunk rákényszerülve arra, hogy egy ilyen fontos tesztet írjunk, ami nagy hatással van a gyerek jövőjére attól függően, hogy milyen eredményt ér el” – mondta el Daniel David.
Nem véletlenül utalt a tanügyminiszter a finn oktatási rendszerre. Finnországban ugyanis a második világháború utáni időszakban az ország prioritásai közé tartozott az oktatási rendszer megreformálása:
A cél az egyenlőség megteremtése volt: hogy mindenki elvégezze az általános iskolát, és minél többen továbbtanulhassanak. 1985-re pedig teljesen átalakították a tanárképzést és a tanmenetet, az iskolai képzésben nagy hangsúlyt kapott a mindennapi életben használatos tudás, ami Romániáról nem feltétlenül mondható el.
Fotó: Borbély Fanni
Ferencz-Salamon Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) szakmai alelnöke úgy véli: a hazai oktatás minősége nem feltétlenül attól függ, hogy egy iskola fővárosban, kisvárosban vagy falun működik.
Sok kisvárosi vagy vidéki intézmény ma már korszerű felszereltséggel, elhivatott tanári karral és színvonalas oktatással működik – és teljesen felveheti a versenyt bármelyik nagyvárosi iskolával – fogalmazott a pedagógusszövetség alelnöke.
Hozzátette, vannak különbségek az iskolák között, de nemcsak a település mérete számít, hanem az is, milyen gazdasági és társadalmi háttér jellemzi az adott környéket. Vannak olyan intézmények – akár városban, akár vidéken –, amelyek hátrányos helyzetűek:
Ferencz-Salamon Alpár úgy véli, hogy az államnak ebben a helyzetben kulcsszerepe van. Az egyik legfontosabb feladat az, hogy ezeknek az iskoláknak célzott, igazságos – úgynevezett differenciált – támogatást nyújtson. Ez nemcsak anyagi segítséget jelent, hanem
Ez lehet például plusz forrás a tanároknak, korszerű eszközök biztosítása, vagy külön oktatási programok indítása a lemaradó diákok felzárkóztatására.
Fotó: Beliczay László
A probléma gyökerei nem újak: a jelenlegi oktatási rendszer már évtizedek óta termeli ki a méltánytalan helyzeteket, az egyenlőtlenségeket. Ez pedig oda vezetett, hogy még egy városon belül is hatalmas különbségek lehetnek iskolák között – attól függően, milyen környéken működnek.
Ahhoz tehát, hogy valóban igazságos oktatási rendszer jöhessen létre, olyan oktatáspolitikára van szükség, amely belátható időn belül felismeri ezeket a különbségeket, és differenciált finanszírozással, differenciált képzéstámogatással kiegyenlíti – tette hozzá az RMPSZ szakmai alelnöke.
Ez a méltányosság alapelve, és ez lehet a záloga egy igazságosabb, versenyképesebb közoktatásnak – mutatott rá a szakember.
Jelentős különbségek vannak a hazai iskolák között, de nemcsak a település mérete számít
Fotó: Beliczay László
A deficitcsökkentő intézkedések részeként augusztus elsejétől megnövelné az áruforgalmi adót a kormány, és ezzel párhuzamosan áttérne a kétkulcsos áfára az ország. De mit hoz ez a gyakorlatban, mekkora lesz a drágulás jövő hónaptól?
Daniel David oktatási miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy két órával megemelik a pedagógusok kötelező heti óraszámát, az óraadó tanárok óraszáma pedig csökkenni fog.
Petre-Florin Manole munkaügyi miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a havi bruttó 347 lejes étkezési támogatásban pedig csak a bruttó hatezer lejnél kisebb alapfizetésű közalkalmazottak fognak részesülni.
Negyvenhat eltűnt esetet tartanak nyilván Hargita megyében, közülük több mint a fele kiskorú, és jelentős arányban lányok. Minden eltűnést lehetséges bűncselekményként kezel a rendőrség.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján közölte, hogy a fogyatékkal élő és a rákbeteg személyeknek nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Daniel David csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a tanügyben nem lesznek leépítések és bérmódosítások.
A kormány deficitcsökkentő intézkedései részeként növelni fogja szeptember elsejétől a személygépkocsik úthasználati díját.
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.
Az alkotmánybíróság ügyvivő elnöke csütörtökön pontosítani kívánta, hogy a mandátuma végéhez közeledő három alkotmánybíró egyike sem kért vagy kapott semmilyen juttatást.
Közúti balesethez riasztották a tűzoltókat a Maros megyei Libánfalva térségében, ahol egy személygépkocsi lesodródott az úttestről. A balesetben egy személy megsérült.
szóljon hozzá!