Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

18:08

Amikor a félfülű figyel, avagy A gyermek neve

17:43

Lehet szavazni a legjobb természetfotókra

17:25

Lakóház lángolt Nyárádszereda mellett

17:10

Egy hónap haladékot kaptak, nyár végéig elkészülhet a székelymagyarosi kultúrotthon

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Fejszével ölte meg várandós élettársát, életfogytiglant kapott

Tragédiába torkollt bevetés Hargita megye határának közelében: lelőttek egy férfit a kiérkező hatóságok

Hamar jelentkezett a lottós rekordnyereményért a szerencsés játékos, de mi maradt utána?

Tettenérés után szekereket, traktort és láncfűrészt koboztak el

Bordélyvilág az egykori Csík vármegyében

Kelemen Hunorral találkozik Magyar Péter

Ígéretek és elvárások Magyar Péter és Kelemen Hunor találkozóján

Növelni tudta a mandátumai számát a Tisza, megvan a választások végleges eredménye

Bolojan: a deficit csökkent, az irány helyes, kár lenne visszatérni oda, ahonnan elindultunk

Tánczos Barna megkapta a mezőgazdasági, Cseke Attila pedig az egészségügyi minisztérumot

Célzott támogatásokkal lehetne áthidalni az iskolák közötti hatalmas szakadékokat

A jelenlegi oktatási rendszer már évtizedek óta termeli ki a méltánytalan helyzeteket, az egyenlőtlenségeket

Fotó: Borbély Fanni

Ha a hazai közoktatás a méltányosság alapelvén működne, akkor az lenne a célja, hogy minden hazai iskolában ugyanolyan minőségű oktatásban részesüljenek a gyerekek. A nagy gond az, hogy jelentős különbségek vannak a hazai iskolák között.

Hajnal Csilla

2025. június 03., 07:562025. június 03., 07:56

Heves reakciókat váltott ki a szülőkből Daniel David tanügyminiszter felvetése, amely szerint a jövőben át kellene gondolni a nyolcadikosok országos felmérőjét, hiszen túl nagy súllyal bír ma ez a vizsga annak ellenére, hogy csak két – kisebbségek esetében három – tantárgyból mérik fel az aktuális tudásukat.

Messze állunk még a finn mintától

Daniel David oktatásügyi miniszter azonban nem szándékozik egyik napról a másikra átalakítani a vizsgamenetet, hiszen az lehetetlen lenne. Az Edupedu.ro oktatási portál által idézett miniszteri okfejtés szerint azért nem lehet még Romániában helyettesíteni a nyolcadik végi országos felmérőt a diák oktatási portfóliójával – mint ahogy például Finnországban van – mert

itthon nagyon nagy különbségek vannak az iskolák között, és abban is, ahogyan osztályoznak a tanárok.

„Ezért vagyunk rákényszerülve arra, hogy egy ilyen fontos tesztet írjunk, ami nagy hatással van a gyerek jövőjére attól függően, hogy milyen eredményt ér el” – mondta el Daniel David.

Nem véletlenül utalt a tanügyminiszter a finn oktatási rendszerre. Finnországban ugyanis a második világháború utáni időszakban az ország prioritásai közé tartozott az oktatási rendszer megreformálása:

azt szerették volna elérni, hogy a diákok az ország minden területén ugyanolyan minőségű oktatásban részesüljenek, ne legyen különbség egy kis falusi iskola és egy fővárosi iskola között.

A cél az egyenlőség megteremtése volt: hogy mindenki elvégezze az általános iskolát, és minél többen továbbtanulhassanak. 1985-re pedig teljesen átalakították a tanárképzést és a tanmenetet, az iskolai képzésben nagy hangsúlyt kapott a mindennapi életben használatos tudás, ami Romániáról nem feltétlenül mondható el.

Fotó: Borbély Fanni

Célzott, differenciált támogatást nyújtani

Ferencz-Salamon Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) szakmai alelnöke úgy véli: a hazai oktatás minősége nem feltétlenül attól függ, hogy egy iskola fővárosban, kisvárosban vagy falun működik.

Bár léteznek különbségek, nem lehet általánosságban kijelenteni, hogy a nagyvárosi iskolák mindig jobbak, mint a vidéki vagy kisebb településeken működők.

Sok kisvárosi vagy vidéki intézmény ma már korszerű felszereltséggel, elhivatott tanári karral és színvonalas oktatással működik – és teljesen felveheti a versenyt bármelyik nagyvárosi iskolával – fogalmazott a pedagógusszövetség alelnöke.

Hozzátette, vannak különbségek az iskolák között, de nemcsak a település mérete számít, hanem az is, milyen gazdasági és társadalmi háttér jellemzi az adott környéket. Vannak olyan intézmények – akár városban, akár vidéken –, amelyek hátrányos helyzetűek:

kevesebb a forrás, rosszabbak a körülmények, és nehezebb megtartani a jó pedagógusokat is.

Ferencz-Salamon Alpár úgy véli, hogy az államnak ebben a helyzetben kulcsszerepe van. Az egyik legfontosabb feladat az, hogy ezeknek az iskoláknak célzott, igazságos – úgynevezett differenciált – támogatást nyújtson. Ez nemcsak anyagi segítséget jelent, hanem

olyan intézkedéseket is, amelyek segítenek ledolgozni a hátrányokat.

Ez lehet például plusz forrás a tanároknak, korszerű eszközök biztosítása, vagy külön oktatási programok indítása a lemaradó diákok felzárkóztatására.

Fotó: Beliczay László

A rendszer termeli az egyenlőtlenségeket

A probléma gyökerei nem újak: a jelenlegi oktatási rendszer már évtizedek óta termeli ki a méltánytalan helyzeteket, az egyenlőtlenségeket. Ez pedig oda vezetett, hogy még egy városon belül is hatalmas különbségek lehetnek iskolák között – attól függően, milyen környéken működnek.

Egy szociálisan nehezebb helyzetű városrészben lévő iskola nem ugyanazokkal a lehetőségekkel indul, mint például egy tehetősebb negyedben lévő.

Ahhoz tehát, hogy valóban igazságos oktatási rendszer jöhessen létre, olyan oktatáspolitikára van szükség, amely belátható időn belül felismeri ezeket a különbségeket, és differenciált finanszírozással, differenciált képzéstámogatással kiegyenlíti – tette hozzá az RMPSZ szakmai alelnöke.

A cél az, hogy bárhol is éljen egy gyermek az országban, bármelyik iskolába is járjon, ugyanazt a minőségű oktatást kapja.

Ez a méltányosság alapelve, és ez lehet a záloga egy igazságosabb, versenyképesebb közoktatásnak – mutatott rá a szakember.