Célzott támogatásokkal lehetne áthidalni az iskolák közötti hatalmas szakadékokat

A jelenlegi oktatási rendszer már évtizedek óta termeli ki a méltánytalan helyzeteket, az egyenlőtlenségeket •  Fotó: Borbély Fanni

A jelenlegi oktatási rendszer már évtizedek óta termeli ki a méltánytalan helyzeteket, az egyenlőtlenségeket

Fotó: Borbély Fanni

Ha a hazai közoktatás a méltányosság alapelvén működne, akkor az lenne a célja, hogy minden hazai iskolában ugyanolyan minőségű oktatásban részesüljenek a gyerekek. A nagy gond az, hogy jelentős különbségek vannak a hazai iskolák között.

Hajnal Csilla

2025. június 03., 07:562025. június 03., 07:56

Heves reakciókat váltott ki a szülőkből Daniel David tanügyminiszter felvetése, amely szerint a jövőben át kellene gondolni a nyolcadikosok országos felmérőjét, hiszen túl nagy súllyal bír ma ez a vizsga annak ellenére, hogy csak két – kisebbségek esetében három – tantárgyból mérik fel az aktuális tudásukat.

Messze állunk még a finn mintától

Daniel David oktatásügyi miniszter azonban nem szándékozik egyik napról a másikra átalakítani a vizsgamenetet, hiszen az lehetetlen lenne. Az Edupedu.ro oktatási portál által idézett miniszteri okfejtés szerint azért nem lehet még Romániában helyettesíteni a nyolcadik végi országos felmérőt a diák oktatási portfóliójával – mint ahogy például Finnországban van – mert

itthon nagyon nagy különbségek vannak az iskolák között, és abban is, ahogyan osztályoznak a tanárok.

„Ezért vagyunk rákényszerülve arra, hogy egy ilyen fontos tesztet írjunk, ami nagy hatással van a gyerek jövőjére attól függően, hogy milyen eredményt ér el” – mondta el Daniel David.

Nem véletlenül utalt a tanügyminiszter a finn oktatási rendszerre. Finnországban ugyanis a második világháború utáni időszakban az ország prioritásai közé tartozott az oktatási rendszer megreformálása:

azt szerették volna elérni, hogy a diákok az ország minden területén ugyanolyan minőségű oktatásban részesüljenek, ne legyen különbség egy kis falusi iskola és egy fővárosi iskola között.

A cél az egyenlőség megteremtése volt: hogy mindenki elvégezze az általános iskolát, és minél többen továbbtanulhassanak. 1985-re pedig teljesen átalakították a tanárképzést és a tanmenetet, az iskolai képzésben nagy hangsúlyt kapott a mindennapi életben használatos tudás, ami Romániáról nem feltétlenül mondható el.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

Célzott, differenciált támogatást nyújtani

Ferencz-Salamon Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) szakmai alelnöke úgy véli: a hazai oktatás minősége nem feltétlenül attól függ, hogy egy iskola fővárosban, kisvárosban vagy falun működik.

Bár léteznek különbségek, nem lehet általánosságban kijelenteni, hogy a nagyvárosi iskolák mindig jobbak, mint a vidéki vagy kisebb településeken működők.

Sok kisvárosi vagy vidéki intézmény ma már korszerű felszereltséggel, elhivatott tanári karral és színvonalas oktatással működik – és teljesen felveheti a versenyt bármelyik nagyvárosi iskolával – fogalmazott a pedagógusszövetség alelnöke.

Hozzátette, vannak különbségek az iskolák között, de nemcsak a település mérete számít, hanem az is, milyen gazdasági és társadalmi háttér jellemzi az adott környéket. Vannak olyan intézmények – akár városban, akár vidéken –, amelyek hátrányos helyzetűek:

kevesebb a forrás, rosszabbak a körülmények, és nehezebb megtartani a jó pedagógusokat is.

Ferencz-Salamon Alpár úgy véli, hogy az államnak ebben a helyzetben kulcsszerepe van. Az egyik legfontosabb feladat az, hogy ezeknek az iskoláknak célzott, igazságos – úgynevezett differenciált – támogatást nyújtson. Ez nemcsak anyagi segítséget jelent, hanem

olyan intézkedéseket is, amelyek segítenek ledolgozni a hátrányokat.

Ez lehet például plusz forrás a tanároknak, korszerű eszközök biztosítása, vagy külön oktatási programok indítása a lemaradó diákok felzárkóztatására.

•  Fotó: Beliczay László Galéria

Fotó: Beliczay László

A rendszer termeli az egyenlőtlenségeket

A probléma gyökerei nem újak: a jelenlegi oktatási rendszer már évtizedek óta termeli ki a méltánytalan helyzeteket, az egyenlőtlenségeket. Ez pedig oda vezetett, hogy még egy városon belül is hatalmas különbségek lehetnek iskolák között – attól függően, milyen környéken működnek.

Egy szociálisan nehezebb helyzetű városrészben lévő iskola nem ugyanazokkal a lehetőségekkel indul, mint például egy tehetősebb negyedben lévő.

Ahhoz tehát, hogy valóban igazságos oktatási rendszer jöhessen létre, olyan oktatáspolitikára van szükség, amely belátható időn belül felismeri ezeket a különbségeket, és differenciált finanszírozással, differenciált képzéstámogatással kiegyenlíti – tette hozzá az RMPSZ szakmai alelnöke.

A cél az, hogy bárhol is éljen egy gyermek az országban, bármelyik iskolába is járjon, ugyanazt a minőségű oktatást kapja.

Ez a méltányosság alapelve, és ez lehet a záloga egy igazságosabb, versenyképesebb közoktatásnak – mutatott rá a szakember.

Jelentős különbségek vannak a hazai iskolák között, de nemcsak a település mérete számít •  Fotó: Beliczay László Galéria

Jelentős különbségek vannak a hazai iskolák között, de nemcsak a település mérete számít

Fotó: Beliczay László

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 04., péntek

Adóemelés, drágulások – ez fájni fog

A deficitcsökkentő intézkedések részeként augusztus elsejétől megnövelné az áruforgalmi adót a kormány, és ezzel párhuzamosan áttérne a kétkulcsos áfára az ország. De mit hoz ez a gyakorlatban, mekkora lesz a drágulás jövő hónaptól?

Adóemelés, drágulások – ez fájni fog
Adóemelés, drágulások – ez fájni fog
2025. július 04., péntek

Adóemelés, drágulások – ez fájni fog

2025. július 03., csütörtök

Eldőlt: megemelik a pedagógusok kötelező heti óraszámát

Daniel David oktatási miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy két órával megemelik a pedagógusok kötelező heti óraszámát, az óraadó tanárok óraszáma pedig csökkenni fog.

Eldőlt: megemelik a pedagógusok kötelező heti óraszámát
2025. július 03., csütörtök

Csak a bruttó hatezer lejnél kisebb alapbérű közalkalmazottak részesülnek étkezési támogatásban

Petre-Florin Manole munkaügyi miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a havi bruttó 347 lejes étkezési támogatásban pedig csak a bruttó hatezer lejnél kisebb alapfizetésű közalkalmazottak fognak részesülni.

Csak a bruttó hatezer lejnél kisebb alapbérű közalkalmazottak részesülnek étkezési támogatásban
2025. július 03., csütörtök

Az eltűntek több mint fele kiskorú és lány – akadt olyan, aki már hetedjére szökött el

Negyvenhat eltűnt esetet tartanak nyilván Hargita megyében, közülük több mint a fele kiskorú, és jelentős arányban lányok. Minden eltűnést lehetséges bűncselekményként kezel a rendőrség.

Az eltűntek több mint fele kiskorú és lány – akadt olyan, aki már hetedjére szökött el
2025. július 03., csütörtök

Egészségügyi miniszter: a fogyatékkal élők és a rákbetegek nem kell egészségbiztosítást fizessenek

Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján közölte, hogy a fogyatékkal élő és a rákbeteg személyeknek nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.

Egészségügyi miniszter: a fogyatékkal élők és a rákbetegek nem kell egészségbiztosítást fizessenek
2025. július 03., csütörtök

Daniel David: a tanügyben nem lesznek leépítések és bérmódosítások

Daniel David csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a tanügyben nem lesznek leépítések és bérmódosítások.

Daniel David: a tanügyben nem lesznek leépítések és bérmódosítások
2025. július 03., csütörtök

Majdnem megduplázták az egyévest – íme az új útdíjak és a büntetések

A kormány deficitcsökkentő intézkedései részeként növelni fogja szeptember elsejétől a személygépkocsik úthasználati díját.

Majdnem megduplázták az egyévest – íme az új útdíjak és a büntetések
2025. július 03., csütörtök

Tánczos Barna magyarázatot fűzött a nagy állami pénzbehajtáshoz

Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.

Tánczos Barna magyarázatot fűzött a nagy állami pénzbehajtáshoz
2025. július 03., csütörtök

Nem kérték az alkotmánybírók a megajuttatást, de mit tegyenek, ha „esedékes”?

Az alkotmánybíróság ügyvivő elnöke csütörtökön pontosítani kívánta, hogy a mandátuma végéhez közeledő három alkotmánybíró egyike sem kért vagy kapott semmilyen juttatást.

Nem kérték az alkotmánybírók a megajuttatást, de mit tegyenek, ha „esedékes”?
2025. július 03., csütörtök

Lehajtott az útról egy autó Libánfalva közelében – egy férfit a roncsok közül kellett kiszabadítani

Közúti balesethez riasztották a tűzoltókat a Maros megyei Libánfalva térségében, ahol egy személygépkocsi lesodródott az úttestről. A balesetben egy személy megsérült.

Lehajtott az útról egy autó Libánfalva közelében – egy férfit a roncsok közül kellett kiszabadítani