Véget ért a 30. Kőrösi Csoma Sándor-napok

– Az idei kiírás hívószavát, a „csodát” III. Pancsen láma (1737–1780) tízmillió csoda forrása című könyve, ihlette. A könyv a mitikus Sambhala országának és Indiának a bemutatását tartalmazza, és az Alexander-könyvek gyűjteményében található. Az Indiai útleírás elkerülhetetlenül Csomának azt a nagy elhatározását juttatja eszünkbe, hogy megkeresse népünk gyökereit – áll Kányádi Iréne felvezető szövegében.

Üdvözlő beszédet mondott B. Hegedűs Katalin, a budapesti Nemzeti Művelődési Intézet kommunikációs igazgatója, majd átadták a Szentimrei Judit- és a Kőrösi Csoma Sándor-díjakat, illetve a velük járó 1500 lejes pénzjutalmat. A Kőrösi Csoma Sándor-díjat Sziget G. Csongor budapesti médiaművész, míg a Szentimrei Judit-díjat Szabó Anna Mária marosvásárhelyi festőművész kapták (a képen). A festményeket, grafikákat, textil munkákat, szobrokat kiállító tárlat július végéig látogatható.

Ezt követően bemutatták a tavalyi tudományos konferencia anyagából született: Kőrösi Csoma Sándor – Tegnapi és mai magyarság című Csoma-kötetet, amit a Kőrös Csoma Sándor Közművelődési Egyesület jelentetett meg, és Ferenczné Szőcs Éva szerkesztett. Utóbbi elmondta:

– Kötetünk 44 szerző egyes szakterületeken elvégzett kutatásait összegzi 6 fejezetben. Az első fejezet Csoma nyomdokain címmel a neves tudósunk életútjával, munkásságával, emlékének ápolásával kapcsolatos írásokat tartalmazza. A második fejezet Múltba néző címmel a magyarság történelmének messzi századaiba vezet vissza: kegytárgyaink, szimbólumaink, jeles személyiségeink képezik az írások tárgyát. A nyelv, mint tanú fejezetben nyelvészeti kutatásokat olvashatunk olyan témákban, mint például településeink néveredete, a gyökelmélet, a magyar és rokon népek nyelvei közti hasonlóságok. Az Őstörténet fejezet szerzői az őshaza, eredetelmélet, népességtörténet témában tartalmaz írásokat. A Ki- és betekintő, az ötödik fejezet illetve a hatodik, a Jelenbe mutató múlt tartalmát tekintve színesebb. Az itt fellelhető írásokban a magyarság, történelmünk, hagyományaink, tárgyi és szellemi kultúránk, illetve a hozzánk kötődő népek kultúrájának egy-egy gyöngyszeme tárul fel.

Diákokat, pedagógusokat díjaztak

Csütörtökön a művelődési központban a Kőrösi Csoma Sándor Líceumhoz tartozó Pro Csoma Sándor Egyesület Kőrösi-emlékéremmel jutalmazta a Csoma szellemiségét tovább vivő diákokat és egy pedagógust. Molnár Julianna, a Pro Csoma Sándor Egyesület elnöke lapunknak elmondta, a diákokat az osztályfőnökök javaslatára választották ki. Az egyesület figyelembe vette a diákok tanulmányi eredményét, a közösségért végzett munkájukat, a jellembeli magatartásukat, a kitartásukat stb. Idén 14 diákot jelöltek, közülük hetet (Becsek-Nagy Attila, Molnár Fanni, Ciambur Ilinca, Papp Előd, Csősz Csongor, Tiba Brianna és Enea Maria-Cristina) díjaztak.

A pedagógusi díjat Bede Emese (képünkön) matektanárnő, a KCSS aligazgatója kapta. Munkásságát tanártársa, Kovács Lívia méltatta.

– Bede Emese közel 30 éve, 1990-től iskolánk pedagógusa, a tantestület tapasztalt, meghatározó, szakmailag kiteljesedett, elkötelezett egyénisége. Az iskolánk vezetése, valamint a matematika oktatása a szívügye. Pedagógiai pályáját 1986-ban kezdte a tamásfalvi általános iskolában, majd néhány év után annak az Alma maternek lett pedagógusa, amelyben ő is magába szívta az életre való felkészülés megannyi fortélyát. Emese munkájának alapvető jellemzői a hivatástudat, a gyermekközpontúság, szakmai felkészültség, következetesség, igényesség, pontosság, a közösségért érzett felelősség, és a tehetséges tanulókkal való foglalkozásban a kimagasló eredményesség. A matematikát megbízható igényességgel tanítja, ismereteinek naprakész frissességéről folyamatos önképzéssel, szervezett továbbképzéseken való részvétellel gondoskodik. Az iskolánkat érintő reformtörekvésekben, megújulási folyamatokban is óriási szerepe van. 2017-ben a ROSE programot összeállító munkacsoportot vezette és erősítette, melynek célja a tanulók segítése az érettségi tantárgyak könnyebb elsajátításában, és nem utolsó sorban iskolánk anyagi bázisának fejlesztése, modern oktatási eszközökkel való felszerelése. Fejlett empatikus készségének, toleranciájának és érzelmi intelligenciájának köszönhetően – melyek felelősséggel, igazságérzettel párosulnak – mindig a tanulók érdekeit tartja a legfontosabbnak – állt a laudációban.

Megtartó erővel bíró rendezvény

Csütörtökön gyertyás-fáklyás megnyitóval egybekötött koszorúzás zajlott Kovásznán, a Csoma-szobornál. Gyerő József polgármester elmondta:

– Képzeletben mi is „vakmerő apostolunk” társául szegődünk a nagy úton, hogy vele együtt keressük, kutassuk nemzeti mivoltunk örökös kérdéseit. Mindaddig, amíg érezzük: a nagy előddel és egymással való gondolatbeli és valós együttlét oly páratlan lehetőségként szolgál számunkra, mely ismételten megszilárdít bennünket önazonosságunkban, önértékelésünkben, önbizalmunkban, és alkalmát adja szorosabbra fűzni, mélyebbre gyökereztetni a minket, kisebbségbe szakadt honfitársakat megtartó, tápláló, erősítő nemzeti szálakat.

A polgármester mellett még beszédet mondott többek közt dr. Farkas Balázs első beosztott konzul Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa részéről, Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, valamint Dénes Sándor, Nagykanizsa polgármestere.

Névadójuk előtt tisztelegtek

Pénteken a Kőrösi Csoma Sándor Líceumban emlékeztek az iskola névadójára. Becsek Éva iskolaigazgató a 235 éve született Kőrösiről, mint követendő példáról beszélt.

A helyi önkormányzat üzenetét Jeszenovics Róbert Károly alpolgármester tolmácsolta. Várhalmi Ilona a testvériskola, a debreceni Ady Endre Gimnázium aligazgatónője felidézte a 25 éves kapcsolat kialakulásának pillanatát a két tanintézmény között, megjegyezve, hogy azóta is kiemelkedően jó a viszony a két iskola között, és a debreceniek ezúttal 33 diákkal érkeztek a jeles ünnepségre. Az iskolai ünnepséget színesítette a tízéves Gyovai Eszter furulyás előadása, a Gyerő Katalin vezette Tiszta Szív Kórus éneke, illetve a Molnár János vezette Kőrösi Csoma Sándor Diákszínpad előadása. A rendezvény az iskolába levő Kőrösi-szobor megkoszorúzásával zárult.

 

Ünnep Csomakőrösön

Szombaton Csomakőrösön, a keletkutató szobránál tisztelegtek a résztvevők. Percze László, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának konzulja a magyar kormánynak a szervezők iránti köszönetét tolmácsolta. Márton Árpád parlamenti képviselő párhuzamot vont a Kőrösi-kori zavaros idők közt, amelyek Eurázsiát jellemezték, illetve a mai helyzet közt.

Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke beszédében azt fejtegette, hogy Kőrösire, mint a magyarság nagykövetére is tekinthetünk, hiszen általa ismerhették meg más nemzetek a székelyek kitartását.

Az ünnepségen archaikus népdalokat énekelt Kanalas Éva népdalénekes, illetve jelen volt Adigzsi tuva sámán, aki pipafüsttel tisztelgett Kőrösi szobra előtt. Kosztándi Annamária tanító vezetésével ünnepi műsort mutattak be: Szabó Kamilla, Jeszenovics Albert, Demes Judit, Borboi Boglárka, Jeszenovics Adrien, Jeszenovics Bernadett és Kosztándi Kriszta diákok. A faluközpontban tartott ünnepség koszorúzással és a nemzeti himnusz eléneklésével zárult, amihez a zenei aláfestést a Kovásznai Ifjúsági Fúvószenekar biztosította, Kertész Barna vezetésével.

Átadták a Csoma-emlékérmet

Szombaton a Csoma-emlékháznál Bende Tamás csomakőrösi lelkész köszöntő beszéde után átadták a Csoma-emlékérmet, amit ezúttal dr. Szergej G. Botalov történész, a Cseljabinszki Tudományos Központ professzora, az Orosz Tudományos Akadémia tagja vehetett át Gazda Józseftől, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnökétől a magyarság kutatásában kifejtett munkájáért. Szergej G. Botalov munkásságát dr. Csáji László Koppány, budapesti kulturális antropológus méltatta, ezt követően Szergej G. Botalov köszönetet mondott a díjért, megjegyezve, hogy kutatásai révén mennyire megszerette a magyarságot.

Ünnepeljék meg az 50. születésnapot is!

Szombaton a Csoma-emlékháznál Gazda József (képünkön) köszönetét fejezte ki a támogatóknak és mindazoknak, akik hozzájárultak a Csoma Napok megvalósításához.

Köszönettel illette a kovásznai, csomakőrösi egyházat a kovásznai önkormányzatot, a Balassi Intézetet, a Nemzetstratégiai Kutatóintézetet, a Kovászna Megyei Művelődési Központot, és nem utolsó sorban a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület tagjait. Gazda hisz abban, hogy az elmúlt 30 év bizonyítja: a nemzet megmaradását szolgáló rendezvényt sikerült megrendezniük, és kívánja, hogy 20 év múlva megüljék a Csoma Napok 50. alkalmát is, mert mint mondta: ez egy megtartó, kulturális rendezvény, ami túlnőtte magát Csomakőrösön, Kovásznán, de még a Kárpát-medencén is.

 

Kulturális programcsokor

A háromnapos ünnepség gazdag, kulturális programkínálatát lehetetlen lenne teljes mértékben felsorolni, azonban megemlítjük, hogy jelentős szerepet kaptak a színjátszó, zenés, táncos előadások is: többek közt a Művelődési Központban felléptek a Recefice, Kankalin tánccsoport, a kovásznai Tanulók Klubja, a Százlábú Néptáncegyüttes, Delyné Csere Andrea nagykanizsai versmondó, a debreceni Ady Endre Gimnázium színjátszói és a Pápai Musical Stúdió.