Szabják a költségvetést

A baj csak ott van ezzel a költségvetéssel, mondja Mircea Coşea egyetemi tanár, közgazdász, hogy könyvelőként készítették. Ennyi a bevétel, ennyi a kiadás, de hogy miként szeretnék az ország gazdaságát a vágyott szintre emelni, arról csak általánosságok szerepelnek, hogy ezt szeretnék, de a mikéntre nem adnak választ. Pontosabban ennek a kormánynak nincs gazdasági, társadalmi programja. Egyelőre nem döntöttek, hogy melyek a cselekvési irányok, a célok és a tervek, amelyeket a közpénzből valósítanának meg.

Vágni könnyű, nehezebb valamit a helyébe tenni. Ismerjük mi a nyugati országszabókat, akik a saját érdekeik szerint a gazdaságokat szabják–varrják. Az érdekeli őket, hogy a kőolaj és gáz kitermelésénél az államnak jutott hányad mekkorára zsugorodik, mert túl nagynak tartották a húsz százalékot… Persze, szerintük jobb, ha ők osztanak egy kis pénzt a fejlesztésre, minthogy itthon tartanák a jussukat. Mert az EU által juttatott pénzt a jó románok vagy lehívják, vagy nem. És az elmúlt idők tapasztalatai alapján a legtöbbször nem.

Az európai nagyokat az sem zavarja, hogy az oktatás a büdzséből nemhogy a törvény által előírt hat százalékot nem kapja, de az eddigi 4 százalékot sem, csak két százalékot és valamennyit – remélhetőleg még növelni fogják ezt a parlamentben, mert piszokul kevés összeg. Bár amint Cristian Pȃrvan, a hazai befektetők védnökségének elnöke mondotta: a beruházók várják a költségvetés végső számait, remélik, hogy a hazaiaknak is jut pénz, hiszen szeretnék, ha az állam is beruházna. Ami fölöttébb érdekes, hiszen minden valamirevaló államban a magánpénzeket használják beruházásra.

A 43 százalékos növekedés annak is köszönhető, hogy közben elmarad a nyugdíjemelés, a vakációs jegyek kibocsátása, a főiskolások ingyenjegyeinek pénzelése, az átlagbér befagyasztása, mert beruházásra kell a summa, és mint mondják: ennek negyven százaléka térül meg és teremt munkahelyet. Erre kíváncsiak vagyunk.

Nem rózsás a helyzete Tánczos Barnának sem, hiszen környezetvédelemre, vízügyre és erdőgazdálkodásra a költségvetés alig több mint három százalékát kapja. Tehát csak néhány millióval többet, mint tavaly. Ez az előttük álló feladatokhoz képes kevés. A legnehezebb helyzetben a sportminiszter, Novák Eduárd van, aki a költségvetésből leosztott alig fél száz millióval gazdálkodhat. Egy olimpiai évben.