Pripjaty egykori lakói a "szellemvárosban" emlékeztek meg a csernobili katasztrófa évfordulójáról

A katasztrófa sújtotta település volt lakói az akkori robbanás bekövetkeztekor, pontban éjjel 01 óra 30 perckor 35 gyertyát gyújtottak meg a baleset áldozatainak emlékére.

A világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-katasztrófája 1986. április 26-án következett be az akkor a Szovjetunióhoz tartozó ukrán szovjet szocialista köztársaság területén, a Kijevtől kevesebb mint 100 kilométerre északra fekvő csernobili erőmű negyedik blokkjában. Robbanás következtében részben megsemmisült a reaktor aktív övezete, a levegőbe nagy mennyiségű radioaktív anyag került, és sugárfelhő borította be Európa nagy részét. A katasztrófa miatt az erőmű 30 kilométeres körzetében a teljes lakosságot evakuálták, köztük Pripjaty lakóit is. Az atomerőmű körül ezt a 30 kilométeres, Fehéroroszországba is átnyúló, nyugati irányba viszont 60 kilométerre is kiterjedő területet tiltott övezetté minősítették.

Irina Mikicsak, az egészségügyi miniszter-helyettes hétfői tájékoztatóján közölte, hogy jelenleg Ukrajnában 2,5 millió csernobili áldozatot tartanak számon. Kiemelte, hogy január 1-jei adatok alapján 1,6 millióan vannak folyamatos orvosi megfigyelés alatt, köztük 317 769 gyermek.

Az ukrán vezetés az elmúlt években eközben főként arra koncentrált, miként tudja a csernobili övezetet turisztikai célokra felhasználni, hogy a területe ezáltal növelje az állami költségvetés bevételeit.

"A csernobili övezet a tragédia és az emlékezés helyszíne, egyben olyan hely is, ahol látni lehet, hogyan képes az ember leküzdeni egy globális katasztrófát. Új értelmezést szeretnénk adni: hogy a területre ne csak tiltott zónaként gondoljanak, hanem a fejlődés és az újjáéledés övezeteként" - fejtette ki Bohdan Boruhovszkij, a természetvédelmi tárca helyettes vezetője egy hétfőn megjelent lapinterjúban.

Szavai szerint a csernobili zóna kivételes turisztikai helyszín, ahol a látogatók elgondolkodhatnak azon, milyen következményekkel jár az emberi tévedés, de egyúttal tanúi lehetnek annak "az emberi hősiességnek" is, amivel ezt a hibát kijavították.

Boruhovszkij elmondta, hogy mind a négy csernobili reaktort csak 2064-ig bontják le. Ukrajna úgy döntött, hogy a tiltott zónát a többi atomerőmű kiégett fűtőelemeinek tárolására használja. Várhatóan idén nyitnak meg egy tárolót. Egészen a közelmúltig a kiégett fűtőelemeket Oroszországba szállították, így viszont a tisztségviselő szavai szerint Ukrajna évi 200 millió dollárt tud megtakarítani.

Jelenleg a tiltott övezetben, amely lakhatásra még mindig alkalmatlan, mintegy százan élnek, javarészt idős emberek, akik a veszély ellenére mégis visszaköltöztek otthonaikba.

Az állatok azonban a vártnál sokkal jobban viselték a sugárterhelést. Medvék, bölények, farkasok, hiúzok, vadlovak és több tucat madárfaj él az ember által elhagyott területen. Ukrán tudósok japán és német kollégákkal közösen kutatják ezt a jelenséget.

A napokban Olekszandr Tkacsenko kulturális miniszter közölte, lépéseket tettek annak érdekében, hogy a UNESCO felvegye a csernobili övezetet a világörökségi listájára.

(MTI)