Kastélylátogatás Szentkatolnán és Zabolán

A rendezvény a Zabola és Imecsfalva között található, neobarokk stílusú Négyháznál kezdődött, ahol az egyesület tagjai 10 órakor megtartották zártkörű gyűlésüket. A gróf Mikes Zsigmond által elnökölt, zömében háromszéki résztvevők jelenlétében zajló megbeszélésen a tagság bővítéséről esett szó, így az egyesületnek most már húsz tagja van. A rendezvény a szentkatolnai Sinkovits-kastélynál folyatódott. Udvarán mintegy száz érdeklődő verődött össze az érdekes szakmai előadások meghallgatása, időközben az alagsortól a padlásig lehetőség nyílt megtekinteni a hatalmas, felújítás alatt álló épületet.

A dicső múlt patinás emléke

Az épület kívül-belül rendkívül impozáns, a várakozó sokaság valósággal eltörpült mellette. Valamikor egy duplalépcsős feljáraton lehetett bejutni, most csak az egyik kőgrádicson közlekedhettünk, mivel a bejárat előterében a majdani bútorzat egy része van felraktározva. Az épületben hosszú folyosókon találjuk magunkat, amelyekből kétszobás tömbházlakás méretének megfelelő szobák – de inkább termek – nyílnak. Érdekes, hogy a szobák zöme átjárható, kevés a „zsákutcaszerű” helyiség. A mennyezeten több helyen megfigyelhető, hogy egykoron kézzel festett minták díszítették, de azt a többrendbeli meszelés – illetve az a tény, hogy nádra felvert vékony vakolatra vitték rá a művészek – menthetetlenül tönkretette. Egyedül a kisebb sportpálya méretű ebédlő mennyezetén maradt meg viszonylagos épségben, így a látogatók képet kaphattak arról, hogy egykoron milyen gyönyörű lehetett a vaskos falú épület beltere.

Nem kevésbé lenyűgöző a bolthajtásos pince sem. Gyakorlatilag az egész épület alatt magas és jó állapotú az alagsor, amelynek egyik termébe gyönyörű, kovácsoltvas csigalépcsőn lehet lejutni. Az épület hátsó traktusát gigantikus terasz uralja, a valamikori tulajdonosok vélhetően ott sziesztázva figyelték, mi történik az uradalomban.

Cseh Ferenc vállalkozó, a kastély tulajdonosa röviden ismertette a hatalmas területen fekvő épületegyüttes történetét, majd gróf Mikes Zsigmond egyesületi elnök köszöntötte a jelenlevőket. Ezt követően megtekintettük az egykori lóistállót, amivel átellenben a zsellérek nem kevésbé hatalmas épülete található. Ezek mind az egykori mintagazdaság részét képezték, akárcsak az 1903-ban épült gyönyörű víztorony.

A sokat látott épület

Az uradalom megtekintése után a fentebb említett ebédlőben Várallyay Réka művészettörténésznek köszönhetően tudtunk meg érdekességeket az épületről. A szakember már felvezetőjében jelezte: nagyon értékes ingatlanról van szó nem csak a fizikai valója, hanem története miatt is.

A művészettörténész a bejárat fölötti tábla ismertetésével kezdte előadását, ami hírül adja, hogy az épület mikor és ki számára épült. A következő latin szöveg olvasható rajta: REGNANTE ILLVVS: PRIN.DNO:DNO: GEORGIO RAKOCI, DEI G • PRIN: TRANS: HAEC: DOMg AEDIFICATAA ESTÁGENER: D: THOMA BASA DE ZABOLA, IV: DICERECIO SVPREMO TRIV S: SEP.13K: ETORB•AN:D:1649•ÁIO:BOD•. Azaz: az épület a zabolai Basa Tamás részére épült Rákóczi György uralkodása alatt 1649-ben.

„A zabolai Basa család jól házasodott, ugyanis Tamás egyik lányát, Ilonát Kun István vette feleségül, házasságukból született Kun Ilona, aki Bethlen Miklósnak, Erdély kancellárjának lett a felesége. Tizenöt évesen ment férjhez, és nagyon fiatalon, 18 évesen már meghalt” – vázolta a művészettörténész, merre ágaztak a családi szálak, hozzátéve: az épület történetéről egyelőre keveset lehet tudni. „A 17. században a Basáké, a család kihal, utána a Kun családhoz kerül, akik egészen a 19. század közepéig birtokolják, akkoriban át is építik. 1843-ban Kun József lakhatott az épületben, egy gerendába vésett felirat ezt bizonyítja” – mesélte Várallyay Réka,