Gábor Áron hagyatéka

A Háromszék nem alkuszik-programsorozat részeként, könyvismertető és vetített képes előadás kíséretében került sor szerda este Gábor Áron kengyelének és tárcájának bemutatására a Székely Nemzeti Múzeumban.

Bedő Zoltán

2019. március 15., 00:172019. március 15., 00:17

„Az 1848 – 49 –es forradalom és szabadságharc szellemi és tárgyi hagyatékát mi, háromszékiek és székelyföldiek közel érezzük magunkhoz. Sajátunknak tekintjük, családi örökségként kezeljük. Ezeréves múltunk erőt adó nyugalmával mondjuk, kell, hogy legyen ismét székely álom. Egy gazdag és erős Székelyföld” – fogalmazott köszöntő beszédében Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. Gábor Áron ereklyéit a kolozsvári Erdélyi Történelmi Múzeumtól kapták kölcsön nyolc hónapra, az általa képviselt intézmény közbenjárására, és Kézdivásárhelyen is ki szeretnék állítani – tudtuk meg Szebeni Zsuzsától, a Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi fiókjának vezetőjétől.

Demeter Lajos, Pál-Antal Sándor és Süli Attila történészek szorgos munkájának gyümölcseként jelent meg a Mentor Könyvek Kiadónál, Háromszék az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején címmel az a kötet, amely a korszakra vonatkozó, újonnan feltárt dokumentumok egy részét tartalmazza, szám szerint 869-et. Nem legendákra, hanem tényekre helyezi a hangsúlyt tehát, így forrásanyagként szolgálhat a további kutatásokhoz – emelte ki a bemutatásán jelen lévő szerzők egyike, Pál-Antal Sándor levéltáros, akadémikus. Az 1848-49-es eseményekről sokan és sokat írtak Háromszékre vonatkozóan is, azonban kiderült, hogy még mindig hiányzik egy átfogó történelmi feldolgozása ennek az időszaknak. A most közölt szövegek többnyire közigazgatási, hatósági és katonai iratok.

Demeter Lajos felszólásában megjegyezte, a legendák nem mindig vágnak egybe a valósággal, ami a kutatókat esetenként ellenszenv célpontjává teszi. Ennek ellenére azonban folytatni kell az igazság feltárását.

A rendezvény harmadik mozzanataként megyénk legfontosabb szabadságharcos emlékhelyeit sorolta fel és szemléltette Sántha Imre Géza művészettörténész vetített képes előadásában. Az első ilyen emlékművet a sepsiszentgyörgyi mellett eprestetői csata áldozatainak tömegsírja fölé állították 1871-ben, időrendben az utolsó ilyen alkotás pedig az Erzsébet parkban 2017-ben leleplezett Berde Mózsa-szobor.