Ellentétek a PNL és az USR között az igazságügyről szóló népszavazás kapcsán

Barna leszögezte, az alkotmánybíróság szerdán Johannis elnöknek adott igazat abban a kérdésben, hogy az EP-választásokkal egy időben népszavazást is lehet tartani. "Ebben a pillanatban gyakorlatilag megnyílik az út az előtt, hogy a május 26-i európai parlamenti választásokkor megtartsuk az igazságügyre vonatkozó referendumot is, amelyre alapvető szüksége van Romániának" - mondta az USR elnöke.

Hozzátette: a Mentsétek meg Romániát Szövetség és a Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártjának (PLUS) választási koalíciója bízik benne, hogy Klaus Johannis elnök kezdeményezni fogja a Büntetőügyesek nélküli közéletet elnevezésű kezdeményezésre alapozó népszavazást. Így lehetőség nyílna rá, hogy május 26-án "a romániai állampolgárok nemcsak az európai parlamenti képviselőikről döntsenek, hanem egy olyan Romániáért is szavazzanak, amelyben az elítéltek nem rendelkezhetnének többé Románia költségvetéséről, nem dönthetnének többé a román állam által követendő irányról, és nem kísérelhetnék meg többé kivezetni az országot Európából" - vélekedett Barna.

Az USR vezetője rámutatott, a referendum sikeressége esetén Románia Alkotmányába foglalnák, hogy jogerősen elítélt személyek nem jelöltethetik magukat a következő választásokon.

Dan Barna kijelentésére bírálóan reagált Gabriel Andronache, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője. "Románia elnökének döntésére kell bízni, hogy mikor szervezi meg ezt a referendumot, és értékelnénk, ha többé nem adnának tanácsokat az államfőnek arra vonatkozóan, hogy miként szervezze meg ezt a népszavazást, mert ő nagyon jól tudja, mit kell tennie ezzel kapcsolatban" - mondta Andronache.

Az alkotmánybíróság szerdán részlegesen helyt adott Klaus Johannis óvásának, amelyben az államfő a választások megszervezését szabályozó törvény módosításait kifogásolta, amelyek többek közt az európai parlamenti választásokra is vonatkoznak.

Johannis januárban emelt alkotmányossági kifogást a választások megszervezését szabályozó törvényeket módosító jogszabály ellen. Az elnök szerint az a módosítás, miszerint az európai parlamenti választások napján nem lehet más választást, illetve országos vagy helyi szintű referendumot szervezni, az alaptörvény több kitételét is sérti. Az alkotmány ugyanis sehol nem tiltja, hogy államelnök-, parlamenti, helyhatósági vagy EP-választásokkal egy időben népszavazást tartsanak, referendumot ugyanis bármikor lehet szervezni az év során, ha ahhoz hozzájárult a parlament, vagy ha a törvényhozó testület az államelnök felfüggesztése mellett dönt - érvelt Johannis.

(Agerpres)