Eddig ismeretlen József Attila-vers került elő

Egy négy lapból álló notesztöredéken bukkant fel egy eddig nem ismert, a költő kézírásával írt József Attila-vers - írja a Telex.hu.

Székely Hírmondó

2021. február 11., 14:262021. február 11., 14:26

Egy négy lapból álló notesztöredéken bukkant fel egy eddig nem ismert, a költő kézírásával írt József Attila-vers - írja a Telex.hu.

Az Edit című, nyolcsoros vers szoros kapcsolatot mutat a Számvetés című versével, és ez József Attila első Edit-verse – állítja a kéziratról készült tanulmányában Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész. A lapok egy nagyobb, eddig szintén ismeretlen verses notesz részei lehettek, 1945-ben a költő egy zsidó barátjától kobozták el őket. Legutóbb tizenhét éve bukkantak addig ismeretlen József Attila-versre.

Egy négy lapból álló, iskolai füzetnél picivel kisebb notesz, vagyis notesztöredék első lapján József Attila kézírásával egy nyolcsoros vers, alatta dátum (Bp. 1935. március 8.) és aláírás, a többi három lap üres (leszámítva egy ceruzával írt nevet: Barta István). A vers címe Edit, a szöveg látszólag banális:

Ezért üldögélek / a világban. // Minden pillanat / édes, kellemes // Ezért a szivemen / már nem / sötét dolgok ülnek / kedvesem mosolygok.

Mégis ennek az úgynevezett autográf verskéziratnak, ami az Antikvárium.hu februári online árverésén kerül kalapács alá – a tételt már nyilvánosságra hozták az előzetes kínálatban, de a licitálás majd csak 18-án indul –, azon túl, hogy a magyar irodalmi-kulturális életben szenzációszámba megy a felbukkanása, irodalomtörténeti jelentősége is van.

Az ugyanis nagyon ritka, hogy még ismeretlen József Attila-vers kerüljön elő. „Bár elméletben soha nem teljes egy életmű, hiszen pár éve Janus Pannoniustól is került elő új szöveg, József Attilát korán, az ötvenes években kezdték kutatni, irodalomtörténetileg és muzeológiailag feldolgozni. Márpedig akkor még irodalmi kapcsolathálózatának legtöbb tagja élt, így könnyebben eljuthattak múzeumokba a költőtől kapott kéziratok” – magyarázza a most előkerült kéziratról tanulmányt író Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész, az SZTE JGYPK munkatársa. Ezért már önmagában az új kézirat ténye nagy dolog.

A vers és a noteszlapok irodalomtörténeti jelentősége két tényezőből fakad. Az egyik az, hogy a most előkerült vers megszólítottja („kedvesem”) minden kétséget kizáróan Gyömrői Edit, József Attila analitikusa, egyike a költő nagy és reménytelen szerelmeinek. Őt 1934 végén ismerte meg József Attila, és több verset is írt hozzá, ezek egyike az életműve egyik legismertebb darabja, a később kötetcímadóvá lett Nagyon fáj.

A most megismert kézirat több mint egy évvel korábbi, mint a későbbi nagy versek. És bár a hangja eltér a későbbi daraboktól, mindenképpen ez tekinthető az első Edit-versnek, vagyis mérföldkőnek számít az életműben – mondja Bíró-Balogh Tamás. A szakértő szerint a vers „vélhetően egy korai, még rövid szerelmi fellángolásról tanúskodik”.

(Telex)