Az RMDSZ kiborult

Ludovic Orban miniszterelnök tegnap jelentette be, hogy a kabinet felelősséget vállal a parlamentben a helyhatósági törvény módosításáért.

Benkő Erika parlamenti képviselő azt mondja: a Nemzeti Liberális Párt (PNL) írásba adta akkor, amikor a szociáldemokrata kormány megbuktatását célzó bizalmatlansági indítvány megszavazásáról volt szó, hogy „nem nyúl” a választási törvényhez.

– Ezt a megállapodást a PNL most egész egyszerűen felrúgja, márpedig mi nem engedhetjük meg magunknak, hogy elveszítsük a polgármestereink húsz százalékát. Ezért azt gondolom, hogyha elégséges számú aláírás gyűl össze a bizalmatlansági indítvány benyújtásához, és azt a felelősségvállalás után, a törvény által rögzített háromnapos határidőn belül benyújtják, akkor az RMDSZ támogatni fogja ezt – szögezte le megkeresésünkre a parlamenti képviselő.

Benkő Erika arra utalt, hogy az RMDSZ-es polgármesterek hátrányos helyzetbe kerülnek azokon a településeken, ahol a magyarok nincsenek többségben. Ha egy fordulót tartanak ugyanis, akkor mondjuk 30 százalékkal meg lehet nyerni a választást, mert a többi 70 százalék nagy valószínűséggel úgy oszlik meg a román jelöltek között, hogy egyiknek sem lesz ennél nagyobb százaléka. Ha viszont két fordulót szerveznek, ahová bejut a 30 százalékos magyar, és mondjuk 18 százalékkal a legjobb román jelölt, akkor a második fordulóban úgynevezett „etnikai szavazás” várható, azaz a románok csak azért is a versenyben maradt román jelöltet fogják támogatni, hogy ne magyar legyen a polgármester.

Márton Árpád szerint további aggályok merülnek fel, mert a Velencei Bizottságnak van egy ajánlása (a PNL évekig azt kiabálta, hogy a nemzetközi szervezet ajánlásait „törvényként kell értelmezni”), amely azt mondja, hogy a választások előtt kevesebb mint egy évvel nem ildomos a választási törvényt módosítani. Ezen kívül van egy vonatkozó alkotmánybírósági döntés, amely – az alkotmány szerint – „általánosan kötelező”, és amely úgy fogalmaz, hogy egy évvel a választások előtt nem szabad olyan módosításokat végezni a választási törvényen, amelyek „sérthetik a választók jogait”. Márton Árpád szerint a kétfordulós választásra való áttérés „egyértelműn sérti” a választók jogait.

– Ha egy forduló van, minden választó arra szavaz, akit a legalkalmasabbnak tart. Ha két forduló van, akkor a második fordulóban, ahová bejut az első jelölt, mondjuk 15 százalékkal, és a második 14-gyel, azaz az opciók 29 százalékával, akkor a választók maradék 61 százalékát megfosztják attól a lehetőségtől, hogy saját kedvencükre szavazzanak. Ők csak a 29 százalék által kiválasztott két jelölt közül egyikre adhatják le a voksukat, és ez egyértelműen sérti a választók nagy tömegének jogát – magyarázza a képviselő.