Az EU jogi eljárást indított az AstraZeneca ellen a szállítmányok késlekedése miatt

Elmondta: a bizottság azért szánta rá magát a jogi lépés megtételére a tagországok nevében, mert a brit-svéd vállalat nem adott kellő időben felvilágosítást arról, miért nem tartja magát a koronavírus ellen az Oxfordi Egyetemmel közösen kifejlesztett vakcinájának szállításáról kötött szerződésekhez.

"A szerződés egyes feltételeit az AstraZeneca nem tartotta be, a vállalat mind ez idáig nem volt képes megbízható stratégiát kidolgozni az adagok időben történő szállításának biztosítására" - fogalmazott.

Elmonda, az Európai Bizottság már hetekkel ezelőtt kezdett párbeszédet, valamint kért magyarázatot a gyógyszercégtől, amiért az nem tartotta be a szerződés vakcinák szállítására vonatkozó részét, illetve azért, mert nem mutatott be "megbízható" tervet az időben történő szállításra.

"Biztosítani akarjuk, hogy a megfelelő mennyiségű adag oltóanyagot, amelyekre az európai állampolgárok jogosultak, és amelyeket a szerződésben megígért, a cég mihamarabb szállítsa" - fogalmazott a szóvivő.

A gyógyszergyár, amely az Oxfordi Egyetemmel közösen fejlesztette ki a védőoltását, az utóbbi időben egyre lejjebb vitte az előzetesen megrendelt oltóanyag mennyiségét. A cég gyártáskapacitási problémákra hivatkozva közölte: a 180 millió adag helyett pusztán 90 milliót, illetve még annál is kevesebbet tervez szállítani Vaxzevria névű vakcinájából az Európai Unió számára a második negyedében.

Pascal Soriot, a gyógyszergyár elnök-vezérigazgatója még februárban egy uniós parlamenti meghallgatáson azt ígérte, hogy a cég növelni fogja a vakcina előállítását a második negyedévben, és felgyorsítja az Európai Uniónak szánt szállítmányokat.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke már január végén felszólította az AstraZeneca vezérigazgatóját az unióval kötött szerződésekben foglaltak teljesítésére és a koronavírus elleni vakcina kiszállításának felgyorsítására. A bizottság elnöke emlékeztette a vállalat vezetőségét, hogy a testület már a feltételes forgalomba hozatali engedély elnyerése előtt jelentős beruházásokkal segítette a céget annak érdekében, hogy a hivatalos jóváhagyást követően biztosítható legyen a szükséges oltóanyagmennyiség és a folyamatos szállítás.

Uniós források a múlt hét közepén jelezték: az Európai Bizottság várhatóan nem tart igényt az AstraZeneca és Johnson & Johnson gyógyszergyárakkal kötött szerződések záradékában szereplő további, összesen 300 millió pótlólagos adag, koronavírus elleni vakcinára, a kieső dózisokat az EU a Pfizer/BioNTech vállalat oltóanyagával akarja pótolni. Az okok között az is szerepel, hogy a brüsszeli testület el akarja hagyni azokat az oltóanyagokat, amelyekkel összefüggésben nagyon ritka vérrögképződéses eseteket jelentettek, továbbá bizonyos távolságot kíván tartani a vakcinaellátást gyártási problémákra hivatkozva hátráltató AstraZeneca brit-svéd vállalattól.

Az Európai Bizottság eddig az AstraZeneca (400 millió adag), a Johnson & Johnson (400 millió adag), a Pfizer/BioNTech (600 millió adag), a Moderna (460 millió adag), a CureVac (405 millió adag) és a Sanofi-GSK (300 millió adag) vállalattal írt alá szerződést vakcinabeszerzésről.

(MTI)