A parlament jóváhagyta az Iliescu vezette Román Forradalom Intézetének felszámolását

A Klaus Iohannis államfőhöz közel álló Nemzeti Liberális Párt (PNL) akkori kisebbségi kormánya a történelmi események harmincadik évfordulóján üzent hadat a Ion Iliescu által vezetett intézménynek, de a tavaly év végi választásokig parlamenti erőfölénnyel rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) - amelynek Iliescu sokáig tiszteletbeli elnöke volt - mindent elkövetett, hogy megmentse az intézményt.

Az azonnal hatályba lépő sürgősségi kormányrendeletek utólag a parlament elé kerülnek, amely megerősítheti, módosíthatja vagy elvetheti azokat. Az akkori szociáldemokrata szenátusi többség tavaly júniusban még 76-44 arányban a kormányrendelet elutasításáról (a Román Forradalom Intézetének megmentéséről) döntött, de a parlament által megszavazott jogszabályt Iohannis nem volt hajlandó kihirdetni: előbb az alkotmánybírósághoz fordult, majd miután az elutasította óvását, visszaküldte a jogszabályt megfontolásra a parlamentbe.

A tavaly decemberi választások nyomán megváltozott összetételű szenátus a hétfői szavazáson már 80-54 arányban jóváhagyta a sürgősségi kormányrendeletet.

A jogszabály indoklása szerint a Román Forradalom Intézete elhanyagolható eredményeket tud felmutatni a ráfordított közpénz mértékéhez képest. Az Orban-kormány ugyanakkor azt is felrótta, hogy az intézet "politikai platformként" működött, saját "forradalomértelmezését" népszerűsítő rendezvényeivel pedig azokat az ügyészségi vizsgálatokat igyekezett ellentételezni, amelyek nyomán emberiesség elleni bűncselekmények vádjával 2019-ben bíróság elé állították többek között Ion Iliescu volt román elnököt is.

Az intézetet azzal a deklarált céllal hozták létre 2004-ben, hogy tudományosan elemezze politikai, gazdasági és társadalmi síkon az 1989-es román forradalom előzményeit, történéseit és következményeit. Az intézet vezető tanácsába ugyanakkor épp azok a személyiségek kerültek, akik a Ceaușescu-diktatúra megdöntése után átvették a hatalmat Romániában: Ion Iliescu, mellett Petre Roman volt miniszterelnök és Gelu Voican Voiculescu volt miniszterelnök-helyettes.

Az ügyészek 862 ember halálát és 2150 ember sebesülését okozó katonai diverzió megszervezéséért állították bíróság elé Ion Iliescu volt államfőt, a hatalmat 1989. december 22-én magához ragadó Nemzeti Megmentési Front volt vezetőjét és két másik vádlottat, de tavaly ősszel a legfelsőbb bíróság több bizonyítékot érvénytelenített, és a vádirat kijavítására kötelezte a katonai ügyészséget.

(MTI)