A háromszéki honleányok sem alkudtak

A Székelyföldi Szablyavívó Iskola bemutatóját követően Márky Dániel csíkszeredai konzul elmondta, az utókor adósságát igyekszik rendezni ezzel a kiállítással azokkal a nőkkel szemben, akik a forradalmi sikerekben, de az azt követő megtorlásokban is osztoztak a férfiakkal, de valahogy kiestek az emlékezet rostáján. „Mindenki Baradlayné, nélkülük a forradalom nem tudott volna olyan magasságokba emelkedni, amire azóta is büszkék vagyunk.”

Szebeni Zsuzsa, a Balassi Intézet szentgyörgyi fiókjának vezetője elmondta, Tamás Sándor évekkel korábban vetette fel, hogy a férfiak mellett a háromszéki honleányok gondolatait, cselekedeteit is fel kellene mutatni. Kovászna Megye Tanácsának elnöke a megnyitó ünnepségen Hegedűs Csilla volt kulturális államtitkár, az RMDSZ nőszövetségének elnöke kíséretében vett részt, akinek köszönetet is mondott a háromszéki épített örökség megmentéséért folytatott munkájáért, illetve a megye jó hírének terjesztéséért. Ám elsősorban azokat a lánglelkű nőket emlegette, akikről sokszor csak a csatában szerzett sebesülésük árulta el nemüket, akik a lőporgyártásban segédkeztek, „akik gyerekeket szültek, és katonafiakat neveltek, akik a fronton harcoltak és ápolták a sebesülteket, de a lőpor gyártásából, illetve a fennálló hatalmi renddel szembeni demonstrációkbból is kivették a részüket.”

A kiállításon Velcsuj Jusztina (Gábor Áron hitvese) Zsigmond Jakabné Kovács Lídia, Szotyori Nagy Tamásné Vajna Terézia, Benkő Rafaelné Dálnoki Lázár Rozália, Vitéz Antalné Doby Zsuzsanna életpályáját ismerhetjük meg közelebbről. A Háromszék Táncegyüttes táncosainak köszönhetően lelküket kutatva úgy is a szemükbe nézhetünk, hogy nem maradt fenn használható korabeli ábrázolás róluk: Virág Imola, Ürmösi-Incze Mária Terézia, Vajda Katalin, Lukács Réka, Kis Gabriella, Para Kinga arcukat kölcsönözték a honleányoknak, a táncegyüttes Gábor Áron-előadásának jelmezeiben álltak a fényképezőgép lencséje elé.

A tablón látott szövegek forrása Nagy Sándor műve (Háromszék önvédelmi harca 1848–49-ben), de számos történész, író (Egyed Ákos, Demeter Lajos, Demeter László, Kisgyörgy Zoltán, Kisgyörgy Tamás, Borbíró Fanni, Süli Attila, Benő Mihály, Bözödi György) is közreműködött, járult hozzá a nők és a kor hű ábrázolásához.