Politikai korrektség

A politikai korrektség azt mondatná – íratná – velem, hogy az Oscar-gálával kapcsolatos bojkottal én is értsek egyet. Vagy ne írjak róla. Ám amennyiben nem értek egyet, akkor nem marad más hátra, minthogy ezt megosszam olvasóinkkal.

Kezdjük az alapoknál. A fentebb említett politikai korrektség az a tetszőleges akármi, amely olyan nyelvezetet, politikát, viselkedést, eszmét, gondolkodást jelöl, amely igyekszik minimalizálni az egyes vallási, etnikai, kulturális vagy egyéb közösségek megsértését. A meghatározás nem az enyém, a Wikipédia szabad enciklopédiából kölcsönöztem.

Ez a fajta gondolkodás viszonylag rövid idő alatt annyira elterjedt a nyugati világban, hogy ma már oda jutottak, jutottunk, hogy fogalmakat, tényeket csak azért nem használunk, mert az nem lenne politikailag korrekt. Példa erre a cigány szó. Ma már a helyi cigány közösségek vezetői kérik ki maguknak, hogy amennyiben róluk írunk, csakis a roma szót használjuk. A miértünkre mindössze az a válasz, hogy: azért.

Az Amerikai Egyesült Államokban vendéglátónk arra kért, hogy még véletlenül se ejtsük ki a néger szót, hiszen azzal egy egész közösséget sértünk meg. Helyette az afroamerikai szót javasolta.
És itt érkeztünk el az Egyesült Államok legrangosabb filmművészeti díjának, az Oscar-díjnak az idei kiosztásához, amelyet a fekete bőrű művészek közül sokan azért bojkottálnak – tehát nem fognak elmenni a február 28-i gálára –, mert nincs fekete jelölt a legjobb színész kategóriákban. A bojkott híre folyik ki a televízióból, napról napra újabb színészek társulnak az elégedetlenek táborához.

Megszólalt a díjakat odaítélő Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia elnöke is, aki természetesen politikailag korrekt módon nyilatkozva kijelentette, sajnálja, hogy így történt, a jövőben jobban odafigyelnek. Azt viszont még véletlenül sem merte kimondani sem ő, sem más – mert ugyebár politikailag nem lenne korrekt –, hogy uraim, hölgyeim, azért nincs fekete a jelöltek között, mert az elmúlt évben nem volt olyan színészi teljesítmény, amely meggyőzte volna az Akadémiát. Tehát nem készült olyan film, amelyben fekete bőrű színész a kiválók között is a legkiválóbbat alakította volna. Maradt inkább az igazság elhallgatása, a magyarázkodás, és az ígéret, hogy jövőben jobban odafigyelnek.

Az élet számtalan területén a jobbak közül a legjobbakat illeti meg az elsőség, legyen szó bármiről. Például a sportban nem hallani bojkottot azért, mert a maratoni futásban a legtöbb esetben nem a fehér bőrűek nyernek. Mindenki elfogadja, hogy annak kell nyernie, aki az adott távot a legrövidebb idő alatt futja le, legyen szó 42 kilométerről, tízezer méterről, ötezerről, ezerről, kétszázről vagy százról. Elismerés illeti a győzteseket, akik legtöbb esetben ugyebár fekete bőrűek.

Végezetül itt és most kérek elnézést azoktól, akik úgy érzik, az ő értelmezési horizontjukban politikailag inkorrekt cikkemmel megsértettem, az olvasóktól pedig azért, hogy a kályhától indulva próbáltam elmagyarázni egy olyan, a csíkiakat talán kevésbé érdeklő problémát, ami sokuktól, sokunktól annyira messze áll, mint Csíkszereda Los Angelestől, az Oscar-díjátadó helyszínétől.