Nem is a fáról van szó

Nem sok értelme van betiltani a faexportot, ha azzal egyidejűleg nem tiltják be a láncfűrészek importját is. A viccet félretéve, a Ponta-kormány nem azért tiltaná be ideiglenesen a fa mint nyersanyag kivitelét, mert úrrá lett rajta az aggodalom a környezetrombolás vagy a hazai feldolgozóipar siralmas helyzete miatt. Nem, dehogy. Valójában azért lengeti ezt az intézkedést, mert másra teljesen képtelen. Vagyis reménytelenül impotens.

A rönkfa, deszkaáru stb. kivitelének meghatározott ideig tartó leállítása első körben a romániai fafeldolgozóknak kedvezne, hiszen elvileg olcsóbban juthatnának nyersanyaghoz, ergo növelhetnék a termelést, s talán munkahelyeket teremtenének, meg több adót fizetnének. A fakitermelés pedig megtorpanna, mert a hazai piac nem tudna felvenni annyi nyersanyagot, mint amit most előállítanak, és akkor végre megoldódna egy csomó régi probléma. Eddig a tankönyv, a valóság neve azonban Románia.

Bizonyára lennének előnyei egy ilyen exportstopnak. Mint ahogy hátrányai is akadnának. Elsősorban a exportőrök szívnának, függetlenül attól, hogy korrektül lepapírozott vagy lopott fát visznek ki. Vagyis a kormány egy ágazat felkarolásával egy másikat térdepeltetne meg. Ennyi idő után teljesen felesleges elmerülni abban, hogy miért a kitermelő és miért nem a feldolgozó ipar lendült fel Romániában az elmúlt 25 esztendőben, de azt azért nem szabad elfelejteni, hogy az állami hatóságok cinkosságával alakult ki ez a helyzet. Éppen ezért az minimális elvárás, hogy a dolgok rendezése során az állam legalább ne ártson, ha már használni úgysem tud.

A feldolgozók java azért szenved, mert nem jut olcsó nyersanyaghoz, a külföldiek ugyanis jobb árat adnak a fáért, mint a hazaiak. Ezért sem a kitermelő, sem a vásárló nem hibás. A mindenkori kormány viszont igen, mert képtelen volt olyan gazdasági környezetet teremteni az országban, hogy a hazai feldolgozók versenyképesek lehessenek. Az agyatlan erdőgazdálkodás az egészen elképesztő méretet öltő illegális erdőirtásokkal együtt nem az okai valaminek, hanem a következményei. Éspedig annak, hogy az erdő, a fa védelme valójában csak a szólamokban fontos. Ha ez az állítás nem volna igaz, akkor nem olyan jogszabályok születtek volna, amelyeket a megszövegezés során gondosan telepakolták kiskapukkal és ellentmondásokkal, és nem olyan ellenőrző szervek lennének, mint amilyenek vannak, de legfőképpen nem maradnának következmények nélkül az elmúlt évtizedek disznóságai.

Amúgy az export betiltása még ideiglenes jelleggel sem olyan egyszerű, mint ahogy a tévében látszik. Ehhez minden bizonnyal Brüsszelnek is lesz egy-két szava. Ettől függetlenül Victor Ponta kormányfő ebben a témakörben éppen annyira hiteltelen, mint az elődei, jóformán csak a kényszeres szereplési vágy hajtja előre. Ismerős történet.