Holló a hollónak

Két friss hírrel örvendeztette meg a lakosságot a parlament minap. Nem szavazta meg egy kormánypárti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését a plénum, s az is kiderült, hogy egy – másik – kormánypárti képviselő csak próbálgatta a sajtó éberségét. Az első esetben az történt, hogy az ellenzék kivonult a szavazásról, nem kívánt részt venni abban, hogy egy ellenlábas kollégájukat a korrupcióellenes igazgatóság kérdőre vonhassa holmi megvesztegetési meg zsarolási ügyekben. Igaz is, maholnap ők kerülnek hatalomra, s akkor esetleg rájuk járhat a rúd. Minek kihívni maguk ellen a sorsot? Ha majd ők lesznek a górék, visszakérhetik a nemszavazást a majdani ellenzéktől. Valamit valamiért – ezt már egészen mesteri fokon művelik odafenn. Azon meg igazán nem érdemes csodálkozni, hogy a hatalmon lévők egy jó hányada az immunitás megszüntetése ellen szavazott. Igaz, hogy elég lett volna a kormánypártiak szavazata, ha mindenki igent mond, de mi lesz, ha majd újra elkezdenek kutakodni éberék? Így aztán a demokrácia látszata is megmaradt, meg a kolléga is a padsorokban. Mindenki happy. Főként az a köleskása nevű ifjú titán.

A fő-főszemétkezelő – mellesleg ő is kormánypárti képviselő – jól kibabrált a sajtóval. Előbb azt mondta, hogy gyesre akar menni, úgy nagybajuszúlagosan, ahogy van, két egész évre, most meg azt, hogy csak a sajtó éberségét tette próbára, hadd lám úgymond, tudják-e, hogy az alsó- meg felsőháziak mandátumát nem lehet csak úgy, ukmukfukk egy gyesért visszavonni vagy megszakítani. Nahát. Pedig már épp kezdtem elkeseredni, hogy íme, szegénynek nincs pénze egy szárazdajkára, egy bébiszitterre, nincs neki anyósa, nagyanyósa, kénytelen feláldozni azt a kicsi pénzecskéjét, amit a parlamenti szolgálataiért kap, cserébe azért a nyomor gyespótlékért, csak hogy ott lehessen hőn szeretett utódja növekedésénél. Erre most kiderült, hogy a képviselő úr csak viccelődött, csak próbálta a sajtó éberségét.

Őszinte, földöntúli és határtalan örömmel tölt el, amikor azt látom, mennyire összetartó kormánypárt és ellenzék, amikor embermentésről van szó. Az meg még inkább, hogy ennyire vidám, gondtalan és önfeledt viccelkedésre hajlamosak választottaink. Ennél már csak az töltene el nagyobb örömmel, ha azt tapasztalnám, hogy az egész ország embereinek megmentése terén fognának ennyire össze.