Farkasok, medvék és egyéb vadak

Farkas sétál Marosvásárhely utcáin. S ez nem vicc, nem átverés, nem hírlapi kacsa. És ne gondoljanak Mussolini régi Vásrosháza előtt díszelgő, bronzba öntött, Róma hagyatékát jelképező egykori ajándékára se. Hiszen sikerült videóra venni, s az állatkert igazgatója, Bereczki Boldizsár is megerősítette: nem kutyáról, hanem veszélyes vadállatról van szó.
Ehhez képest igencsak könnyedén kezeli minden hivatal az ügyet. Annyira, hogy maguk a város lakói sem tudnak semmiről: az egyik országos szórású televízióban bemutatott felvételek alapján távoli ismerősök aggódó telefonhívására hüledezve szereznek tudomást arról, hogy milyen veszély leselkedik rájuk, ha történetesen a Tudorban laknak, s arra készülnek, hogy lehordják a konténerhez az összegyűlt háztartási szemetet.

Persze-persze, nem kíván senki pánikot kelteni, kijárási tilalmat bevezetni, állig felfegyverzett civilriogató, farkasölő osztagokat bevetni, de mégis: ha igaz a hír, s ha valóban veszélyes vad kószál a városszéli kukák környékén, akkor igencsak nehezen érthető, hogy miért annyira ráérős az intézkedés a hivatalnak. Ha pedig csupán megalapozatlan információ az egész, akkor milyen alapon erősíti meg a farkaslátogatást a legilletékesebb, viszont senki nem keresi meg a helyi vadászegyesületet, amelynek a tagjai a legilletékesebbek, nemde, ha vadakról van szó?

Az eset kapcsán pedig eszünkbe jut egy nyár eleji történet, amikor egy állítólagos anyamedve támadt az állatkert bentlakó vaddisznójára, s amikor a hivatal azonnal intézkedett: közösségi rendőrök akadályozták meg a civileket, hogy a somostetői erdőben sétáljanak, medveveszély miatt.

A maci azóta sem került elő, senki nem látta többé, holott emberek által sűrűn járt, viszonylag kis kiterjedésű erdőfoltról van szó, mint a hogy a farkasnak is nagyobb feltűnést kellett volna eddig keltenie egy hatvanezres tömbháznegyedben, mint egyetlen tévéstáb bejátszott, de szinte mindenki más által figyelmen kívül hagyott felvétele.

A több évtized óta itt élő lakók pedig, akik netán felfigyelnek a vadinvázióra, most rácsodálkozhatnak, hogy hirtelen milyen népszerű lett városuk az erdőlakók körében, amelyekkel korábban legfeljebb az állatkert biztonságos ketrecének rácsai mögött találkozhattak.

A kukázó farkas, a disznóságokra vetemedő mackó veszélyei mellett azonban van egy igencsak erős érzésem, hogy sokkal nagyobb veszélyt képeznek a város lakóira nézve bizonyos két lábon járó egyedek, akik a legkevésbé sem titkolva közlekednek Marosvásárhely utcáin, sőt, központi adminisztratív palotáiban…