Elöljárói szereptévesztés

Meglehetősen furcsa beszélgetést folytattam az elmúlt napokban – kétszer is – egy községi elöljáróval, aki kényelmetlen helyzetbe került amiatt, hogy az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség nyilvánosságra hozta, alpolgármesteri tisztségével összeférhetetlen az egyéni vállalkozói engedély, amellyel rendelkezik. Nem ez az első ilyen eset Hargita megyében, és Csíkban sem, van olyan érintett, aki most is perel a köznyelvben csak ANI-ként ismert intézménnyel, volt, aki mandátumát is elveszítette a perrel együtt, miután esetében a köztisztségek gyakorlásának átláthatóságáról rendelkező törvény előírásaiba ütköző tevékenységet állapítottak meg.

Az említett elöljáró első alkalommal arra kért, hogy a már nyilvánosságra hozott esetről ne írjunk semmit, megtoldva ezt egy olyan nyomásgyakorlással, hogyha ez mégis megtörténik, akkor ezentúl semmilyen információt nem ad a községről.

Következett az információ megjelenésének napján az elöljáró által kezdeményezett, számonkérés jellegű beszélgetés, amelynek során érdekes módon egyszer sem merült fel, hogy bármilyen probléma lenne az összeférhetetlenséggel, annál több gond volt viszont a sajtóval, amely ezt az információt megosztotta az olvasókkal, és nem teljesítette a kérést, hogy erről hallgasson. Nyilván, lehet az érvényben lévő törvényeket, illetve különböző intézményeket bírálni, kifogásolni, sokan ezt rendszeresen meg is teszik, és a sajtó ennek örömmel helyet ad. De ettől még a jogszabályok érvényesek. És pontosítsunk, a sajtó többnyire nem azért szokta megkeresni az elöljárókat, hogy az időjárásról, vagy netán ételreceptekről érdeklődjön, hanem közérdekű, a települést, a közösséget érintő kérdésekről. Ha pedig egy köztisztséget betöltő elöljáró esetében összeférhetetlenség, azaz egy elég régóta megjelent törvény előírásainak megszegése áll fenn, az nem magánügy.

Valahogy rendet kellene rakni a fejekben, mivel úgy tűnik, még mindig vannak, akik számára nem teljesen világos, hogy milyen felelősséggel, kötelezettségekkel jár egy ilyen tisztség betöltése. Mert a nyomásgyakorlás, az információmegvonással való zsarolás nem a sajtó büntetése, hanem a választópolgár arculcsapása.